Ezotéria

Boszorkányok a Gellért-hegyen

Amikor egy kellemes sétát teszünk a hegyen, nem is gondoljuk, hogy a legenda szerint egykor boszorkányok tanyáztak a fák között.
berzsenyi emese boszorkányok ezotéria gellért-hegy legenda vallástörténész ványik dóra

A szegedi Boszorkány-szigetről, az ottani boszorkányperekről már sokat hallottunk. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az akkor megvádolt nők közül többen is azt vallották, hogy a Gellért-hegyen részt vettek boszorkánymulatságokon, sőt, egyenesen az ördöggel cimboráltak. Ma már a turisták egyik kedvelt célpontja a Gellért-hegy, ám néhány száz éve még titokzatos, nehezen megközelíthető része volt a városnak, amelyet legendák lengtek körül. Nem csoda, hogy egy időben németül Blocksbergnek, azaz Boszorkány-hegynek hívták. „A boszorkányra két szót is használtak akkoriban — mondja Berzsenyi Emese vallástörténész, egyetemi tanár, a sétaműhely.hu túravezetője. — Amikor Könyves Kálmán kijelentette, hogy »boszorkányok márpedig nincsenek«, akkor a striga szót használta. Ez egyfajta gyógyító füvesembert, javasasszonyt takar, aki, ha szükséges, a szellemvilágot is képes segítségül hívni, és erejével előremozdíthatja a jót, de akár a rosszat is. A másik kifejezés, a malefica azonban már olyan személyt[1] jelent, aki tagadja a kereszténységet, az ördög szolgálatába áll, és ezzel megbontja az akkori világrendet, amelyben a királyok Krisztus törvényének földi őrei voltak.”

Pokol a hegy alatt

A Gellért-hegyen a történet szerint ilyen maleficák gyűltek össze, bár nem kizárt, hogy a hegy különleges mikroklímájának köszönhetően olyan gyógynövények is nőttek itt, amelyek a füvesembereket is ide vonzották. De vajon minek köszönhette a hegy „rossz hírét”? „Fontos, hogy soha ne a mi tudásunk, jelképeink szerint gondolkodjunk, hanem próbáljunk belehelyezkedni az akkori kor emberének szemszögébe. Egyrészt a Gellért-hegyet nehezen lehetett megközelíteni — mondja a szakértő. — Abban az időben a gázló — azaz, ahol át lehetett kelni a pesti oldalról a budaira — a későbbi Erzsébet híd vonalában húzódott, de ha magas volt a vízállás, a hegy egyfajta félszigetként nyúlt be a Dunába. Talán hihetetlen, de az 1700-as években a Kálvin tér vonalában még egy csatorna húzódott, és a mai Pest külső részei mocsaras területek voltak, így joggal gondolhatták, hogy aki eljut a Gellért-hegyre, az csak seprűn repülhetett fel oda. A fel-feltörő meleg víz — amely olykor kénes szagú — is biztos jelnek tűnhetett, miszerint a hegy alatt a pokol rejtőzik. Ráadásul, a mai Szikla-templom helyén lévő barlangban még az 1800-as években is laktak fabódékban szegények, és a hölgyek gyakran árulták itt a bájaikat. A szexualitás pedig az egyik legnagyobb bűnnek számított, az ördög művének. Így nem csoda, hogy nagyon sok nő esetében, akiket megvádoltak boszorkánysággal, a paráznaság bűne is napirendre került.”

Viharban a tisztáson

A boszorkányság vádjához amúgy sem kellett túl nagy képzelőerő, és abban az időben nem a vádlónak kellett bizonyítania az igazát, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát. „Elég volt a gyanúhoz, ha valaki soványabb vagy testesebb volt az átlagnál, esetleg feltűnően csúnya vagy szép. Egyértelmű jelnek vélték, ha nem járt templomba, vagy ha éppenséggel túl buzgón imádkozott. Boszorkányságra utalt, ha viharban sétált a mezőn, esetleg értett a gyógynövényekhez, arról pedig jobb volt hallgatni, ha tudott írni, olvasni, és kicsit jobban számolt, mint amennyi a piaci vásárláshoz szükséges. Aki nem az egyház kötelékén belül szerezte a tudását, szintén veszélyes egyénnek tűnt, és arról is meg voltak győződve, hogy aki ismeri a Hold és a csillagok járását, az ezt a tudományt arra használja fel, hogy tudja, mikor kell a seprűjén fellovagolnia a hegytetőre, hogy ott titkos varázslatokon és orgiákon vegyen részt magával, az ördöggel.”

Lilith: minden, ami boszorkány

Az első boszorkánynak vagy a boszorkányok ősének sokan Lilithet tartják, hiszen az ő ábrázolásánál minden olyan jelkép megjelenik, amit később a boszorkányokhoz társítottak. A Talmudban ő Ádám első felesége, aki aztán elhagyta a férjét, hogy az alvilág urának felesége legyen. „Lilith az éj királynője, aki képes repülni, tudja is,é és ki is meri mondani Isten nevét — mondja Berzsenyi Emese. — Két oroszlánon áll — amely a hatalom jelképe —, de ha úgy nézzük, akár a boszorkány macskája is lehet. De ott van mellette két bagoly is, amelyek képesek az éjszakában, azaz a félelmetes ismeretlenben repülve tájékozódni és a kígyó, amely korábban a tudás, később a Sátán szimbóluma lett. Végül pedig egy kost is ábrázolnak mellette, amely egyértelműen a szexualitást jelképezi. Előfordul, hogy a boszorkányok a menetiránynak háttal, egy kost lovagolnak meg.”

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video