„Kösz jól vagyok, egész nap fagyizok…”
Szól a Bikini együttes Fagyi című száma. És a nyári szezonban bizony mi is élvezhetjük a finomabbnál finomabb gombócokat. De nem mindegy, hogy hol és milyen fagyit veszünk! Az elmúlt években megjelentek a kézműves, és hagyományos fagyizók mellett a köznyelvben albán fagyizóknak nevezett üzletek is. Amit ott kaphatunk az színes, nagy adag gombóc és olcsóbb is valamennyivel, mint a többi cukrászdában. De talán nem is nevezhető igazi fagyinak.
„Az albán fagyizókra, az albán pékségekhez hasonlóan jellemző, hogy albánok a tulajdonosok, és hatalmas, csábítóan színes, felfújt fagyikat árulnak. Ezeket jobb, ha kerüljük” – hangsúlyozza már rögtön az elején Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Hogy miért nem csak szakmai „hiúság”, vagy bármi hasonló áll a szavai mögött, az számodra is világos lesz, ha elolvasod, miért rossz az albán fagyi.
Az albánok sokszor egy jól menő üzlet mellé, vagy a környékére húznak fel fagyizót, és a már bejáratott cukrászda vendégkörét, forgalmát próbálják elcsábítani. Nos, ez még önmagában nem bűn persze, csak nem túl szimpatikus.
Hogyan ismerhetjük fel az albán fagyit?
A szakember szerint a legelső, amiről észrevehetjük, hogy egy albán fagyizóval van dolgunk, ha a pultban óriási hegyekben állnak a fagylaltok. Ha még harsány színűek és nagy adagot is kapunk a megszokottnál barátibb áron, biztosak is lehetünk benne, hogy nem jól választottunk.
„Az albán fagyizókban a jellemzően 4-5 dekagrammos gombóc helyett sokkal nagyobb adagokat adnak. Ez általában csak szemre nagy mennyiség, súlyban valójában nem kap sokkal többet a vendég. A látványos méretet pedig mesterséges adalékanyagokkal, habosítókkal érik el. Sokszor a megengedett határértéken felüli mennyiségben” – teszi hozzá a szakember.
Mit tud a kézműves fagylalt?
Egy minőségi kézműves, a hagyományos technológiával készült 4-5 dkg-os gombóc fagylalt sokkal kisebb térfogatú. De abban benne van minden szükséges beltartalmi érték is, amitől sokkal egészségesebb. Egy vaníliafagylaltban sok tej, tejszín vagy vaj és tojás is van általában, nem is beszélve a valódi vaníliarúdról. A gyümölcsfagyikban is általában 40-50 százalékos a gyümölcstartalom.
Az albán fagyik gyümölcsöt nem igazán „láttak” és a többi magas tápértékű alapanyagot is általában kihagyják és mesterséges ízfokozókkal, adalékanyagokkal, színezékekkel és cukorral pótolják.
Mi lehet még árulkodó egy albán fagyizóban?
„Az albán fagyik túlnyomó részt harsány színekben pompáznak, de ezt nem a magas gyümölcstartalommal érik el. Persze egy kézműves, hagyományos technológiával készült áfonya és szeder fagylalt is lehet szép, élénk színű, ha valóban sok gyümölcs van benne, és a gyerekek nagy kedvencét a kék és rózsaszín fagyit is el lehet készíteni természetes alapanyagokból. De az albán gyümölcsfagyik túlzottan élénk színét általában mesterséges színezőanyagokkal érik el.
Szembetűnő lehet, hogy például egy természetes alapanyagokból készült zöldalma fagylalt soha nem lesz neonzöld színű, hiszen, ha a zöldalmából kipréseljük a levét, az sem lesz zöld. Ugyanígy a citrom és a banánfagyi sem lesz élénk sárga színű csak azért, mert a héja sárga. Ezen kívül túlzott mértékben használnak aromákat, adalékanyagokat és állományjavítót az elkészítésükhöz, az értékes beltartalmat biztosító alapanyagokat pedig kispórolják. Egyrészt ezért is tudják valamivel olcsóbban kínálni” – állítja Erdélyi Balázs.
„Boldog vagyok, nyelem a sok gombócot…”
De már ez sem feltétlenül igaz, a tapasztalat ugyanis az, hogy közel sincs akkora árkülönbség az albán és a többi fagylalt ára között. Érdemes hát mérlegelni, hogy gombóconként rászánunk-e még 50-100 forintot a minőségi kézműves és hagyományos technológiával készült fagylaltra, ami egészségesebb és tényleg boldogan ehetjük a sok gombócot. Vagy vállaljuk az esetleges egészségügyi kockázatokat és a mesterséges adalékokat. A sok mesterséges ízfokozónak, aromának és adalékanyagnak ugyanis hosszútávú élettani hatásai is lehetnek. Például kialakulhat ételintolerancia is, rövid távon pedig haspuffadást, kellemetlen hasfájást okozhatnak, sőt allergiás reakciókat is kiválthatnak.
„Hosszú és rövid távon is fontos szerintem, hogy minél kevesebb fölösleges adalékanyagot vigyünk be a szervezetünkbe és igyekezzünk a gyerekeket is a hupikék fagyiról inkább lebeszélni. Ha van egy jól bejáratott cukrászda, vagy fagylaltozó ahová járni szoktunk, ahol ismerjük esetleg még a cukrászmestert is, és tudunk nála érdeklődni az alapanyagokról, akkor inkább azt válasszuk” – ajánlja a szakember.
Eltűnnek, vagy átalakulnak?
Az albán fagyizókkal egy időben Budapest, a Balaton környéke és sok nagyváros is tele volt, szerencsére mára már országszerte inkább eltűnőben vannak. Köszönhetően a hatóságok ellenőrzéseinek és szerencsére a vásárlók tudatosságának. A vevők szerencsére az utóbbi években inkább a minőségi terméket, a természetesebb, egészségesebb készítményeket választják.
És ha továbbra is odafigyelünk hol vásároljuk meg a fagylaltot, előbb-utóbb el fognak tűnni az albán fagyizók és akár az albán pékségek is.
Ez is érdekelhet
Fotó: pexels.com, gettyimages
