Már gyerekként is inkább a kihívások és a fejlődési lehetőségek vonzották. „Világéletemben extrovertált voltam, és már kis koromban sejteni lehetett, hogy valamilyen úton-módon a szereplés lesz az utam. Mindig ösztönösen haladtam a céljaim felé, az életem olyan, mint egy folyó: befogadom az impulzusokat, és arra tartok, amerre a sodrás vezet. Nem görcsölök rá semmire. Örülök, hogy ilyen lehetőségeket kapok, de egyre inkább tudatosítani kell magamban, hogy tettem is érte, hogy ez így legyen” – mondja Pásztor Virág.
Színházi táncos akart lenni
Bár a szülei nem a művészi pályán dolgoznak, örülnek, hogy lányuk a színészetet választotta hivatásként.
„Egész életemben hatalmas támogatást kaptam a szüleimtől. Olyan nevelést adtak, ami megtanított arra, hogy merjek az álmaim után menni. Soha nem volt olyan beszélgetésünk, amikor le akartak volna beszélni valamiről, vagy azt sugallták volna, hogy valamire nem vagyok képes. Épp ellenkezőleg! Mindig hagyták, hogy azt csináljam, amit szeretnék, és megtanítottak arra, hogy az egyetlen baj az lehet, ha nem hiszek magamban, és meg sem próbálom.
Kaptam tőlük egy olyan kulcsot, amivel a legtöbb ajtó kinyílik: a magabiztosságomat nekik köszönhetem. Ami a művészetet illeti, a saját utamat járom, de a családomtól is volt mit örökölnöm.
Anyukámnak és a nagymamámnak gyönyörű hangja van, a nagypapám pedig csodálatosan fest. Hozzájuk hasonlóan szeretem én is kreatívan kifejezni magam: háromévesen balettozni kezdtem, sokáig az volt az álmom, hogy színházi táncos legyek, majd elkezdtem énekelni, többféle hangszeren játszottam, és a színészet is egyre jobban vonzott. Éreztem, hogy jó úton járok, megdolgozom mindenért, és emiatt hittem is magamban” – meséli a színésznő, akinek két testvére van, Hunor és Zsombor.
„Négy-öt év korkülönbség van köztünk, én vagyok a középső gyerek. Jó volt két fiútesóval felnőni, van egy nagyon laza és bolondos oldalam, amit tőlük lestem el. Ahogyan telnek az évek, egyre jobban összeérünk korban, és egyre több közös pont van az életünkben.”
Ez is érdekelhet: Vanya Tímea, A pokoli rokonok Angélája: „A különcségem tesz érdekessé”
Több mint egy éve külön él
Virágnak hiába példaértékű a kapcsolata a szüleivel, már kirepült a fészekből.
„Nem volt különösebb indokom a különélésre, a családom mindig hagyott szabadon létezni, és felnőttként kezeltek. Tudták, hogy megteszek mindent azért, hogy stabil jövőt építsek magamnak, ennek ellenére úgy éreztem, hogy eljött az ideje egy új fejezetnek, ami az önállóságom újabb lépése volt. Ha nem is élünk egy fedél alatt, tudom, hogy mindig számíthatok rájuk, és ez a legfontosabb” – árulja el a saját korosztályánál sokkal érettebb gondolkodású színésznő.
Lett egy második családja
Virág a Pokoli rokonokban Guba Larát, Dobó Kata és Árpa Attila lányát alakítja.
„A »második családom« megalapozta, hogy a forgatási napok vidáman teljenek. Kata, Attila és Alex mindig nagyon profi és kellemes légkört teremtett, mondhatnám azt is, hogy velük játék volt a munka. Katával sokat beszélgettünk, amolyan mentor számomra. Egyszer kértem tőle, hogy ha bármi eszébe jut, ami jobbá teheti az alakításomat, mondja el. Mindig segített, amikor kértem, de sosem instruált magától, azt mondta, ez így helyes. Partnerként lehetett számítani rá. Attilától az alázatot és a felkészültséget tanultam meg. Alexszal pedig ez már a negyedik közös produkciónk, nagyon jól működünk együtt, szeretem az ösztönös játékát és a humorát. Azt éreztük, tényleg tesókká váltunk a forgatás során.”
A Barátok közt színészeivel is barátságban maradt
Ugyan a Barátok közt közel négy éve véget ért, Varga Izával és Szőke Zoltánnal szoros a kapcsolata. „Az élet mindig összesodor minket, és a mai napig számíthatok rájuk. Az Abigél című darabban is együtt szerepelünk, a köztünk lévő lelki kötelék sosem múlik el.”
Fotó: Rtl, Privát
