Nem felejtették el bizony, mert nemcsak a rádiókban és az interneten hallhatók Ihász Gábor dalai, de rendszeresen felcsendülnek különböző koncerteken is, ezeken gyakran a lánya is részt vesz.
„Az emberek, legyenek kilencven vagy húszévesek, odajönnek hozzám, és beszélgetünk apuról. Nem felejtették el őt, és ez végtelen boldogság számomra” – mondja Ihász Adrienne, aki édesapja tiszteletére egy emlékoldalt is üzemeltet az interneten.
Fel kellett adnia a focistakarriert
A néhai énekes 1946-ben született Budapesten. A bátyjával, a később olimpiai bajnok labdarúgóval, Ihász Kálmánnal a Stefánia úton nőttek fel. A haverokkal, többek között Fischer Lászlóval, a Korál zenekarral és Végvári Ádámmal, a Neoton Família gitárosával együtt rúgták a bőrt a Szoborkertben. Szép sportkarrier állt előtte, de aztán egy orvosi vizsgálaton kiderült, hogy egy gyerekkori szívizomgyulladás miatt visszamaradt egy heg a szívén. Nagy fájdalom volt, hogy 21 évesen fel kellett adnia a focistakarrierjét, de a sors kárpótolta őt: sikeres és népszerű énekes-dalszerző lett.
Ez is érdekelhet
Mary Zsuzsira emlékezik a lánya, Angéla: „Gyerekkoromban talán háromszor láttam az édesanyámat”
Zsíros kenyér mellett születtek Ihász Gábor slágerei: lánya emlékezik a tragikusan fiatalon elhunyt zenészre
Ihász Gábor autodidakta zenész volt. Megtanult zongorázni, gitározni, de eleinte csak magának írt zenét és szövegeket. Istenáldotta tehetségére lassan egyre többen felfigyeltek. Jó barátja volt Demjén Ferenc, Szécsi Pál és Máté Péter, utóbbi kettővel gyakran járt fellépni, sokszor zenéltek együtt Ihászék otthonában is.
„Otthon, nálunk születtek a nagy slágereik, sokszor zsíros kenyér és tea mellett. A szövegíró S. Nagy István is gyakran együtt dolgozott a trióval. Máté Péter időnként rakott krumplit rendelt anyukámtól, míg Szécsi Pali inkább édesszájú volt, és aranygaluskát kért. Hozzám Pali állt közelebb a szomorú lelkével, pici lányként szerelmes is voltam belé. Kérdezgettem tőle: »ugye te leszel majd a férjem?« És ő mosolyogva, sőt letérdelve mindig megígérte, hogy én leszek a második felesége. Ő halt meg először hármójuk közül, aztán Péter, apu pedig csak öt évvel élte őt túl” – sóhajt Adrienne, aki két évvel édesapja és édesanyja, Pintér Éva 1966-os esküvője után született.
Lubickolt az apaszerepben
Adrienne hétéves volt, amikor a szülei elváltak, habár a köztük lévő feszültséget már korábban is érezte.
„Anyu nehezen viselte az énekesi szakmával járó életmódot, hogy apu napokon át nincs otthon. A válás után én anyuval maradtam. Neki fix állása volt, főkönyvelő volt a Népstadionban.”
Ennek ellenére a kislánynak soha nem kellett nélkülöznie az apukáját sem.
„Apu nem volt az a hurráoptimista ember, inkább két lábbal állt a földön. Szerette, ha szeretik, ha elfogadják, talán mert ő sem tett különbséget senki között, ugyanúgy beszélgetett egy öltönyös illetővel, mint egy portással. Szabadlelkű, jóindulatú ember volt, aki soha nem a hátsó kijáraton távozott a koncertről, hanem lement az emberek közé beszélgetni. Sokszor elvitt magával vidékre a fellépéseire, és mindig volt egy néni, aki elhívta, aludjunk nála, mi meg mentünk” – meséli a lánya, hozzátéve: lubickolt az apaszerepben.
„Sokan tudták, hogy ki az édesapám, pláne, hogy a mai napig csak Kisihásznak becéznek. De mindig arra tanított, hogy ne emiatt legyek valaki, ne gondoljam azt, hogy nekem valami plusz jár. Nem vitt hátra a színpadhoz, leültetett a közönség soraiba, és azt mondta, csak akkor tapsoljak, ha tetszett az előadása. Alázatra és tiszteletre nevelt, amilyen ő is volt.”
Ő lett a legfiatalabb popnagypapa
Az énekes később újranősült, Hajós Mária kézilabdázót vette feleségül, és született egy fia, Gábor. „Az öcsém gyógymasszőr lett, Amerikában kiropraktőr képesítést is szerzett, sajnos azonban az élet elsodort minket egymástól. Az édesanyja közénk állt, főleg, amikor világra hoztam a fiamat, Lacit. De tartjuk azért a kapcsolatot.”
Ihász Gábor negyvenévesen lett nagypapa, ami végtelen boldogsággal töltötte el, pláne, hogy ezzel ő lett az ország legfiatalabb „popnagypapája”. „A kórházban azt hitték, hogy a szeretője vagyok” – meséli nevetve Adrienne, aki lassan negyven éve házas. Férje rendszerinformatikus, fia angol–magyar tolmács, de jó ideje rendszergazdaként dolgozik.
Ez is érdekelhet: Borbás Marcsi egész életében irigykedett Bényi Ildikóra
„Laciban aput látom, nemcsak kívül, hanem a személyiségében is. Talán majd ha egyszer lesz unokám, apu benne is visszaköszön rám.”
Adrienne számára ma is a legfájóbb, hogy édesapja oly korán, 42 évesen hunyt el. Bár a halálát szívinfarktus okozta, a boncolás kiderítette, hogy kezdődő csont- és tüdőrákja volt.
„Ott voltunk vele az utolsó napjaiban is a kórházban, fogtuk a kezét, alig volt magánál, amikor megszólította édesanyámat: »Évikém, úgy ennék még a borsólevesedből!« Sajnos erre már nem került sor.”
„Leszállítunk a buszról”
Miután eltiltották a labdarúgástól, Ihász Gábor maradt a csapata mellett masszőrként, mert képtelen volt elszakadni a focitól. Állandóan a focicsapat buszán dudorászott, énekelt beatzenét. Mészöly Kálmánék kezdetben azt mondták, hogy leszállítják a buszról, ha nem hagyja abba, ám egy idő után nekik is feltűnt, mennyire fülbemászó dallamokat dúdol. Ihász pedig gondolt egy merészet, és megkereste a szárnyait bontogató, már képzett Máté Pétert. A többi pedig történelem.
Fotó: Birton Szabolcs, MTI, privát
