Egy évig marad otthon a babájával Kelen Anna: „Olivér születése óta egy-egy aukciót már levezényeltem”

Amíg az öt hónapos Olivér édesdeden alszik, anyukájának van egy kis ideje arra, hogy meséljen a Kincsvadászok második évadáról.

„A TV2-n hétköznap esténként látható adásokat még nyáron forgattuk. Akkoriban a várandósságom felénél jártam, és mire Olivér augusztus 20-án megszületett, már befejeztük a tévé­felvételeket. Szerencsére jól viseltem a babavárást, könnyedén ment a munka. A műsorvezetővel, Tillával egyébként sem nehéz jóban lenni. Ő egy barátságos, lendületes személy, pozitív energiái vannak, hamar feloldódtam a társaságában. Ráadásul valóban érdekli a műsor témája, mert mint megtudtam tőle, a képzőművészeti főiskolán diplomázott, közel áll hozzá a festőművészet is” – meséli Kelen Anna.

Gyerekként színiiskolába járt

A 38 éves művészettörténész elárulja, hogy az idei évadban is számos különleges tárgyra licitálhattak a kereskedők.

„Most is volt egy-egy olyan kerámia, festmény és grafika, amit szívesen megvásároltam volna a műsorban szereplő civil eladóktól. A tárgyak jelentős részének érdekes háttértörténete volt, ami miatt az adások nagyon izgalmasak.”

Anna zárkózott személyiségnek tartja magát, de nagyon örül, hogy végül legyőzte a lámpalázát, és igent mondott a szakértői feladatra.

„Gyerekként Földessy Margit színistúdiójában tanultam, de alapvetően introvertált vagyok, nem lételemem a szereplés. Az első évad előtt attól féltem, hogy a magyar tévénézők számára nem lesz elég érdekes a műsor, de szerencsére nem így történt, a Kincsvadászok elnyerte a közönség tetszését. Nagyon örülök, hogy van igény egy olyan informatív tévéműsorra, amely széles tömegek által érthető és élvezhető. Én pedig boldogan vállaltam a szakértői szerepet a második évadban is.”

A fia érdeklődik az aukciók iránt

Anna már 7-8 éves kora óta egészen közelről figyeli a hazai műtárgy-kereskedelmet. Művészettörténész édesanyja, Virág Judit legendának számít ebben a szakmában.

„Anyukám aukcióvezető volt, később műkereskedő és galéria-társtulajdonos. Az aukciókra gyakran magával vitt, és bár mindig lenyűgözött az ottani atmoszféra, sokáig nem akartam édesanyám hivatását folytatni. A nővéreim is egészen más területen dolgoznak: Zsófi humánerőforrás-menedzser, Bori kutató-szociológus. Én pedig bölcsésznek készültem. Aztán valahogy szóba került, hogy besegíthetnék a családi vállalkozásba édesanyám és férje, Törő István mellett a budapesti Virág Judit Galériában. Nagyon megszerettem ezt a munkát, édesanyám pedig fokozatosan adta át nekem az árveréseket.”

Anna a kisbabája mellett egy-egy alkalomra már visszatért az imádott hivatásához.

„Olivér születése óta havonta egy aukciót már levezényeltem, de a tervem az, hogy legalább egy évig itthon maradok a kisbabámmal.”

Annának egyébként két gyermeke van. A nagyobbik, Gergő már 11 éves. Ahogy Anna ennyi idősen ott volt édesanyja mellett az aukciókon, Gergő is elkíséri anyukáját a fontosabb árverésekre. „A nagyobbik fiam mondogatja, hogy szívesen dolgozna majd műkereskedőként, de hogy mennyire komolyan gondolja, még nem tudom.”

Telefonon is licitálnak

A Kincsvadászok szakértője megszokta, hogy különleges festmények és műtárgyak között dolgozik.

„A Zsolnay kerámiákat nagyon szeretem, de minden más korszakból és irányzatból vannak kedvenceim. Azok a magyar alkotások különösen közel állnak a szívemhez, amelyeket Itália ihletett. Épp egy éve rendeztük meg a galériában a Róma–Budapest tárlatot, amire nagyon büszke vagyok.” Anna azt is elárulta, honnan kerülnek be a műtárgyak a Virág Judit Galériába.

„Két lehetőség szokott előfordulni: valaki bejön az utcáról, és árverésre kínálja nekünk a festményét, vagy mi vásárolunk külföldi aukciókon, többnyire telefonon, esetleg online licitálunk. Ma már sajnos nem valószínű, hogy a Magyarországon élő nagyszülők padlásán véletlenül rábukkanunk egy elfeledett Munkácsy-képre.” Anna azt vallja, hogy már néhány százezer forintból jelentős műtárgyakat lehet vásárolni.

„Ha valaki – akár befektetési céllal is – vesz egy magyar festményt, ami az otthonát díszíti, akkor nemcsak érzelmileg kötődik majd a képhez, hanem egyúttal a magyar kultúra egy darabját is magáénak tudhatja.”

Fotó: Tv2, Mti, privát