Rendszeres olvasója vagyok a rovatának, és nagyon sok hasznos tanácsot találtam már benne. Nekem is lenne egy problémás növényem. Egyik magántanítványomtól kaptam ajándékba egy cserepes kávécserjét. Nagyon pici cserépbe volt, így átültettem egy nagyobba. Rendszeresen öntözöm, permetezem, félárnyékos helyre tettem, ám ennek ellenére a levélszéleken száraz foltok jelentek/jelennek meg. Viszont hoz új hajtásokat is.
A kérdésem az lenne, hogy mi lehet a baja, vagy mit csinálok rosszul? Hogy tudnám sokáig megtartani ezt a kedves kis növényt, ami oly közel áll a szívemhez? Várom mielőbbi válaszát! – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
A kávécserje egy elég igényes növény. Gyakran nálunk az üvegházban is szárad a lombjának a széle. Ezt több tényező okozhatja. Elsősorban a száraz levegő kérdését kell megvizsgálni. Radiátortól, konvektortól messze tegyük, de ügyeljünk arra, hogy világos helyen maradjon. Ha lehet, helyezzük más szobanövényünk mellé, esetleg közé.
Itt egy speciális mikroklímával találkozik, mely segíthet a gondunkon. További segítség jelenthet, ha egy akvárium környezetében vagy egy szobaszökőkút mellett keresünk helyet számára. A lomb közvetlen párásítása nem minden esetben jó megoldás, mert gyakran foltosodást okozhat, ha a vizes levelek hűvös levegővel találkoznak.
A másik oka a lombozat foltosságának a túlöntözés. Egyes földkeverékek gyakran mocsarasodnak. Minden esetben tőzeg alapú földkeverékbe ültessük, mert ez kellően laza szerkezetű ahhoz, hogy a pangó vizet elvezesse, és kellően levegős környezetet biztosítson a gyökérzetnek. Emellett tápoldatozzuk zöldnövények részére készített tápoldattal.
Ha már mindent megtettünk a foltosodás ellen, és mégsem javul a helyzet, akkor se aggódjunk. Vannak lakások (anyukámé is ilyen), ahol télen kevesebb fény és fűtés mellett egyszerűen lehetetlen a növényt jó kondícióban tartani, viszont nyáron félárnyékban, a szabadban szinte minden helyrejön!
Volt, amikor az egyház elítélte
A kávészem a cseresznyéhez hasonló gyümölcs magja. 5 kg nyers kávécseresznyéből mindössze 40 dkg pörkölt kávét kapunk.
A kávécserje 5 év elteltével ad fogyasztható gyümölcsöt, bár egyes fajták már 3-4 év után szüretelhetők kisebb terméshozammal.
Az Arabica cserjéket sokszor cukornáddal, dohánnyal vagy banánnal vegyesen ültetik. Ezek a növények árnyékot adnak az érzékeny cserjéknek, ami a kávé ízére is jó hatással van.
Egy 2020-as tanulmány szerint Hollandiában fogyasztják a legtöbb kávét, fejenként és évente 8,3 kilogrammot. Hollandiát Finnország és Svédország követi, fejenként és évente 7,8, illetve 7,6 kilogrammal.
1511-ben Mekkában betiltották a fekete italt, mivel a helyi vezetők szerint egyszerre népszerűsítette a tétlenséget és a lázongást. A 16. századi Itáliában is többször elítélte az egyház a kávézást, mígnem a kávékedvelő VII. Kelemen pápa 1600-ban „törvényesítette” az ivását.
Az átlagember napi 3-400 mg koffeint, azaz 2-4 csésze kávét vehet magához probléma nélkül, ám van, aki érzékenyebb rá, és már 100 milligrammtól is gyomorremegést, emésztési problémákat, szívdobogást és idegességet tapasztal. Meglepő, de még a koffeinmentes kávé sem teljesen koffeinmentes.
Kiszel Péter további növényápolási tanácsait ide kattintva éri el.
Fotó: archív
