Cserháti Zsuzsa tizenhat évesen egy balatonaligai üdülőben hallotta először a Beatles együttest, ami nagy hatással volt rá, a beat zene teljesen rabul ejtette. A legendás zenekar mellett a Radio Luxemburg Rádiót hallgatta, Diana Ross és Aretha Franklin voltak a példaképei, miattuk választotta az énekesi pályát. Karrierjét 1965-ben Soltész Rezső felkérésére a Rangers zenekarral kezdte.
Szécsi Pál fedezte fel
Az igazi siker négy évvel később érte utol, amikor Szécsi Pál – akivel később nem csak kollégák, de barátok is lettek – meghallotta őt énekelni egy balatoni bárban. Annyira elvarázsolta a hangja, hogy beajánlotta a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába és bevette a saját show műsorába is, vokalistaként. Cserháti az 1972-es Táncdalfesztivál tette országszerte ismertté, amelyen a „Nem volt ő festő” című dalával előadói díjat nyert. Ezután sorra készültek a mai napig népszerű számai: „Kicsi gyere velem rózsát szedni”, „Boldogság gyere haza”. Fia születése után, 1977-ben pedig elénekelte egyik legnagyobb slágerét, az „Édes kisfiam” című számot.
Olasz dalból magyar sláger
Kevesen tudják, hogy a dal eredetileg egy olasz zeneszerző Ciro Dammicco nevéhez fűződik, aki Le Rose Blu címmel egy elmúlt szerelem történetéről írt. A slágert két évvel később szöveg nélkül, Soleado (Napfényes) címen adtak ki újra. A népszerű dallamokat később sokan feldolgozták, amelyek közül a legismertebb a Fred Jay által írt When a Child Is Born (Amikor egy gyermek megszületik). Ezt a változatot többek között Kenny Rogers, Andrea Bocelli, Demis Roussos, és a Boney M is előadta, mielőtt Cserháti Zsuzsától hallhatta a magyar közönség.
Az énekesnő népszerű számához a szöveget Bradányi Iván írta meg 1977-ben, és eredetileg Kovács Kati adta volna elő. Cserhátinak viszont, akinek 1976-ban született meg a kisfia, Szirtes Krisztián, megtetszett a dal és Kovács Kati örömmel adta át a lehetőséget. Így vált az „Édes kisfiam” az énekesnő egyik legnépszerűbb slágerévé.
Elszakították a gyermekétől
A művésznő ekkor még nem sejtette, hogy imádott gyermekét három évvel későbbi válásakor elveszíti: a bíróság az akkori férjének, Szirtes Károlynak ítélte a fiút. Az énekesnő karrierépítésére hivatkozva – ebben az időben ugyanis az előadókat bármikor elküldhették hazai és külföldi turnékra – a bíróság nem tartotta őt alkalmasnak a gyermeke nevelésre.
„Egy édesanya ne járjon fellépésekre, bárokba, éjszakai klubokba énekelni.”
Krisztiánt négy éves korától az édesapja nevelte, és így lett Szirtes Károly az első férfi, aki GYES-re ment Magyarországon, hogy felesége a karrierjére koncentrálhasson.
Fia volt a legnagyobb kritikusa
Az énekesnő fia a történtek ellenére a mai napig szeretettel gondol édesanyjára és őszintén örült a népszerűségének. Krisztián több dal születését is végigkísérte, édesanyja mindig nyitott volt a kritikájára és megfogadta a tanácsait. Az énekesnő karrierjének mélypontjait is együtt vészelték át.
„A szüleim négyéves koromban váltak el, és én 14 éves koromig édesapámmal laktam. Akkoriban csak vasárnaponként találkoztam anyukámmal. Később átköltöztem hozzá, és beleláttam a küzdelmes életébe. Egyedülálló nőként nagyon nehéz az énekesnői pálya, mert kiszolgáltatott az ember, és a 70-es, 80-as években ez hatványozottan igaz volt” – mesélte Krisztián egy interjúban.
