Kelen Anna anyukája, Virág Judit budapesti galériatulajdonos és elismert műtárgykereskedő. Hosszú pályafutása során száznál is több aukciót vezetett, ma már kevesebbet dolgozik, a legkisebb lányának adta át a stafétát.
„A koromból adódóan nyugdíjas vagyok, de általában hetente háromszor bemegyek a galériánkba, mert Annuska elmúlt másfél évét a kisfia, Olivér születése és a róla való gondoskodás töltötte ki. Épp a napokban beszéltük meg a lányommal, hogy szép lassan visszaveszi a feladatokat, így vélhetően nekem is egyre több szabadidőm marad.
Anna révén két unokám van, összesen pedig hat, tehát nem unatkozom”
– árulja el nevetve Judit, aki szabadidejében a nagyszülői teendők mellett a kutyájukkal sétál a természetben, kertészkedik, olvas, moziba jár, vagy a népes családját látja vendégül.
Húsz főre készül az ebéd
„Az első lányomat ötödéves egyetemistaként szültem, akkoriban tanultam meg főzni. Egy-egy családi összejövetelen akár húszan is körbeüljük az asztalt. Régebben szilvás gombócot is gyúrtam, ha a lányaim megkértek rá, most inkább mediterrán ételeket készítek: halat, sült csirkét, könnyű tésztaféléket vagy
Annuska kedvencét, a kacsacombot.”
Hamarosan újra összejön a nagycsalád, hiszen Anna áprilisban negyvenéves lesz.
„Nem szeretem magam ünnepeltetni, de a születésnapi közös ebédek nálunk hagyománynak számítanak. Egyébként nem csak ilyen alkalmakkor szoktunk találkozni, mert történetesen a szüleim melletti házban lakunk, szomszédok vagyunk” – árulja el Anna, majd Judit gyorsan hozzáteszi, hogy a fizikai közelség ellenére sosem jelennek meg egymásnál váratlanul.
„Van egy szabályunk: előbb telefonálunk egymásnak, és csak utána megyünk át, bejelentkezés nélkül nem jelenünk meg a másik bejárati ajtajánál.”
Elpirul a dicsérettől
Annának jelentős segítség az édesanyja.
„Azt mondják, a szülők legyenek olyan távolságra, hogy papucsban ne tudjanak átjönni, de én pozitívumként élem meg, hogy édesanyámék mellé költöztünk. Sokat segít nekünk, nagymamaként is számíthatunk rá. A 12 éves nagyobbik fiamat, Gergőt gyakran ő hozza-viszi az iskolába, és a
kutyasétáltatás is közös program szokott lenni.”
Példaértékű az a családi összetartás és szeretet, ami Anna és édesanyja, Judit kapcsolatát jellemzi.
„Minden anyukának olyan jó gyermeket kívánok, mint a saját lányom, Annuska. Nem az elfogult anyai szív mondatja velem, de ő nagyon intelligens, kedves, kiváló szakember, nagyszerű testvér és édesanya.
A Kincsvadászokban is elégedett vagyok a szereplésével, mert nagyon nagy a tárgyi tudása, érthetően fogalmaz, ugyanakkor, ha kell, vicces és közvetlen is a műsorban látható emberekkel. Mindhárom lányomat liberális szellemben neveltem fel, ami nemcsak azt jelenti, hogy soha nem szóltam bele semmilyen választásukba, de azt is, hogy a legfontosabb emberi értéknek a becsületességet,
a tisztességet, a szerénységet és a mások iránti empátiát tartom fontosnak.
Ezenkívül Annuska kiválóan beszél angolul, jó eredménnyel végezte el az egyetemi tanulmányait, három diplomája is van. Kívánhat-e egy anya ennél többet? Nem hiszem.”
Anna szinte elpirul a sok dicséret hallatán. Alapvetően introvertált személyiség, aki nem szeret a középpontban lenni és szerepelni.
Koktélcseresznye a tortán a tévézés
Virág Judit a saját szakmájában etalonnak számít. Ő volt az első nő Magyarországon, aki árveréseket vezetett. A tekintélyes Forbes magazin pedig az ötödik legbefolyásosabb magyar nőnek választotta a kultúrában. Az elmúlt években Anna is kivívta magának az elismerést, ami a közönség részéről is érezhető.
„A Kincsvadászoknak köszönhetően egyre többször felismernek az utcán, ami meglep, mert általában nem vagyok kifestve, és hétköznap egyszerűbb ruhákban is járok. A tévéfelvételre stylist öltöztet fel, de amikor a saját szekrényemből választok ki ruhát, akkor
kisgyerekes anyukaként inkább a praktikumra és a kényelemre törekszem…
Még szoknom kell a hírnével járó érdeklődést, de nagyon megható, hogy eddig csak pozitív visszajelzéseket kaptam az emberektől. Az is szokatlan számomra, hogy a magánéletem is érdekes a tévénézők számára. Gyerekkoromban Földessy Margit színistúdiójába jártam, ám alapvetően zárkózott vagyok, nem lételemem a szereplés, a nyilvánosság előtti élet” – mondja Anna, aki a családja és a tévéforgatások mellett igyekszik énidőt is kialakítani magának.
„Egyre jobban szeretek főzni, már nem kötelező feladatként élem meg, hanem örömet okoz, amikor a gyermekeim kedvenc ételeit készítem el. A sportolást is újra elkezdtem. Az egyik kollégámmal elhatároztuk, hogy váltóban indulunk a legközelebbi budapesti félmaraton-futóversenyen.”
Anna elégedett az életével, és mindent pontosan ugyanúgy csinálna, ha újrakezdhetné.
„Örülök, hogy a fiaim tíz év különbséggel születtek. Szeretem újra átélni a kismamaságot, miközben már van egy iskolás fiam. A munkámban is örömömet lelem, hiszen nagyon sok szép és értékes műtárgy megy át a kezeim között a galériánkban. Az aukciók hangulatát, a tárlatvezetést és a kiállítások során a kurátori munkát is élvezem. A TV2-n látható Kincsvadászokra pedig azt szoktam mondani: ez a tévéműsor olyan az én életemben, mint a koktélcseresznye a tortán.”
Nővérei kerülik a nyilvánosságot
Annának két testvére van: Zsófi humánerőforrás-menedzser, Bori kutató-szociológus. Eredetileg Anna bölcsésznek tanult, csak később vált belőle művészettörténész.
„Amikor fiatal voltam, édesanyám gyakran vitt magával az aukciókra, és bár mindig lenyűgözött az ottani atmoszféra, sokáig nem akartam a családi vállalkozásunkban dolgozni. Aztán mégis csak magaménak kezdtem érezni a műtárgykereskedői pályát, édesanyám pedig örömmel adta át nekem a Virág Judit Galéria árveréseinek irányítását.”
Fotó: Schumy Csaba, Tv2
A videó AI alapú programmal készült.
