„A házasságkötés az élet egyik legfontosabb átmeneti rítusa – kezdi Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Menyasszony projekt és kiállítás kurátora. – Két ember életének ma is kiemelkedő eseménye, hogy a közösség felé is kinyilvánítják: együtt képzelik el a jövőjüket.”
Az átöltözés kulturális jelentése
Évszázadokkal ezelőtt a házasság gyakran két család vagyonának politikai befolyásának egyesítését jelentette. Aki megtehette, akár többnapos ünnepséget is rendezett, hogy demonstrálja a család erejét. „Kizárólag a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy csakis erre az alkalomra új ruhát készíttessenek. A többiek ünneplőben házasodtak, amelyet később is tudtak viselni – mondja Simonovics Ildikó.
– Az arisztokrácia körében a házasulandók nemegyszer különböző nemzetek szülöttei voltak. A menyasszony átöltözése azt is szimbolizálta, hogy külsőségekben is felveszi a vőlegény kultúráját, beilleszkedik annak családjába. A ruhán sokszor a családi címer színei is megjelentek. Ezt láhatjuk például Habsburg Mária, II. Lajos felesége vagy Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem második felesége esküvői ruháján.”
Ez is érdekelheti: Kamuország hercege, eladott Eiffel-torony, visszatérés a halálból: a 6 leghírhedtebb szélhámos
Sötét színű ünnepi viseletben
A szegényebb rétegek jellemzően az ünneplő öltözetükben kötöttek házasságot. Ezt viselték minden jeles alkalomra, akár temetésekre is, így gyakran házasodtak feketében, vagy egy sötét színű, máskor is használható ünnepi ruhában.
„A fehér textíliák sokáig nagyon drágák voltak, ám akadtak olyan vidékek, ahol az ünneplő viselet és a gyász színe is a fehér volt. A Magyar Menyasszony kiállításon is szerepelt egy rimóci fehér ruha. Más tájegységeken viszont színesben házasodtak, a ruhán a szerelemmel, házassággal kapcsolatos jelképek is megjelentek. Ilyen volt például a nőiességet, a szüzességet jelképező rózsa, szegfű, tulipán, vagy az örök házasság szimbólumának tartott rozmaring, a termékenységet jelentő alma. Természetesen a szimbólumkincs is tájegységről tájegységre változott” – meséli a divattörténész.
Viktória és a fehér ruha
Díszes pártától a feketéig: így esküdtek a régmúlt menyasszonyai, dédanyáink
A fehér menyasszonyi ruha divatját a brit Viktória királynőnek szokták tulajdonítani, ám korábban is előfordult a fehér esküvői viselet. A francia forradalom után, Napóleon koronázása előtt, a direktóriumi években vált divattá az ókori viseletekhez való visszanyúlás, a leheletvékony, sokszor fehér, a test szépségéből is sokat láttatni engedő öltözet. Egyre többen mondták ki az igent fehérben, ám ez nem volt tömegjelenség. Amikor Viktória királynő 1840 februárjában feleségül ment Albert herceghez, valóban hófehérben, fején narancsvirág-koszorúval állt az oltár elé.
„Jelezni akarta, hogy ezúttal nem királynői minőségében, hanem szerelmes araként van jelen – magyarázza Simonovics Ildikó. – Az egyre többekhez eljutó sajtó beszámolt a hírről, és az eseményről készült rajzok külföldre is eljutottak. Ezután pedig nem volt megállás: egyre többen választottak fehér öltözéket az esküvőjükre.”
Honnan ered a „bekötik a fejét” kifejezés?
A pártát 12-14 éves koruktól hordták a lányok, ez jelezte, hogy termékeny korba léptek, eladósorba kerültek. Szégyen, a kiközösítés jele volt, ha valakit megfosztottak tőle. Ez várt például a megesett leányokra. Aki férjhez ment, a díszes esküvői pártát cserélte fejkendőre, ebből ered a bekötik a fejét kifejezés.
A hajnak több kultúrában erőteljes szexuális jelentést tulajdonítanak, többek között ezért fedik el a fejüket a muszlim és az ortodox zsidó asszonyok. Ugyanez a szimbolika jelenik meg a magyar paraszti kultúrában viselt fejkendőkben is.
Háborús egyszerűség
Az első polgári esküvőt Magyarországon 1895-ben tartották. Sokan megtartották az egyházi esküvőt is, és volt, hogy a kétféle szertartásra két külön ruhát öltött a menyasszony: a polgári egybekelésre egyszerűbbet, az egyházira díszesebbet.
„Az I. világháború után, a gazdasági válság éveiben a dolgozó nők sokszor praktikus darabokat választottak, amelyeket szintén nem egyetlen alkalomra varrattak – bár előfordultak nagyon látványosak is. A II. világháborúban gyakran a fronton, vagy a bombázások árnyékában keltek egybe a fiatalok, ilyenkor nem mindig a ruha volt az elsődleges. A frontra utazó menyasszony sokszor az utazóruhájában ment férjhez” – meséli Ildikó. A háború utáni időszak áruhiányt hozott.
Simonovics Ildikó elmondja, hogy a feketepiacon ekkoriban nagy keletje volt az ejtőernyőselyemnek, mivel ebből a finom anyagból csodás menyasszonyi ruhákat lehetett varrni. Megjelentek az esküvői kiskosztümök, majd a 70-es években az egyszerű szabású miniruhák is. Ebben az évtizedben vált szokássá az is, hogy a pár lemondott a nagy esküvőről, két tanúval, farmerben, hétköznapi öltözékben mondták ki egymásnak a boldogító igent.
Töltse fel esküvői fotóit, és nyerjen!
Két éve, a házasság hetén debütált a Magyar Menyasszony egyedülálló, esküvő tematikájú online gyűjteménye, a www.magyarmenyasszony.hu portál. Jelenleg 2063 esküvő, 5200 kép található az adatbázisban, amelyben szabadon kereshetünk szavakra, helységnevekre, dátumra, évtizedekre. A legkorábbi fotó az 1850-es évekből, a legfrissebb tavalyról való. Az oldalra, amelyhez egy több mint 13 ezer tagot számláló Facebook-csoport is kapcsolódik, bárki feltöltheti saját vagy rokonai esküvői fotóját.
A február 9. és február 28. között feltöltött fotókból a zsűri több kategóriában (pl. legszebb műtermi fotó, legszebb menyasszony, legszebb vőlegény, legérdekesebb történet) hirdet győztest, a díjazottak pedig értékes nyereményekben részesülnek.
Szöveg: Csiki Judit • Fotó: AFP/Miguel Medina, Kenéz Kíra, Magyar Menyasszony, Magyar Nemzeti Múzeum/Csipes Antal, Jacsó Tímea Mária, Kun Sarolta Réka, Magyarné Csala Eszter, Milasi-Varga Beáta
