Ezotéria

A csillagjóslás története

Vannak tudósok, akik szerint valójában már 8000 éve is figyelték a bolygók mozgását, és az égbolt aktuális képéből következtetéseket vontak le a természettel, időjárással, emberi sorsokkal kapcsolatban. Ma már úgy tartják, az asztrológiával nem előre láthatunk bekövetkező eseményeket, hanem lehetőségeket, amelyek közül szabad akaratunk szerint választhatjuk az egyik vagy a másik utat.
asztrológia csillagjóslás ezotéria ványik dóra

Az első, az asztrológia tudományára utaló tárgyi emlékek az időszámításunk előtti időkből származnak; az egykori Babilon területéről kerültek elő olyan agyagtáblák, amelyeken egyértelműen a Naprendszer bolygóiról láthatunk vázlatokat és az ezzel kapcsolatos számításokat. Ekkor már létezett a 12 jegy is; 12 egyforma, 30 fokos cikkre osztották fel a zodiákus körét. A látható bolygókat is ismerték, és különböző hatásokkal, tulajdonságokkal ruházták fel őket, ahogyan a csillagjegyeket is. Egyéni sorsokkal nem foglalkoztak, inkább az államot érintő kérdésekkel kapcsolatban faggatták az égboltot. Az egyiptomiak már ezt a tudást hasznosították, hogy kiszámolják a várható természeti eseményeket, leginkább a Nílussal kapcsolatban, hiszen a folyó nagyban befolyásolta a birodalom gazdagságát. Ahogyan a babilóniaiaknál, úgy Egyiptomban is a papság kiváltsága volt az égbolt és a bolygók tanulmányozása. Európában egyértelműen a görögöknek köszönhető, hogy meghonosodott a 12 jeggyel dolgozó asztrológia és míg a jegyek elnevezése inkább a babilóniai mítoszokból ered, addig a bolygóké egyértelműen a görög, illetve az azt tovább örökítő római mitológiából, hiszen a római istenek nevét felfedezhetjük a bolygók nevében: Zeusz, a görög főisten neve a rómaiaknál Jupiter, Árész Mars, Aphrodité Vénusz, Hádész Plutó, Poszeidón Neptunusz és így tovább.  A bolygók természetesen viselték a névadó isten tulajdonságait, azokat az energiákat testesítették meg, amelyeket az adott istenhez kötünk iskolai tanulmányaink alapján. Például Vénuszhoz a szépséget és szerelmet vagy Marshoz a háborút és a feszültségeket.

A titokzatos Smaragdtábla

Az asztrológia tudományának egyik alapműve az ókorból származik, Klaudiosz Ptolemaiosz Tetrabiblosáról van szó. Ám van egy korábban készült, misztikus írás, amelyre úgy tekintenek, mint az ezotéria és ezen belül az asztrológia teljes tárházára. A Smaragdtáblát a legenda szerint Nagy Sándor találta meg Hermész sírjában, és a 12 tábla tartalmazza az ősi tudást, amelyet egyenesen az elsüllyedt Atlantiszról eredeztetnek. A mágián kívül leírásokat tartalmaz az asztrológia szabályairól is. A rómaiaknál az asztrológia tudása hozzátartozott a birodalom irányításához, az uralkodók gyakran hívták segítségül a csillagjóslást döntéseik előtt, ahogyan a jóslás is vallásuk része volt, ahol sokszor a madarak vonulásából vagy állati belekből próbáltak belesni a jövő titkaiba. A középkorban az egyház nemkívánatosnak minősítette az asztrológiát, ám a reneszánsz tisztelte a római és görög műveltséget, és így újra felfedezte a csillagjóslást. Mátyás király udvarában is volt hivatalos asztrológus, sőt, Johannes Kepler is királyi asztrológusként működött, miközben megalkotta a bolygók mozgását leíró Kepler-törvényt. A kor legismertebb csillagjósa a 1500-as években élt Nostradamus, akinek homályosan megfogalmazott verseiből a közelmúlt történelmi eseményeire is vonnak le következtetéseket. Egyenesen úgy tartják, hogy megjósolta Hitler hatalomra jutását, vagy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat. De I. Erzsébet királynő is segítségül hívta a bolygókat; John Dee, korának egyik legműveltebb embere véleményét gyakran kikérte az uralkodó államügyekben.

Ma is politizálnak

Az 1800—1900-as években már olyan asztrológusokat találunk, akik világhírűvé váltak, köszönhetően a hírközlés gyorsaságának. Az egyik ilyen Evangeline Adams, amerikai asztrológus, aki többek között az 1920-as évek pénzügyi válságát is előre jelezte. Őt nevezték a női Nostradamusnak, rádióműsort vezetett, és a Carnegie Hallban fogadta a vendégeit. A leghátborzongatóbb, hogy pontosan megmondta, mikor fog távozni ebből a világból. A jelenkor egyik leghíresebb asztrológusa a német dr. Peter Orban. A pszichológus, aki filozófiát is hallgatott, majd asztrológiát végzett, az úgynevezett Symbolon-asztrológiát hozta létre, amelyhez egy kártyacsomag is tartozik. A lapok magukban foglalják az élet szinte minden fontos történését és az asztrológiai archetípusokat. Természetesen, manapság leginkább akkor kapnak fel egy asztrológust, ha a legnagyobb sztárok kérik ki a tanácsait. Az egyik leghíresebb Winfried Noé, aki a csillagokból előre látta Diana hercegnő tragikus halálát. És hogy valójában a világ változatlan, az is mutatja, hogy államférfiak a modern korban is tudni akarják a jövőjüket: Elizabeth Teissier azzal hívta fel magára figyelmet, hogy Mitterand elnök is őt kérte fel, hogy készítse el a horoszkópját, de annak idején Nancy és Ronald Reagan asztrológusa, Joan határozta meg, hogy a fontosabb eseményeket hogyan időzítse az elnöki pár.

Meglepő, de a nyugati és a kínai

asztrológiában érdekes hasonlóságok vannak. Mindkettőnél 12 jegy van, és a jegyeket elemekbe sorolják. A mi rendszerünkben négy elem van — tűz, víz, föld és levegő —, míg a kínaiaknál ez kiegészül a fa elemével.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete