Hasznos, hogy figyelemmel követhetjük a különböző tranzakcióinkat, vásárlásainkat, üzeneteinket, ám sajnos ugyanezeket az információkat bárki más is megtekintheti, ha nem vagyunk elég felkészültek, egészségesen bizalmatlanok. Hogyan lehet védekezni az adathalászat ellen? Ennek jártunk utána szakértőnk, Topa Zoltán rendőr őrnagy, ifjúságvédelmi főelőadó segítségével.
Mivel védekezzünk?
A számítógépet is védeni kell: frissített operációs rendszer, biztonságos böngésző, jó vírusírtó, kémprogramvédelem, hogy csak néhányat említsünk.
„Azonban hiába a komoly védelem, ha magunk nyitunk ajtót a betörőknek. Kellő odafigyeléssel megvédhetjük érzékeny és személyes adatainkat a ragadozóként leselkedő adathalászok elől” – mondja a szakember.
Az egyik legfontosabb tanács, hogy kerüljük az igénytelenül megalkotott, helyesírási hibáktól hemzsegő webhelyeket, automatikusan megnyíló ablakokat.
„Ismeretlen címekről kapott e-mailek esetében szintén legyünk nagyon óvatosak, hisz lehet, hogy a melléklet csak ártalmatlan spam (jobb levelezőrendszerek egyből szűrik), de lehet, hogy káros kódokat tartalmazó malware levélről van szó. Az ilyen leveleken keresztül a csalók képesek akár az egész gép felett megszerezni az irányítást, valamint a futó alkalmazásokat blokkolni” – figyelmeztet Topa Zoltán.
Szakértőnk szerint érdemes az interneten mindenhol – a közösségi oldalakon, levelezési programban, banki felületen – beállítani a többlépcsős azonosítást. Ilyenkor ugyanis csak úgy lehet belépni egy adott alkalmazásba, ha a saját telefonkészülékünkön engedélyezzük az aktivitást egy kóddal.
Vigyázat: bankok nevében is próbálkozhatnak!
Ezenkívül ne feledjük, hogy ingyenes wifin keresztül ne bonyolítsunk le érzékeny tranzakciót. Az internetes vásárlások során pedig keressük az alternatív fizetési módokat (PayPal, Barion stb.).
„A bankok nevében is próbálkoznak a csalók. Az „ügyfelet” egy bankfiók nevében tárcsázzák, egy kártyás, netbankos tranzakcióra hivatkoznak, és a megriadt kártyatulajdonost rábeszélik egy-egy ismeretlen applikáció telepítésére (például AnyDesk). Ezek aztán káros kódokkal fertőzhetik a mobileszközt, valamint segíthetnek átvenni az elkövetői kör számára a telefon vagy egyéb internetes eszköz feletti uralmat. A bank sosem kér tőlünk ilyet, ezért ennek ne dőljünk be!”
Töröljünk gyakran!
Fontoljuk meg az internetes alkalmazástevékenységek rendszeres törlését, valamint a keresési előzmények törlésének beállítását. Nem minden applikáció hasznos és szükséges. Kerüljük a túlságosan erőszakos alkalmazásokat, melyek mindenhez hozzá szeretnének férni! Csak azokba az alkalmazásokba jelentkezzünk be, amelyekbe feltétlenül muszáj, és azokba se a közösségi oldalon található fiókunkon keresztül.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
