Mutatós, tetőtől talpig ízlésesen öltözött pár vadászik karácsonyi ajándékokra a bevásárlóközpontban, és rögtön feltűnik, hogy mindenki alaposan szemügyre veszi őket. Nem csak azért, mert a férfiban felfedezni vélik Ernyey Bélát, a híres írót és színészt, hanem azért is, mert feleségével, Balaton Dórával úgy sugárzik róluk a harmónia, hogy amellett nem lehet csak úgy elmenni. „Nagyon sokan mondják, hogy mennyire összeillünk, és ez talán giccsesen hangzik, de még inkább így van, mint ahogyan kívülről látszik – mondja Ernyey Béla. – Májusban lesz 10 éve, hogy együtt vagyunk Dórival, és a köztünk lévő 38 év korkülönbség dacára már a kapcsolatunk első 15 percében úgy megértettük egymást, hogy gyanút fogtunk: létezik ez, vagy csak goromba tréfát űz velünk a sors, és kiderül majd, hogy ez csak ámítás? Nem derült ki, mi pedig azóta is egy álomban élünk.”
Könnyebben írt bánatában
Bélának, mielőtt megismerte volna Dórit, nyolc sikeres könyve jelent meg szinte egymás után, azonban az új szerelem miatt elkapta őt az alkotói válság. „Az igazság az, hogy mindig is könnyebben írtam bánatomban, mint örömömben, és úgy tűnik, a boldogság engem iszonyatosan lustává tesz – nevet Béla. – Új könyvem, a Zoknihossz leginkább Dórinak köszönhetően született meg, aki éveken át győzködött, hogy írjak stílusról, úriemberségről, egyszóval írjam meg az élettapasztalataim esszenciáját. Mindezt azért tartotta fontosnak, mert jártunkban-keltünkben észrevette, hogy férfiak és nők is nagyon gyakran kikérik a véleményemet ezekben a témákban, sőt, vadidegenek is megtaláltak a párkapcsolati problémáikkal. Így született meg a feleségem hosszas unszolására ez a kötet, amelynek a fő üzenete, hogy nem kell arisztokratának születni, vagy különösebben gazdagnak lenni ahhoz, hogy megjelenjen bennünk az igény a változtatásra, arra, hogy stílusosan éljünk, és ezért lépéseket is tegyünk.”
„Ismerem a szegénységet és a gazdagságot is”
Ernyey Béla élt mélyszegénységben vidéken, de jól ismeri a milliomosok csillogó világát is. Mint mondja, ezek a tapasztalatok tették igazán gazdaggá a lelkét, és a sok gyerekkori nélkülözésnek köszönheti, hogy ma mindent a helyén tud kezelni és értékelni az életben. „Talán különösen hangzik, de én a mai napig örülök egy szép gombnak is. A gyerekkori szegénységem és hányattatott sorsom valójában Isten ajándéka, ugyanis ennek köszönhetően látom úgy az életet, hogy nekem mindig félig tele van a pohár – mondja Béla. – Talán ennek hatására alakult ki bennem az a késztetés is, hogy a karácsonyból mindig ügyet csináljak, különösen, mióta Dóri belépett az életembe. Nagy gonddal választjuk ki az egymásnak és a családnak szánt ajándékokat, nekem szokásom ilyenkor még önmagamat is megajándékozni, vettem is az imént két inget!” – nevet a színész, majd hozzáteszi, hogy advent idején náluk minden másnap van puncs vagy forralt bor, különböző sütemények és puszedlik, hiszen Dórival mindketten ínyencek és édesszájúak. Már idejekorán feldíszítik az otthonukat, és náluk szenteste előtt egy-két nappal teljes pompájában ragyog a karácsonyfa. „A szentestét évek óta kizárólag kettesben ünnepeljük, hiszen mi így vagyunk egy család” – árulja el a színész.
„Az udvarlás kiveszőben van”
Ernyey Bélának rengeteg terve van. „Nemrégiben összeálltunk Schiffer Miklós stílus- és divatszakértő barátommal, és tartottunk néhány előadást a stílusról és az úriember létről. Nagy örömünkre mind telt házas volt, szóval ezt a vonalat szeretnénk az életünkben továbbfejleszteni. Én úgy látom, hogy a klasszikus értelemben vett stílus, amely valójában sosem megy ki a divatból, kiveszőben van. A férfiak ahelyett, hogy kitartóan udvarolnának, odavetnek két mondatot az internetes társkeresőn, ennek következtében pedig a nők sem élhetik meg úgy a nőiességüket, mint abban a korban, amikor én udvarolni tanultam. Ma már minden instant, minden házhoz jön, így veszített az értékéből, és sokan nem képesek helyén értékelni magát a párkapcsolatot. Szeretnék ebben az ügyben jó példát mutatni a fiataloknak, megosztani velük a tapasztalataimat, és ha már csak egy embernek sikerül segítenem megtalálni a boldogságát, megérte” – zárja le a beszélgetést Béla, majd Dórival kart karba öltve indulnak el a csokoládébolt felé.
Szívesen játszana karakterszerepet
Ernyey Béla elárulta, szívesen visszatérne a színházi világba is, ám csak abban az esetben, ha igazi karakterszerepet játszhatna. Olyat, mint pályája során például a Szeleburdi család Faragó apukája volt. „Fehér mandzsettás úriembert már játszottam eleget, most igazi kihívásra vágyom. Arra, hogy mély, összetett jellemeket formálhassak meg a színpadon, amelyre a karakterszerepek adnak leginkább lehetőséget. Amelyek által megmutathatom a közönségnek, hogy nemcsak szerencsés géneket örököltem, de jó színész is vagyok” – mondja Ernyey Béla.
