Címlapsztori Sztár

Összeveszett az édesanyjával, hát írt neki egy dalt: Aradszky Lászlót a barátja tette híressé

Hogyan születtek meg a régi magyar slágerek? Kinek írták? Miről szóltak valójában? A Meglepetés régi magyar slágerek nyomába ered, hogy felfedje az ikonikus dalok titkait. Sorozatunk következő darabjában annak jártunk utána, hogy ki volt valójában Aradszky László Piroskája? Egy szerelme, akivel elváltak útjaik? Vagy nem is az énekes ismerősének szólt a búcsú?
Aradszky László énekel

Aradszky László a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadója. Az „Isten véled, édes Piroskám” című slágerével megnyerte a Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét, 1966-ban. A dal egy csapásra ismertté tette – az énekesi karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozó – Aradszkyt és a dalt is. Aradszky egyik leghíresebb táncdalának zeneszerzője Dobos Attila volt, a szövege pedig Szenes Iván nevéhez fűződik. 

Dal a szakításról? 

Az egyik elmélet szerint az olaszos hangulatú sláger az elmúló szerelem témáját dolgozza fel. Egy szakítást, ami ugyan szomorú, de a továbblépés boldog izgalma is megfogalmazódik benne. A dalban szereplő fiú nem tűri, ha „fittyet hánynak rá” és úgy gondolja, hogy várnak még rá a csinos lányok. Ha Piroska nem értékeli őt, máshol, másnál fogja megtalálni a boldogságot és akkor már késő lesz utána bánkódni.

Érdekel a sorozat első része? Dalban tette helyre a kötekedő Vitrayt Szörényi és Bródy: „Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ”

Egy összeveszés ihlette? 

Aradszky László énekel
Aradszky László: Isten veled édes Piroskám

Egy másik történet szerint Piroska valójában Szenes Iván édesanyja volt, és a hiedelemmel ellentétben nem szakításról szól a dal. Aradszky – akinek rengeteg máig ismert dalt írt Szenes Iván – sokat vendégeskedett a Szenes családnál. Egy látogatás alkalmával az énekes pont egy vita után toppant be: Szenes Iván összeveszett az édesanyjával, Pirkó mamával (Kelemen Piroska), aki annyira megsértődött, hogy el akart költözni. A dalszerző tehát éppen egy szöveget fogalmazott, amivel kibékíthetné a mamát:

„Hogyha elhagysz, én sem bírom tán. Hát térjünk észre, édes Piroskám”.

Bármelyik történet is áll a sláger mögött, tény, hogy a dal 1968-ban jelent meg a Hungaroton kiadásában, és a kislemezzel Aradszky lett a magyar hanglemezgyártás történetének legelső aranylemezes énekese. 

Piroska több dal múzsája is volt 

Szenes Iván Pirkó mamája, nem csak ezt az egy dalt ihlette. A szövegíró és az édesanyja nagyon közel álltak egymáshoz. Hosszas betegsége alatt is végig Iván családjánál lakott, ők ápolták mielőtt 97 éves korában elhunyt. Szenes az édesanyjának írta a „Mama” című slágert, amely az anyukák gyermekük iránt érzett önzetlen szeretetéről szól, és amelyet Mary Zsuzsi adott elő az 1968-as Táncdalfesztiválon.

Pirkó mamának szól az „Úgy szeretném meghálálni” című érzelmes dal is, amely Kovács Kati előadásában csendült fel először, 1979-ben. Az énekesnőt annyira meghatotta a szöveg, hogy elsőre el sem tudta énekelni a felszökő könnyeitől:

„Elmentem a rádióstúdióba, megpróbáltam fölénekelni, végig sírtam az egészet. Mondtam, visszajövök két hét múlva, addig kisírom magamat, és aztán végül második föléneklésre sikerült” – mesélte egy műsorban Kovács Kati.

Jöhet még egy kis retró? Majdnem 60 év után derült csak ki: mégsem Szenes Iván lánya volt a Kislány a zongoránál?

Nem csoda, hogy az „Úgy szeretném meghálálni” című dalt még 2023-ban is, a Duna televízió Csináljuk a fesztivált! című zenés show-műsorban – Agárdi Szilvia előadásában – az Évszázad slágerének választották. Mindkét nóta azóta is az Anyák napi műsorok egyik legmeghatóbb és legnépszerűbb dala.

Ez is érdekelhet

Foto: Fortepan/ Szalay Zoltán