Rajhona Ádám neve sokaknak összeforrt az abszurd humorral, a szikár tekintetű, szigorú figurákkal – és azzal az ikonikus kefires jelenettel. Aki látta az Egészséges erotikát, sosem felejti el a pillanatot, amikor a színész, miközben komikusan komoly arccal rázza a kefirt, egyszerre nevettet és szúr szíven – írta az ujsagmuzeum.hu.
Pedig ez a jelenet csak egy a sok közül. Rajhona több volt egy jól időzített poénnál. Drámai erő, fanyar humor, elképesztő teherbírás és egy mély belső küzdelem jellemezte – olyan küzdelem, amely egész életében végigkísérte.
Ez is érdekelhet
Erdélytől a Vígszínházig
1943-ban született Marosvásárhelyen, ott is tanult, és 1966-ban szerzett színészi diplomát. A temesvári színházban kezdte pályáját, ám hamar úgy érezte, szűk neki az erdélyi tér. Magyarország felé vette az irányt – de nem volt könnyű dolga. 1975-ben szerződött Kaposvárra, ahol a korszak egyik legerősebb vidéki társulata működött. Komor István főrendezőként bízott benne, Rajhona pedig nem is okozott csalódást. Hamar a társulat meghatározó tagjává vált.
De többre vágyott. 1982-ben a frissen induló Katona József Színházhoz szerződött, ahol új lendületet kapott a karrierje. Aztán jöttek a filmek.
Rajnák elvtárs, aki belénk fagyasztotta a levegőt
A Megáll az idő című Gothár Péter-film máig alapmű. Rajhona Ádám kopaszra borotvált fejjel, könyörtelen tekintettel alakította Rajnák elvtársat – egy hideg, agresszív pártbizalmast, aki nem is annyira szürreális, mint inkább ijesztően valóságos. A névválasztás nem véletlen: a karakter valódi mintáját a hírhedt budai ifipark-igazgatóról nevezték el.
A színész itt is megmutatta, mire képes – de a dicsőség ellenére egy belső hang mindig azt súgta neki: még mindig nem ezt a szerepet kereste.
Túl jó volt a mellékszerepekre
Rajhona nem hősszerepeket játszott. Inkább olyan figurákat, akikre sokszor emlékezni lehetett ugyan, de akiket nem tapsoltak meg külön. Mégis – vagy talán éppen ezért – bármelyik színpadi este kiragyogott az arca, bármilyen kis szerepben is jelent meg. Például a Hattyúdal színpadi verziójában egy este alatt öt mellékszerepet alakított – mégsem övé volt a főszerep. Ez fájt neki. És ezt nem is rejtette véka alá.
A Vígszínházban találta meg a nyugalmat
1989-ben átmenetileg felhagyott a színészkedéssel. Elege volt. Nem kapott olyan szerepeket, amilyenekre vágyott, és nem értette, miért nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket. De visszatért. 1990-ben Bánk bánt játszott a Játékszínben, hatalmas sikerrel.
Végül a Vígszínházban lelt otthonra. Az utolsó két évtizedben bölcs, visszafogott karaktereket formált meg, méltósággal, tapasztalattal, színészi bölcsességgel.
Egy betegség vetett véget az utolsó felvonásnak
Folyamatosan cigarettázott. A tüdő már régen jelezte, hogy baj van, de Rajhona nem hagyta abba. 2016 májusában, már gyenge állapotban is próbált visszatérni a színpadra. Egyre kevesebbet játszott, de még reménykedett.
Május 20-án örökre elaludt. Öt nappal később előadása lett volna, helyette már csak a gyászhír jutott el a nézőkhöz. Kollégái megrendülten emlékeztek meg róla.
Hegedűs D. Géza így fogalmazott:
„Betegsége az elmúlt hónapokban leparancsolta őt a színpadról, de az a hír járta, hogy javult az állapota. Otthon volt, szépen javult. Már élt bennünk a remény, hogy a jövő évadban ismét ereje teljében itt lesz köztünk. Tévedtünk…”
Harkányi Endre, közeli barátja pedig azt mondta:
„Ádám remek ember és kolléga volt, egyetlen hibájaként azt róhatjuk fel neki, hogy a cigarettáról nem tudott lemondani még akkor sem, amikor már nagyon gyenge volt a tüdeje. Mindig villamossal járt, szerényen élt, nem élte a színészek fellengzős életét…”
Rajhona Ádám kilenc éve nincs közöttünk, de minden szerepében itt maradt velünk. A kefirt rázó kisember, a könyörtelen Rajnák, a bölcs öregúr – mind ő volt.
Fotó: Nők Lapja Archív / Story-Best Archív / Szabó Lilla
