Vannak olyan idősebb sofőrök, akik a lakásuk és a bolt, piac között furikáznak. Időnként egy-egy orvosi vizsgálat miatt, hétvégeken pedig csupán akkor veszik elő az autót, ha az unokákhoz vagy a telekre utaznak. Az alkalmankénti vezetés, az egyre kevesebb gyakorlat, a megnövekedett forgalom, a kor okozta látásromlás, a kézremegés, az ízületi problémák, a vérnyomásingadozás mind-mind megnehezítik a sofőrök és a közlekedés egyéb résztvevőinek a dolgát. A nagyszülőt, idős hozzátartozót, szépkorú szomszédot azonban nem egyszerű szembesíteni azzal, hogy bizony eljárt az idő a vezetési képessége fölött. Egyáltalán milyen jelek utalnak arra, hogy ideje lenne szögre akasztani a slusszkulcsot? Hiszen a korral önmagában nem feledünk el vezetni. Sőt, a gyakorlat, a rutin és a higgadtság, megfontoltság miatt akár egyre jobbak is lehetünk. A kérdés csak az, meddig?
Ki számít idősnek?
A szakemberek, a statisztikák elkészítésénél általában a 65 év felettieket veszik az idősebb korcsoportba. Nem lehet azonban ezt így kategorizálni, hiszen nyilván függ az illető fizikai, szellemi állapotától is, hogy valaki alkalmas-e a vezetésre. Egyesek már 50 éves korukban egészségügyi problémákkal és funkcióvesztéssel küzdenek, miközben mások 70 éves korukig, vagy akár még tovább fittek.
Ami gondot okozhat…
„65 év felett egyénenként változik a képességek romlása: több észlelési, gondolkodási funkció beszűkülhet, a helyzetfelismerési képesség romolhat. Sajnos azonban nem lehet előre jelezni, hogy kinél milyen mértékben, és mikor következik be olyan romlás, amely már a vezetési képességet is befolyásolja” – jelenti ki Ötvös Viktória, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Közlekedésbiztonsági Képzési Osztályának vezetője.
A statisztikák alapján időskorban a figyelemelterelődés, az alacsonyabb koncentrációs készség, valamint a mozgás nehézsége, ízületi fájdalmak is megnehezíthetik a gyors reagálást, ezenkívül nehézkesebb tájékozódás, a látótér beszűkülése, elsőbbségadások elmulasztása miatt következnek be a balesetek. Ugyanakkor a gyorshajtás nagyon ritka. Az idősebbek gyakran vezetnek óvatosabban, kevésbé kockázatvállalóan. Ez egyrészt jelenthet előnyt számukra, mivel időben észreveszik a veszélyhelyzeteket, tudnak reagálni; másrészt a forgalomnál lassabb haladás önmagában is balesetet okozhat.
Komoly szerepe van a családnak
Emellett azonban nagyon fontos az önkontroll: fel kell figyelni az apróbb változásokra, hogy mikor ideje abbahagynunk a vezetést. A tájékoztatásban, informálásban kiemelt szerepe van a családtagoknak: figyelmeztetni kell az idős sofőrt, miközben segítséget is nyújtani neki, hogy ne azért vezessen tovább, mert máshogy nem tudja megoldani a közlekedését.
„Számoljunk azzal, hogy jelentősen beszűkíti a mozgásteret az autóvezetés abbahagyása, a személyes szabadság korlátozódik, ami többek között önértékelési problémákat is okozhat. A családtagok feladata, hogy megfelelő alternatívákat nyújtsanak a közlekedésre – mondja Ötvös Viktória. – Fontos, hogy az idős ember önellátó maradhasson, és mondjuk, az orvoshoz is eljuthasson. Magyarországon az ORFK-OBB indított országosan több szemléletformáló programot is a szépkorúak közlekedésbiztonságának javítására. Mindemellett tudásfrissítést támogató tananyagok találhatók a http://kreszfelfrissito.hu weboldalon.”
A teszteredmény félrevezethet
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha bizonyos életkortól kezdve szűrővizsgálatnak vetnénk alá a vezetőket. Szakemberek azonban ezt nem ajánlják, mivel nincsenek megbízható, mindenkire érvényes tesztek. Sőt, az idősebbek több közlekedési szabálysértést követtek el és több balesetet okoztak egy-egy teszt elvégzése után. Ez vélhetőleg annak köszönhető, hogy akiknél a teszt nem mutatott ki gondot, azoknak megnőtt az önbizalmuk, és ezzel egy időben figyelmetlenebbek lettek. Másik probléma, amikor a járművezetőket tévesen vezetésre alkalmatlannak minősítik. Az idősebbek ugyanis jellemzően nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha autó helyett gyalog vagy kerékpárral közlekednek.
„Az életkoron alapuló szűrés elleni javaslat nem jelenti azt, hogy nem szükséges figyelmet fordítani a járművezetők alkalmasságára. A szűrés egyszerű önvizsgálattal és/vagy az alapellátó orvos felkeresésével kezdődik” – tisztázza a KTI munkatársa.
Ha az orvos kételkedik a páciens alkalmasságában, továbbküldheti szakorvoshoz alaposabb vizsgálatra. A háziorvosok is adhatnak visszajelzést a páciensnek, figyelmeztethetik az életkorral járó egészségügyi változásokra, amelyek már kockázatossá tehetik a gépjárművezetést, mindemellett korlátozhatják is a vezetői engedély kiadását.
A számok tükrében
A hazai baleseti statisztikák szerint a személysérüléses balesetekben meghalt és súlyosan sérültek között egyre nő a 65 év felettiek aránya.
A balesetet okozókat nézve az látható, hogy az idős közlekedők aránya szintén jelentős, 2021-ben 14,7% volt ez az érték. Az okozók tekintetében, míg a felnőttek aránya 2011-óta csökken, a fiatal felnőttek aránya stagnál, úgy a szépkorúak aránya folyamatosan nő.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
