Gerbeaud Emil: Köszönjük a konyakosmeggyet is!
A svájci származású cukrászmester 1884-ben érkezett Magyarországra, a budapesti Vörösmarty téren nyitotta meg hazánk első cukrászdáját, a Gerbeaud-házat. Nem érte be csak a süteményekkel, létrehozta Budapest első csokoládégyárát is. Ő találta ki a macskanyelvet és a konyakos meggyet. A nevéhez kapcsolt zserbó eredete azonban homályba vész, nincs rá bizonyíték, hogy ő találta volna ki a finomságot.
Dobos C. József: Végül csak elárulta a receptet
A dobostorta feltalálója az Andrássy család inasaként tanulta ki mesterséget. A Kecskeméti utcában nyitotta meg első üzletét. Látványos kirakatokat talált ki, extrém fogásokat kínált a hozzá betérőknek. Az áttörő sikert a róla elnevezett torta hozta meg számára. Sokan próbálták utánozni, végül Dobos megszánta a reménytelenül kísérletezőket, és nyilvánosságra hozta a receptet. Szegényen halt meg, mert vagyonát hadikölcsönbe fektette az első világháborúban, és minden pénzét elbukta.
Gundel Károly: Az evéshez érteni kell
A boldog békeidők legnagyobb vendéglátósa úgy gyűjtötte és jegyezte fel a magyar tájegységek ételeit, mint Kodályék a népdalokat. Majd 1910-ben megnyitotta a Gundelt, ahol fel is kínálta a legizgalmasabb fogásokat. Itt találták ki azokat a recepteket, amelyek azóta is a Gundel család hírnevét öregbítik, többek között a Gundel palacsintát, a Gundel tokányt vagy a Gundel salátát. Vallotta, hogy az evéshez érteni kell, kulturált körülmények közt kell kiélvezni az ízeket, szépen terített asztalnál, gyertyafénynél és muzsikánál. Kis magyar szakácskönyv című kötete több mint 30 kiadást ért meg.
Magyar Elek: Álnéven publikált
Az Ínyesmester álnéven a legnagyobb napilapokban recepteket és kritikákat közlő polihisztor újságíró úgy tudott írni minden egyes ételről, mintha a világ legjobb fogásáról áradozna. Volt országgyűlési tudósító, politikai és sportújságíró, gasztronómiai cikkeit viszont egészen a haláláig inkognitóban írta. Az Ínyesmester szakácskönyvének számos változata került forgalomba az első, 1932-es kiadástól egészen napjainkig.
Szegénységben tengetett évek, álnéven írt szakácskönyvek: a magyar gasztrotörténet úttörői
Rosenstein Tibor: Hollywood evett nála
A magyar-zsidó konyhát népszerűsítő Tibi bácsi mindig is imádott enni. Már gyermekkorában is állandóan a fazékfedőket emelgette, és mindenbe belekóstolt, ami mellől nem zavarta el a nagymamája. Egyértelmű volt, hogy szakácsnak tanul. Kellő tapasztalatszerzés után megnyitotta a Rosenstein vendéglőt, asztalainál olyan hírességek fordultak meg, mint Glenn Close, Robert De Niro és Warren Beatty.
Walleshausen Ilona: A háziasszonyok példaképe
A huszadik század egyik első szakácskönyvsikerét Móra Ferenc felesége, Walleshausen Ilona írta, aki a húszas évek magyar házasszonyainak példaképe volt. A Móra Ferencné szakácskönyve című, 1928-ban kiadott művet négy éven át szerkesztette, háztartási és bevásárlási tanácsokat is adott benne, sőt ez az egyik első olyan szakácskönyv, amely pontos, mérhető mennyiségekkel íródott.
F. Nagy Angéla: Generációkat segített
Egy másik író, Örkény István feleségének gasztrotippjeit is generációk követték. F. Nagy Angéla csak azután tanult meg főzni, hogy az ínyenc író neje lett, később gasztrorovatokba írt, a hetvenes évek végétől a Magyar Konyha főszerkesztőjeként dolgozott. Receptjein, szakácskönyvein a nyolcvanas években egy egész generáció nőtt fel, s tanult főzni. Ő dolgozta át a híres Horváth Ilona-féle szakácskönyvet is.
Szamos Mátyás: Egy marcipán-rózsával kezdődött
Szavits Mladen szegény sorsú szentendrei fiúként a híres Auguszt E. József budapesti cukrászüzletében dolgozott tanulóként az 1930-as években. Egy dán cukrász tanítgatta, és megmutatta neki, hogyan kell marcipánrózsákat készíteni. A kis Szamos Matyi, merthogy aztán nevet változtatott, ekkor elhatározta: belőle is cukrászmester lesz. Neve az idők során egybeforrt a legkülönfélébb marcipánokkal. Eleinte József körúti lakásában gyártotta e specialitásokat, majd idővel egy egész cukrászbirodalmat épített. Vállalkozását gyermekei és unokái vitték, viszik tovább, és őrzik felmenőjük receptjeit, titkait.
Fotó: Adobestock, Birton Szabolcs, Fülöp Dániel, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Fortepan/Magyar Bálint, archív
