Bár a világunk egyre inkább az elektronikus kapcsolattartást részesíti előnyben, előfordul, hogy postai úton kapunk leveleket. Nagyon fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy mikor elegendő az e-mailes értesítés, illetve mik a postai kézbesítés szabályai.
Az e-mail is lehet bizonyíték
„Az elektronikus kapcsolattartásnál kiemelném, hogy az e-mail nem minősül a jogszabály szigorúan vett szövege szerint írásbeli formának, de ha bizonyítható annak tartalma, az átvétel ideje, és beazonosítható a feladó és a címzett, az egy eljárás során már értékelendő – kezdi dr. Bakonyi Lilla ügyvéd. – Éppen ezért nem ajánlom, hogy e-mailben küldjük el a munkáltatónkat melegebb éghajlatra, mondván ez nem írásbeli nyilatkozat. A bírói gyakorlat is egyre inkább elfogadja azt, hogy e-mail útján is lehet joghatályosan nyilatkozatokat tenni, bizonyítékként felhasználható az elektronikus levelezés is.”
A felmondáshoz kell az aláírás
Ugyanakkor, ha igazán fontos jognyilatkozatot teszünk – ilyen például a munkahelyünkön a terhesség bejelentése vagy a felmondás közlése –, akkor személyesen adjuk át ezt az iratot, egyidejűleg az irat másik példányára rávezetve az átvétel időpontját és az átvevő aláírását, vagy postai, méghozzá ajánlott, tértivevényes levélben küldjük ezt meg a címzettnek.
„A koronavírus járvány ideje alatt terjedt el az ún. »érintésmentes kézbesítés«, ami az ügyvédek számára eléggé megkérdőjelezhető. Lényege, hogy a levélszekrénybe dobja a postás az ajánlott levelet is, így viszont később nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a címzett megkapta azt” – mondja az ügyvéd. Tértivevényes vagy hivatalos irat esetén személyes kézbesítés szükséges. Ha a címzett nincs otthon, akkor értesítőt hagy a postás, és az abban megjelölt időpontig átveheti a levelet a címzett vagy meghatalmazottja a megjelölt postán.
Ez is érdekelhet: Meg ne nyisd, ha ezt a levelet kaptad az „MVM”-től: milliókkal is lehúzhatnak
Veszélyes játék, ha nem megyünk érte
Sokan azt hiszik, hogy a levél átvételének megtagadásával, vagy azzal, ha a postai értesítő ellenére a levélért nem jelentkeznek, így az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, ki tudnak bújni a kötelezettségeik alól. „Ez azonban nem igaz. Ugyanis ilyenkor a levél kézbesítettnek minősül, és ugyanazok lesznek a joghatásai, mintha szabályszerűen átvették volna azt. Csak ekkor nem is tudják, hogy mit tartalmazott az irat, így arra nem is tudnak reagálni” – figyelmeztet dr. Bakonyi Lilla.
Nagyobb baj is lehet belőle
Különösen veszélyes ez a fizetési meghagyások esetén.
„Ha a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától érkezik egy fizetési meghagyás – nem összekeverendő az ilyen-olyan követeléskezelő cégek fizetési felszólításaival! –, akkor 15 napja van a címzettnek ellentmondással élni, különben az egész követelés jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz” – mondja a szakember.
És ha megváltozott a címünk?
Ha elköltözünk – tehát nem arról van szó, hogy nem akarjuk átvenni a levelet –, akkor mindenhol jelentsük be az új címünket, illetve köthetünk a postával egy külön szerződést, amelyben díj ellenében vállalják, hogy az ideiglenes vagy új lakcímünkre továbbítják a küldeményeket. Ezenkívül érdemes az Ügyfélkapu+-ban a tárhelyünket gyakrabban ellenőrizni, mert sok hivatalos levél érkezik oda, igaz nem mindegyik. Költözés esetén is igaz, hogy a második kézbesítési kísérlet után az 5. napon kézbesítettnek tekintik a levelet.
Fotó: adobestock
