A medvelepke, azaz a kacsafarkú medvelepke korábban főleg az erdős élőhelyeken telepedett le, de az utóbbi évek során egyre gyakrabban bukkan fel a házi-kertekben is. Feltűnő külseje miatt könnyen megkülönböztethető a többi fajtól: barna, fekete, fehér foltos, a hátsó szárnyakon vöröses vagy sötét pöttyökkel. Lárvája, hernyója erősen szőrös, innen ered a medve elnevezés. Az egyedek éjjel aktívak, de egyes fajok nappal is lelkesen röpködnek.
Hasonlóan tömegével repked a kertekben, de a városi környékeken is a gamma-bagolylepke, teljes nevén az ezüstgammás aranybagoly. Nevét családjáról, a bagolylepkefélékről, másrészt pedig a szárnyán lévő, a görög gamma betűhöz hasonló mintázatról kapta. Európa erdeiben, kertjeiben, parkjaiban elterjedt. Régóta jelen van Magyarországon is, az enyhe telek miatt azonban nagyobb számban telel át. Így évi egy-két nemzedéke helyett több is kifejlődhet, és a déli területekről is érkezik utánpótlás.
Néhány évente tömegesen láthatók
Minden hasonló fajnak van úgynevezett gradációja: ez azt jelenti, hogy pár évente nagy tömegben jelennek meg, azután néhány esztendeig megint kevesebb van belőlük. 2018-ban például szintén nagyon sok gamma-bagolylepkéről számoltak be.
Ezeket olvastad már?
A hernyójuk veszélyes
A lepkefajoknak kevés a természetes ellensége, így a populációjuk gyorsan növekszik. Nem is annyira a kifejlett állatok, inkább a hernyók veszélyesek a növényeinkre: nagy étvággyal rágják a muskátlit, a dáliát, a mályvát, a salátát és a szedret is. A medvelepke hernyója az ember egészségére is káros lehet, mert szőrei allergiás reakciókat, viszketést, duzzadást, bőrpírt válthatnak ki.
Óriás lepkék inváziója: mik ezek a barna bojhos repdesők, amik most minden virágot beborítanak?
Jó hír: a rajzás időszakos
A medve- és bagolylepke szerencsére nem boldogít bennünket egész évben, rajzása időszakos. A bagolylepkéé májustól augusztusig, a medvelepkéé június végétől augusztus közepéig tart. Ilyenkor a nőstények lerakják a petéiket a növények leveleire, főként a puha fajokra. Figyeljük tehát a kertlakókat: ha megpillantjuk rajtuk a hernyókat, azonnal be kell gyűjteni őket.
Szedjük le a kártevőt!
Sokat segítenek a hernyók távoltartása érdekében a mechanikai módszerek, amilyen például a kézzel való összeszedésük (szigorúan kesztyűben), valamint a megtámadott növényi részek levágása. Biológiai védekezésként használhatunk ellenük Bacillus thuringiensis tartalmú rovarölőt, és fontos, hogy támogassuk kertünkben a hasznos rovarok, például a fürkészdarazsak jelenlétét, amelyek gátat szabnak a burjánzásuknak. Végső esetben vegyszeresen, hernyók ellen engedélyezett növényvédő szerekkel is védekezhetünk, de figyeljünk az előírások betartására!
Fontos a megelőzés
A kert rendszeres átvizsgálása sokat segít, hiszen így még a túlzott elszaporodásuk előtt felfigyelhetünk a kártevőkre. Érdemes általuk kevésbé kedvelt növényeket telepíteni, hogy elmenjen a kedvük a lakomázástól. Ilyenek lehetnek: a fokhagyma, metélőhagyma, vöröshagyma, rozmaring, kakukkfű, zsálya, levendula – hiszen a hernyók mindent kerülnek, ami erős illatú vagy ízű. Jó ötlet a körömvirág ültetése is, amelynek gyökerei bocsátanak ki rovarriasztó anyagot. A medvelepkékre a borsmenta és a fodormenta is taszítóan hat. A kertünk szélére, az ágyások közé ültetve természetes védőfalat hozhatunk létre belőlük.
Ez is érdekelhet: Darazsak a körtefán: ezzel a házi csalival védekezhetsz a randalírozó ragadozók ellen
Fotó: AdobeStock
