A tragikusan fiatalon elhunyt énekes pályájának csúcsán írta meg az „Elmegyek” című szerzeményét, amelyet szinte minden generáció kívülről fúj. Az itthoni sikere után egy francia énekesnő előadásában pedig az egész világ megismerte. De mi a dal igazi története?
Őstehetség volt, mégis mellőzték
Máté Péter ösztönös tehetség volt, már hat évesen megtanult zongorázni, de szülei óvták az énekesi pályától, így bátyja nyomában külkereskedelmi tanulmányokat folytatott. De nem volt igazán jó tanuló, mert csak a zene érdekelte. Viszont az iskolai évek alatt megtanult angolul, aminek később nagy hasznát vette: kezdetben csak angolul énekelt.
A kezdetben a Főnix együttes frontembereként éneklő Máté megosztó volt, szenvedélyes és melankolikus előadásmódját eleinte idegenkedve fogadta a közönség, az állam szerint pedig túl modern volt. Árgus szemekkel figyelte a szabad nyugati világ hangulatát közvetítő, ráadásul nem is magyarul éneklő előadót. A lemezeit emiatt ritkán adták ki, mondván: eladhatatlanok.
Tiltólistára került
A „Piroslámpás ház” című dala miatt, amely az 1968-as Halló fiúk, halló lányok című műsorban csendült fel, nagy port kavart, végül maga az előadó is piros lámpát kapott. Aczél György, és a Magyar Rádió és Televízió elnöke, Tömpe István is felháborítónak tartotta a dalt, és politikai üzenetet hallott ki belőle.
„Péter nem volt az akkori rendszer híve, ami a Hazám című dala szövegéből is kiderül. A politikán kívül a szakma irigysége is akadályozta karrierjét” – mondta egy interjúban az énekes bátyja, Máté Pál.
„Egész életében mindössze négy nagylemeze jelenhetett meg Péternek, azok is csak nagy nehézségek árán. Nem értettük, mi az oka a mellőzésnek, de utólag sok mindenre fény derült” – mesélte egy interjúban Máté második felesége, Edit.
Jó pár évvel az énekes halála után az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából került elő egy feljelentő levél, amelyet az Agitációs Propaganda Osztálya kapott a „Piroslámpás ház” című dal félreérthetetlen sorai miatt:
„Szőke lány, pesti lány, nyugatra indult el. Azt hitte ő, vár ott reá nagyszerű parti, hej. De elmúlt hamar az első láz, egy maradt csak: kényszerű nász – kikötő tövében. Micsoda ház!”
Az énekest ezután évekig nem hívták a televízióba, a slágereit is csak néha játszották.
1973-ban mégis megszerezte az országos ismertséget, amikor színpadra lépett a Made in Hungary versenyen, és a „Hull az elsárgult levél” című dallal meg is nyerte azt. Ebben az időben az Express együttessel lépett fel, amellyel több díjat is bezsebeltek, a Drezdai Dalfesztivál fődíját, a Metronóm’77 fesztivál második helyét, 1979-ben pedig megkapta a Magyar Rádió nívódíját.
Ez is érdekelhet
Nemet mondott a külföldi karrierre
Az énekes, dalszerző pályája során Athénban, és Párizsban is nyert díjat, fellépett többek között Kubában, valamint Kanadában is. Nem csoda, hogy felcsillant előtte a nemzetközi karrier lehetősége.
1976-ban az írországi Castlebar Song Contest versenyen a „Tárd ki karjaidat” című dalával a harmadik helyezést szerezte meg, s az egyik legnagyobb amerikai kiadó, az RCA ötéves szerződést ajánlott neki. A szövegíró S. Nagy István – aki Máté legjobb barátja is volt – visszaemlékezéseiből kiderül, hogy a repülőúton hazafele fontolgatták, hogy éljenek-e ezzel a lehetőséggel és végleg elhagyják-e Magyarországot.
Az előadó nemet mondott, de a lehetőség gondolatokat ébresztett benne.
Elmenni vagy maradni?
Egyes források szerint a művész már a repülőgépen elkezdte megírni az új dalt, az utasok engedélyével előkapta a gitárját és elkezdett zenélni, és mire leszálltak Budapesten, már szinte teljesen készen volt, mások szerint csak a téma született meg a felhők felett, itthon komponálta és írta meg végül a slágert.
Egyesek szerint nem is a saját dilemmája ihlette a dalt, hanem egy barátjának írta, aki elhagyta az országot, és nem sokkal a lemez felvétele után, ennek a barátjának ajánlotta a számot. S. Nagy István viszont egy tv-interjúban utalt arra, hogy a szövegben megénekelt falakba ütköző „kis patak”, Máté Péter lehetett a zenei pályája során akadályoztatott, sokszor kicsapongó életével.
“Egy kis patak mindig rohant,
s közben csak énekelt.
egy sziklafal útjába állt,
s a dalnak így vége lett.”
Más címmel lett világsláger
Az Éjszakák és Nappalok című lemezén megjelent „Elmegyek” mindenesetre, Máté Péter egyik legismertebb, a mai napig játszott dala lett, amelyet egy francia énekesnő, Sylvie Vartan – akinek az édesanyja magyar származású volt – némileg átdolgozva, Nicolas címen az egész világon ismertté és elismerté tett.
A korabeli lapok szerint egy párizsi szavazáson az évszázad legjobb francia dalának szavazta meg a közönség.
Tragikus, sorsszerű, vagy rejtélyes a halála?
Máté Péter tehetsége ellenére, sokáig nem tudta a zenélésből ellátni a családját, így hosszú ideig a vendéglátásban dolgozott éjszakánként. Hajnalban pedig a konyhaasztalnál ülve írta és hangszerelte a dalait, hogy ne ébressze fel a feleségét és lányait.
Életének utolsó éveiben kerültek csak könnyebb anyagi helyzetbe, élete vége felé, kezdte elnyerni azt az elismerést, amire mindig is vágyott. 1984-ben, 37 évesen tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálának okát pedig a mai napig rejtély övezi. Egyes források szerint tüdőembólia okozta, mások szerint szívroham végzett vele, egy harmadik verzió pedig egy mámoros éjszakáról szól, amikor is lezuhant a lépcsőn.
Máté Péter ugyanis rendszertelen és egészségtelen életet élt, rengeteget dolgozott, éjszakázott, napi tíz kávét ivott, sokat dohányzott és az alkoholt sem vetette meg. Az énekes-dalszerző népszerűsége a tragédia után kezdődött, a halála után kiadott lemezei rengeteg példányban keltek el.
A legendás magyar dalokról szóló sorozatunk korábbi cikkeit itt tudod elolvasni:
- Majdnem 60 év után derült csak ki: mégsem Szenes Iván lánya volt a Kislány a zongoránál?
- A 6-os villamos legendája: így született valójában a Hungária, de minek csavargatták a szőnyeget?
- Dalban tette helyre a kötekedő Vitrayt Szörényi és Bródy: „Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ”
Fotó: FORTEPAN/ Urbán Tamás, Gábor Viktor, Szalay Zoltán
