A fiatalabb Pálfy József elszánt, céltudatos gyerekként jelentkezett a debreceni tudományegyetemre, és a II. világháború alatt végig tanult, majd 1946-ban diplomával a kézben nézhetett körbe a lerombolt, ám újjászületés után sóvárgó országban.
Egyetemi végzettséggel a háta mögött már írással kereste a kenyerét, hosszabb-rövidebb lélegzetű munkái jelentek meg a helyi lapokban. A debreceni Dongó Színpad alapítói között volt. 1953 szilveszterét írtuk, amikor is a lelkes társulat tagjai Debrecenben a megyei tanács dísztermében megtartották bemutató előadásukat. A címe az volt, hogy Nevessük egymást, gyerekek! Nem lehetett könnyű politikai kabarét rendezni akkoriban…
Meg sem állt Párizsig
De Pálfy József és az öccse, István, valamint Heller József komikus, no meg a társulat többi tagja megpróbáltak fényt vinni az emberek életébe a legsötétebb időszakban is. Pálfy József aztán kinőtte szülővárosát. Tehetséges újságíróként előbb a fővárosba került, majd meg sem állt Párizsig. 1956-tól ugyanis ő lett a Magyar Távirati Iroda franciaországi tudósítója.
Óriási rang, és még nagyobb kihívás volt ez. Az elszegényedett, forrongó, helyét, és jövőjét kereső Magyarországot képviselni a vasfüggönyön túl, a szabad világában. Aztán 1961-ben búcsút intett Párizsnak és hazaköltözött.
Később több útikönyvet is írt franciaországi élményeiről, az ottani életről, és saját benyomásairól. Akkoriban már pontosan tudta mindenki, hogy ki is ő, hiszen estéről estére köszöntötte Magyarország lakóit, akik ott ültek a rekamién, a fotelekben, a székeken, hogy megnézzék a televízió Híradóját. Pálfy József ebben a pozícióban is profi volt. Hol műsorvezetőként, hol külpolitikai kommentátorként szólt a nézőkhöz. A tévézés volt az egyik szenvedélye, a másik pedig az írás.
Értéket teremtett
Akik olvasták annak idején a Magyarország című hetilapot, pontosan tudják, hogy minőségi újság volt, értékes cikkekkel, elgondolkodtató formában. Nos, Pálfy volt a főszerkesztője ennek az orgánumnak, amely akkoriban nagyjából kétszázezer olvasóval büszkélkedhetett. És nem csak a képernyőn tűnt fel Pálfy József, hanem a Magyar Újságírók Szövetségének székházában is rendszeresen, hiszen ő volt a szervezet elnöke 16 esztendőn át.

Fotó: Fortepan/Rádió és Televízióújság
Ezt írták róla halála után: „Eltávozott egy nagy öreg, aki több újságíró-nemzedéket nevelt fel, és tanított meg a lapkészítésre, a szakmai és emberi tisztességre, az igényességre, a becsületes munkára. Azok közül való volt, aki nyomdában várta meg, amíg a lap első példányai elkészültek…”
Pálfy Józsefet derűs, bölcs embernek tartották. Sokszor hangoztatta, hogy az útikönyvek és politikai kötetei mellett megírja majd az emlékiratait is, ám erre nem került sor. Merthogy csak papíron lett nyugdíjas, folyamatosan dolgozott, ült az Erika írógépe mögött és alkotott.
A népszerű televíziós 1954-ben vette feleségül Rehó Klárát, aki két fiúval ajándékozta meg. Pálfy József végül 2001 nyarán, 79 esztendősen hunyt el Budapesten.
Forrás: Újságmúzeum
Címlapkép: Fortepan / Erős Péter