Ez is érdekelhet
Méltatlanul mellőzték
Az énekesnő keményen dolgozott, 1978-ban elnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyének nagydíját, megjelent első önálló nagylemeze és megalapította az Európa nevű zenekarát. Fellépett egy írországi, majd egy lengyelországi fesztiválon, a Különös szilveszter című dallal. 1981-ben felajánlották neki, hogy Csepregi Éva mellett a Neotonban énekeljen, de visszautasította a háttérénekesi szerepet, s ezzel egy időben háttérbe is szorult. Néha fellépett a debreceni Arany Bika bárjában és németországi lokálokban is énekelt, de miután jelentős túlsúlyt szedett fel a hormonbetegsége miatt, teljesen visszavonult a színpadtól.
Ahogy ő fogalmazott, időnként „nyomorban és szegénységben” élt. A nyolcvanas években még elénekelte Horváth Charlie-val a Száguldás, Porsche, Szerelem című dalt, ami a mai napig sokszor felcsendül a rádiókban.
„Annak idején az ő kedvéért jöttem haza Magyarországra, amikor szomorúan tapasztaltam, hogy se a tévék, se a rádiók nem foglalkoznak vele. Többek között az én segítségemmel készítettünk neki egy lemezt” – emlékezett vissza egy interjúban Charlie.
Dalok az elvesztett fiáról, küzdelmes életéről
Az „Árva fiú” című szerzemény sorai, amelyek hivatalosan a legendás énekesről, Szécsi Pálról, és az ő – szintén tragikus – sorsáról szólnak, sokak szerint Cserháti gyermekéről árulkodnak. Krisztián elvesztésének fájdalma az „ Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem” című dalban is felcsendül, folyamatos útkeresése és küzdelme a család, a karrier és a szerelem terén a pedig „Boldogság gyere haza” című slágerében is megfogalmazódik.
A nagy visszatérés után örökre távozott
Az énekesnő miután orvosi segítséggel lefogyott, 1996-ban visszatért a pályára, ekkor debütált a Hamu és Gyémánt című albumával, aminek köszönhetően ismét sztár lett. Még abban az évben megválasztották az Év énekesnőjének és sorra jöttek a sikeres lemezek, díjak, elismerések. 1997 végén a Budapest Kongresszusi Központban adott koncertet, amelyért átvehette az Arany Zsiráf-díjat, az Év koncertje kategóriában.
„A hosszú csend után anyukámat váratlanul érte, hogy újra a figyelem középpontjába került, ismét lemezei készültek, és a slágerlistákon is szerepelt. A sikertől nem részegült meg, mert maximalista volt, és kegyetlenül kritikus önmagával szemben. Hitt a hangjában, de nem szerette az addigra jelentősen megváltozott alakját, a túlsúlyát” – mesélte az énekesnőről a fia.
2002-ben, miután megjelent az utolsó lemeze, újra depressziós lett, pánikrohamokkal is küzdött. Az őt körülvevő hírnév és siker, az önmagával szembeni elvárás csak rontott az egészségi állapotán. Cserháti Zsuzsa 2003-ban, mindössze 55 évesen távozott az élők sorából.
Nem tartotta magát sztáralkatnak
Cserháti Zsuzsa balett-táncosnak készült, 10 évig tanult is klasszikus balettet, de nem vették fel a Balettintézetbe. A második trauma a Ki mit tud?-on érte, ahol túljutott az elődöntőn, de a televízióba már nem került be. Saját bevallása szerint nem volt érzéke a karrierépítéséhez. Amikor Tardos Péter életrajzot kért a legendás Rocklexikonjába, visszautasította, hiszen „ő nem sztáralkat, hanem egy egyszerű nő, és az ilyesmi nem hiányzik neki. Nem szeret senki nyakába ugrani”.
Fotó: FORTEPAN/Erky-Nagy Tibor, MHSZ
A legendás magyar dalokról szóló sorozatunk korábbi cikkeit itt tudod elolvasni:
- Majdnem 60 év után derült csak ki: mégsem Szenes Iván lánya volt a Kislány a zongoránál?
- A 6-os villamos legendája: így született valójában a Hungária, de minek csavargatták a szőnyeget?
- Dalban tette helyre a kötekedő Vitrayt Szörényi és Bródy: „Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ”
- Egy barátjától, vagy a hazájától akart elbúcsúzni Máté Péter? Így született az „Elmegyek”
