Címlapsztori Sztár

Tinilányok kedvencéből lett hűséges férj Güttler Károly: „Szerencsés vagyok, mert csodálatos nő a feleségem”

Olimpikonjainkról szóló sorozatunk befejező részében a sikeres mellúszót mutatjuk be, aki a mai napig nem szakadt el az uszodától, edzőként dolgozik. Emellett a boldog házasságára is büszke.

Sportolói pályája csúcsán nők százezrei rajongtak érte. Magas, izmos és jóképű volt. A tini lányok szobájának falát gyakran Güttler Károly-poszterek díszítették a 80-as évek végén.

Ha ez így volt, akkor én nem tudok róla – mondja nevetve az olimpikon. – De utólag is jólesik hallani, hogy kedveltek a nők. Az igazság az, hogy fiatal koromban többnyire hosszú távú kapcsolataim voltak, később pedig megnősültem. A feleségemmel 26 éve vagyunk házasok. Nagyon szerencsés férfinek tartom magam, mert csodálatos nő a párom, egy igazi bombázó! Korábban kézilabdázott, jelenleg pedig alsó tagozatos általános iskolásokat tanít. Annamari 49 évesen is remekül néz ki, mellette nem hanyagolhatom el magam.”

Úszóiskolája van Újpesten

Az 56 éves Károly a mai napig rendszeresen edz, szabadidejét pedig többnyire a Duna mellett tölti. „Van egy telkünk Kiskunlacházán. A családommal szeretünk motorcsónakozni, és a két kutyánkkal is nagyokat sétálunk, strandolunk. Az étkezésemre is odafigyelek, vacsorára csak keveset eszem. Nem tagadom, volt egy időszak, amikor azt kezdtem észrevenni magamon, hogy aputestem lett, de még időben elkezdtem fogyókúrázni, és sikerült is visszamenni 90 kilóra. Azóta tartom ezt a súlyt, ami a 188 cm-es magasságomhoz az én koromban ideális.”

Atlanta, 1996. július 24. A tinilányok kedvence volt akkor

Güttler Károly nem szakadt el a profi sporttól. A Kőbánya SC úszószakosztály edzője, mellette pedig Ágh Norberttel közös úszóiskolája van Újpesten. Jelenleg a nyári gyerektáboroztatás zajlik. „Miután befejeztem az élsportot, fiatal utánpótlással kezdtem el foglalkozni. Az uszodában töltöm a hétköznapjaimat. Az egyik tanítványom, Telegdy Ádám a párizsi olimpián 200 méter háton fog versenyezni. Nagyon drukkolok neki. Boldog lennék, ha dobogós helyezést érne el, mert titkos vágyam, hogy edzőként is elmondhassam, olimpiai érmes versenyzőt neveltem.”

A lánya, Emma tudósít a párizsi olimpiáról

Karcsi négy olimpián indult: a szöulin és az atlantain szerzett egy-egy ezüstérmet. „Az 1988-as szöuli olimpia a legemlékezetesebb számomra, ott csupán egy századdal maradtam el a győzelemtől. Magánemberként pedig a sydney-i olimpia volt számomra felejthetetlen, mert akkor született meg a kislányom, Emma. Amíg én Ausztráliában versenyeztem, a feleségem itthon világra hozta az egyetlen közös gyermekünket.”

Ennek már 24 éve. Güttler Emma sokáig focista volt, nemrégiben pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott. „A lányom a labdarúgás után most már szerkesztő-riporterként dolgozik. Az M4 sportcsatorna tudósítója lesz a párizsi olimpián” – árulja el a büszke édesapa.

Lánya, Emma idén nyáron diplomázott

Szerette az edzőtáborok hangulatát

Az egykori mellúszó nem igazán tartja a kapcsolatot a kortársaival, Czene Attilával, Rózsa Norberttel, Egerszegi Krisztinával és Darnyi Tamással. „Közösségi ember vagyok, szerettem edzőtáborokba járni. Szécsi Tamást és Kiss Laci bácsit tiszteltem és felnéztem rájuk. Beutaztuk a világot: Dél-Afrika, Ausztrália, Amerika, Kuba. Szép emlékként őrzöm a versenyzőkkel és az edzőkkel közös éveket, de időközben mindannyian családos és elfoglalt emberek lettünk, és csak elvétve van alkalmunk arra, hogy találkozzunk. Egyébként sem vagyok nosztalgikus alkat, nem nézem vissza a sikereimről szóló régi híradásokat, tévéfelvételeket. Az már a múlt. Jó volt, szép volt, de a jelenben szeretek élni. Néha ugyan megismernek az emberek, felkapják a fejüket a nevem hallatán, de elfogadtam, hogy az idő gyorsan halad, a sporteredmények megkopnak. Jönnek a fiatal tehetségek, és ez így van rendjén. Remélem, hogy az idei ötkarikás játékokon jól szerepel majd a magyar csapat, és az éremtáblázaton előkelő helyen végzünk.”

Kissrácként csodálva nézte a repülőket

A kőbányai lakótelepen nőtt fel. „Gyerekként a 9. emeleti lakásunk ablakából a házunk felett elhaladó repülőket néztem. Akkoriban arra gondoltam, milyen jó lenne, ha az egyiken én is rajta ülhetnék. 14 évesen utaztam először repülőn, egy prágai versenyre mentem. A mai gyerekeknek szinte már természetes a légi közlekedés, de az én korosztályomnak még hatalmas élmény volt” – meséli Karcsi.

Fotó: Derencsényi István, Dfp, Mti, privát