Ferenc pápa egy nappal a halála előtt még találkozott a híveivel a Vatikánban. Bár az egyházfő szemlátomást nem volt jó formában, senki sem gondolta, hogy az idei húsvéthétfő szomorú napként vonul be a történelemkönyvekbe. A Vatican News tájékoztatása szerint az egyházfő agyvérzés következtében kómába esett, majd visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta a halálát, ami nem állt közvetlen összefüggésben a korábbi légzőszervi problémáival. A Buenos Aires-i születésű argentin egyházfőt tizenkét évvel ezelőtt választották pápává, XVI. Benedek lemondása után.
Ez is érdekelhet: Kényszer hatására mondott le a szerelemről Ferenc pápa: Amalia kezét is megkérte
Szívesen tangózott a szerelmeivel
A pápa (eredeti nevén: Jorge Mario Bergoglio) egy ötgyermekes házaspár elsőszülött gyermekeként jött a világra 1936. december 17-én. Édesapja az argentin vasútnál dolgozott, később könyvelőként helyezkedett el, édesanyja pedig háztartásbeliként a népes családjáról gondoskodott. Jorge gyerekként életmentő műtéten esett át, egy légúti betegség miatt eltávolították a tüdejének egy részét, mivel akkoriban – antibiotikum híján – csak ez a lehetőség állt rendelkezésre.
A betegségből felépülve vegyésztechnikusnak tanult, de szakmája gyakorlásán kívül dolgozott kidobóemberként, portásként és takarítóként is. Ekkor már csak plátói kapcsolat fűzte élete első szerelméhez, Amaliához, akit tinédzserként ismert meg. A ma már 83 éves argentin asszony így nyilatkozott a kapcsolatukról.
„12 éves voltam. Jorge – én csak így hívom őt – nálam öt évvel idősebb, nagyon aranyos fiú volt. Nincs titkolnivalóm, ez egy nagyon tiszta tiniszerelem volt, soha nem kért tőlem semmi „rosszaságot”. Egy nap küldött egy levelet nekem, azt írta benne, hogy össze akar házasodni velem, és egy fehér házat szeretne vásárolni, ahol boldogan élhetünk. Azért kérte meg a kezem, mert követni akarta a szülei példáját, már fiatalemberként is nagy családra vágyott. Le is rajzolta a piros tetejű, fehér falú házat. Azt írta, ha nem mondok igent, papnak áll és Istennek szenteli az életét. A szüleim nyomására ugyan kikosaraztam Jorgét, de soha nem engedtük el egymás kezét.
Ő celebrálta a nagymamám temetési miséjét a Szent József-templomban, Floresban” – mesélte Amalia asszony.
Egyébiránt nem ő volt az egyetlen lány, akihez a pápát egykor szoros érzelmek fűzték. Volt egy komoly barátnője is, akit a munkahelyén ismert meg. Később több lánnyal is randevúzott és táncolni járt velük.
„A foci mellett a tangó volt a szenvedélyem. Imádtam ezt a gyönyörű táncot” – árulta el Ferenc pápa egy korábbi interjújában, amit még érsekként adott.
Kiállt a békéért és a szegényekért
A saját érzelmeit azonban képes volt háttérbe szorítani, csak hogy a szegényeket és az elesetteket képviselje. 22 évesen a papi szolgálat mellett döntött, és megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Hosszú éveken át plébános volt, gyóntatóként és lelkivezetőként szolgált Argentína második legnagyobb városában, Córdobában. Nagyon népszerű volt a helyiek körében, mert igazságosnak és közvetlen embernek ismerték meg. Később, amikor megválasztották a Vatikán élére, akkor is egyszerűségről és szerénységről tett tanúbizonyságot. Pápaként Jorge Bergoglio a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére.
„Olyan egyházat szeretnék, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében” – nyilatkozta a beiktatása után.
Sosem ment szabadságra
Ferenc pápa nem élt az egyházfőséggel járó fényűzéssel, szerény körülmények között végezte szolgálatát. Elődjeitől eltérően nem a pápai rezidencián lakott, hanem a Szent Márta-ház egyik egyszerű apartmanjában élt, és első hivatalban eltöltött évfordulóját három hajléktalannal ünnepelte. Az egyházfő átlagos napja szigorú rend szerint zajlott: 4.30-kor kelt, 5-től 7-ig csendben imádkozott, majd megreggelizett, és rögtön munkához látott. Találkozott a hívekkel, levelekre válaszolt, és a világ vezetőit fogadta a pápai audiencián.
Délután újabb találkozókra kerített sort, mert legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy az embereket minél közelebb hozza Jézus Krisztushoz, így spontán módon az is előfordult, hogy meglátogatott egy-egy közösséget. Lefekvés előtt könyveket olvasott, dokumentumokat nézegetett és imádkozott. Éjjel tíz előtt nem oltotta le a villanyt a hálószobájában. Szabadságra sosem ment, mert tudta, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak, s így próbált szolidaritást vállalni velük.
Szükség van párbeszédre
A pápa tanítása arról is szól, hogy a keresztény hit nem lehet érzéketlen a világ szenvedése iránt: empátia és a könnyek képessége nélkül nincs valódi krisztusi követés. A hit tehát nemcsak belső meggyőződés, hanem konkrét cselekvés is.
„Közelíteni, kifejezni magunkat, meghallgatni egymást, figyelni egymásra, megismerni egymást, próbálni megérteni egymást, keresni a közös pontokat. Ahhoz, hogy találkozhassunk és segítsük egymást, szükségünk van a párbeszédre” – hívta fel a figyelmet.
Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon. Először 2021. szeptember 12-én, akkor a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson ő tartotta a zárómisét a Hősök terén. Másfél évvel később, 2023. április 28. és 30. között pedig hivatalos apostoli látogatást tett a fővárosban. Ekkor menekültekkel és szegényekkel találkozott, valamint a Papp László Sportarénában fiatalokkal.
Látogatását egy szentmisével zárta a Kossuth téren. Ferenc pápával utoljára húsvétkor, április 20-án találkozhattak a hívek. Ismét kiállt a béke mellett, elítélte a családon belüli erőszakot és a migránsok iránti megvetést is. Az egyházfő a végrendeletében szerény szertartást kért. Azt akarta, úgy temessék el, mint Krisztus egyik pásztorát és tanítványát, ne pedig úgy, mint ahogy a pápákat szokás.
Ez is érdekelhet: Mutatjuk, ki az a hét nő, aki fehérben mehet a pápa temetésére
Fottó: gettyimages
