Sok szülő azt gondolja, hogy a beszéd egy természetes folyamat, és nem különösebben kell vele foglalkozni. Így ha három évesen még nem beszél a gyerek, megrántják a vállukat, majd az óvodában rá lesz kényszerítve. Tény, hogy minden gyerek egyedi, így még a testvérek beszédfejlődése is eltérhet egymástól. Hatással van rá hogyan, mennyit beszélnek hozzá a szülei, milyen környezeti ingerek érik, milyen az idegrendszerének érettsége, stb. De az is igaz, hogy vannak olyan egyértelmű tünetek, kritériumok, amikor már bizony lépni kell, hogy ne okozzunk maradandó károkat.
Szabó Szilvia mesterlogopédus azt mondja, a 18 hónapos kisbaba általában legalább 10–12 egyszerű szót használ, gagyog, és próbál kommunikálni gesztusokkal (mutogat, integet), reagál a nevére. 24 hónaposan a tipikus szókincs körülbelül 50 szó, és megjelennek az első kétszavas mondatok („anya ide”, „nem kérem”).
„Ha azonban ennél kisebb a szókincs, nincs legalább egy kétszavas mondata, akkor mai terminológiával nyelvi késésről, régebbi nevén megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Ha 4 éves kor után is fennáll ez az állapot, akkor pedig nyelvi zavarról beszélünk“ – magyarázza a mesterlogopédus szakember.
Ez is érdekelhet
- Apró, fűtetlen lakásban teltek az utolsó évei, oxigénsátorban hunyt el: a mellőzöttség áldozata lett Kabos Gyula
- Ez tragikus: így néz most ki a nagybeteg Reviczky Gábor, kollégája nem is tudta, milyen fotót oszt meg
- Újabb karó a Megasztár szívébe? Szépréthy Roland azonnali leváltását követelik a nézők
Milyen jelekre érdemes figyelni?
A beszédfejlődés elmaradása együtt járhat a lassúbb ütemű mozgásfejlődéssel, amely mind a nagymozgások területén – bizonytalan járás, nem tud kúszni, mászni –, mind a finommozgások területén – pl. bizonytalan kanálfogás – megfigyelhető.
Szintén aggasztó lehet, ha a gyermek gyakran helytelenül használja a szavakat 3 éves kora körül (fésű – süfé), nem utánozza a felnőttek beszédét, nem reagál a nevére, vagy nem érti az egyszerű utasításokat.
„Itt szeretnék eloszlatni pár közhiedelmet is: Az egyik gyakori mondás, miszerint »a fiúk később kezdenek beszélni, mint a lányok«. Ez nem feltétlenül igaz, mert nem a gyermek nemétől függ, hanem egyéni fejlődésétől. A másik, amit gyakran olvasok internetes kommentekben: »De hát mindenki megtanul beszélni előbb-utóbb!« Valóban, csak nem mindegy, hogy hogyan. Fogalmuk sincs milyen küzdelmes egy kezeletlen nyelvi késő gyermek élete” – figyelmeztet Szabó Szilvia.
Ha a nyelvi zavar tartós, akkor ez az érintett gyermekek fejlődését hosszú távon negatívan befolyásolja. A nyelvi képességek elmaradása miatt súlyos beilleszkedési, tanulási és magatartászavarok alakulhatnak ki. Előfordul, hogy megkapja a gyermek a BTMN (vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) címkét, holott gyakran a háttérben a megbúvó kezeletlen nyelvi késés, nyelvi zavar áll. Ez az iskolában akadályozza a gyermeket az értő olvasásban, a tanulásban. E problémák nem jelentkeznek azoknál, akiknél az időben megkezdett fejlesztés hatására iskoláskor előtt megszűnt a nyelvi zavar.
A kütyük rontják a helyzetet?
Szakértőnk szerint a gyermek nyelvi fejlődését, nyelvelsajátítását meghatározzák a biológiai adottságai, azaz a genetikai öröksége, kognitív és szociális képességei, valamint környezetének kommunikációs szintje. Tehát nem mondhatjuk, hogy csak az okoseszközök miatt lenne több nyelvi késő gyermek.
„Egy biztos: a mobil, a tabletek gyakori használata kevesebb verbális és nonverbális interakcióval jár szülő és gyermek között. 2 éves kor alatt nem javasolt a képernyőidő, mert ebben az életkorban az agy fejlődése elsősorban a valós, élő kapcsolatokon, mozgáson, tapintáson, emberi hangokon és utánzáson keresztül történik. A képernyőn keresztüli ingerek nem pótolják azokat az élő tapasztalatokat, amelyek a beszéd, a figyelem és a szociális készségek fejlődéséhez szükségesek.”
Amit szülőként, nagyszülőként tehetünk
Szakértőnk pontokba szedte, hogyan tudjuk otthon segíteni a gyermeket.
- Beszéljünk sokat hozzá mindennapi helyzetekben – öltözködés, játék vagy mosás közben – még akkor is, ha a kicsi nem válaszol. Sétálás közben is biztassunk! Ha meglát egy kutyát, nyugodtan utánozzuk a hangját, és mondjuk együtt: vau-vau!
- Nézegessünk képeskönyveket, mondjunk mondókákat, ezzel is fejlesztve beszédértését és szókincsét. Figyelmesen hallgassuk a gyermeket, és örömmel reagáljunk minden próbálkozására, legyen az egy hang vagy szókezdemény.
- A kicsinek legyen napirendje! A napirend biztonságérzetet ad, kiszámíthatóvá teszi számára a világot. A napi tevékenységek kiváló lehetőséget kínálnak: minden alkalommal nevezzük meg a cselekvéseket, tárgyakat, érzéseket.
- A mozgásos tevékenységek – mint például kúszás, mászás, hintázás, labdázás – serkentik az idegrendszeri érés folyamatát, amely alapja a beszéd kialakulásának is.
- A Látogatás a beszéd birodalmába könyvek és szókártyák konkrét térképet adnak a szülők, nagyszülők kezébe gyermekük, unokájuk beszédfejlődésnek útján. Ezek a lektorált, szakemberek által is használt kiadványok minden kisgyermekes szülő számára segítséget jelenthetnek, mert fokozatosan építik a gyermek szókincsét, a komplex nyelvi és képességrendszerét.
Hova fordulhatunk segítségért?
A nyelvi késés (megkésett beszédfejlődés) terápiája logopédus feladata. A munka során sokszor elengedhetetlen a csapatmunka más szakemberekkel: pszichológussal, gyógypedagógussal, mozgásfejlesztőkkel. Az aggódó szülő segítséget kérhet beszédindításhoz a gyermek kétéves kora körül a Korai Fejlesztő Központtól vagy a Pedagógiai Szakszolgálatoktól.
Fotó: adobestock
