Fiatalon olyan szép volt, hogy megállt a forgalom a körúton, amikor végigsétált rajta. Egy budapesti szépségversenyen fedezték fel, ahol második udvarhölgy lett. „Az 50-es évek szürke kommunizmusában én kilógtam a sorból. Túlságosan arisztokratikusnak tartották a megjelenésemet, akkoriban a paraszt- és munkás típusú karakterek voltak divatban a színpadon. A karrierem az Állatkertben indult, ott figyeltek fel rám, amikor részt vettem egy szépségversenyen. Évekig modellkedtem, statisztáltam, Tordai Terivel és Moór Mariann-nal jártunk forgatni, egymondatos szerepekkel indult a pályám” – nyilatkozta Felföldi Anikó, akit a ’60-as években itthon már a magyar Brigitte Bardot-ként könyveltek el.
Postai bélyegen szerepelt
Eredetileg Anna volt a neve, de egy színházi rendező szerint sehogy sem illett hozzá. A legelső színi direktorom, Fejes István azt mondta: »Magának sem a műfaja, sem a külseje, sem a természete nem Annás! Javaslom, válasszuk a vidámabb Anikó nevet!« Így lettem Anikó. Mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy ez a keresztnév a színfalak mögött évek óta Ancsikára szelídült a meglepően sok szeretettől, amit a kollégáimtól kapok” – mesélte a Meglepetésnek egy korábbi interjúban. Felföldi Anikó több mint fél évszázadot töltött a Budapesti Operettszínházban. A zenés darabokban tündökölt. Fénykorában Galambos Erzsi és Lehoczky Zsuzsa mellett ő volt a harmadik nagy közönségkedvenc. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Magyar Posta bélyeget adott ki az arcképével. A kiadvány bevételének bizonyos százaléka pedig jótékony célra ment, az Ódry színészotthonban élő idős színészek sorsát hivatott könnyíteni.
Kócos hajjal ment vitorlázni
Anikó nagyon diszkréten kezelte a magánéletét. Férje, Körmendi Vilmos zeneszerző, karmester volt. 53 éven át tartó boldog házasságukból nem született közös gyermekük, de ennek okáról sosem beszéltek a nyilvánosság előtt. Egy biztos: a férje kérésére külön hálószobában aludtak. Anikó magának való ember volt, sokat olvasott, verseket írt. Az esztétika és a filozófia is érdekelte. Budavári otthonukban gobeline-ezéssel ütötte el a szabadidejét, és bohóc figurákat gyűjtött, amiket antik vitrines szekrényekben őrzött. A színházban díva volt, de magánemberként nagyon kevéssel beérte. Akkor volt boldog, amikor a friss levegőn tartózkodhatott.
„Miután minden elfoglaltságom »zárt osztályon« történik (színház, tv, szinkron, film) rettenetesen kívánom a szabad levegőt és vonzódom a szabad terekhez, ezért nyáron vitorlázom, télen síelek. Ha valaki találkozna velem Balaton valamelyik kikötőjében, igencsak meglepődne, hogyan nézek ki civilben: sportos ruhák, semmi smink, kócos ősz frizura” – árulta el nevetve a Meglepetés újságírójának. A fotózásra azért diszkréten kisminkelte magát és szép ruhába bújt, pontosan azt az elegáns nagyasszonyt hozta, akit a színpadon megtestesített.
Összetört a férje elvesztésétől
Élete utolsó évei sok lemondással jártak. Súlyos beteg férjét ápolta, amikor pedig 2016-ban örökre elveszítette őt, a színésznő összetört a fájdalomtól. „Számomra Vili velem van, nem is ment el, még mindig jelen időben beszélek róla, annyira érzem a jelenlétét” – árulta el a megözvegyült sztár. A nyolcvanadik születésnapján a Budapesti Operettszínházban köszöntötték, Hegedűs D. Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében díszoklevelet adott át neki. „Valójában soha nem foglalkoztatott a korom. Tudomásul kell venni, hogy múlik az idő. Azt vallom, mindent úgy és akkor kell megélni, ahogy azt a sors eléd teszi” – mondta 2018-ban.
A művésznő váratlan halála megrázta a szakmát, mert élete végéig színpadon szerepelt, aktívan dolgozott. A szilvesztert együtt töltötte Galambos Erzsivel, jóízűen evett a kolléganője kocsonyájából. Pár nappal később a barátnőjének szóba hozta, hogy furcsán érzi magát, de szombat lévén nem akarja zavarni a háziorvosát. Két nap múlva rosszul lett, és tragikus hirtelenséggel 2020. január 7-én elhunyt.
Fotó: Fábián Olga, Förster Tamás, Mti, dfp, fortepan/Bauer Sándor, fortepan/Szalay Zoltán