Csákányi László neve ma is ismerősen cseng mindenkinek, aki valaha nézett magyar rajzfilmet vagy hallott színpadon igazán karakteres hangot. De milyen életút vezetett idáig? Milyen emberi küzdelmek és mély sebek bújnak meg a legendás hang mögött? A válasz sokkal sötétebb és megrendítőbb, mint amit a nézőtéren sejteni lehetett, írta az ujsagmuzeum.hu.
Ez is érdekelhet
- Évekig volt Gobbi Hilda szeretője, mégis alig tudni róla valamit: Temessy Hédi diszkréten kezelte párkapcsolatát
- Tíz év után végre kiderült az igazság: ezért mondott fel valójában a TV2-ben Gombos Edina
- Nem foglalkoztak vele, viharos szerelemben élt Lorán Lenke: „Elszerettek a vízilabdázó férjemtől”
Gyerekkori kételyek
1921-ben született, egy állandóan költöző családban. Apja hivatása miatt folyamatosan új városokba került, új iskolákba, új közösségekbe csöppent. Ez a bizonytalanság gyakran szorongással töltötte el, ráadásul mindig úgy érezte: nem elég jóképű, nincs könnyű dolga a világban.
Ami erőt adott neki, az a színpad volt. Amikor felvették a Színművészetire, végre úgy érezte: megtalálta az útját. Ugyanakkor fájt neki egy hallott megjegyzés, amely így szólt: „Szegény, olyan csúnya.” László ekkor döntötte el: a hangjával, a tehetségével fog kitűnni. És így lett.
A háború poklában
Fiatal színészként a Nemzeti Színház szolgálatába állt, és úgy tűnt, karrierje ível felfelé. A II. világháború azonban mindent felborított. 1943-ban bevonultatták, és egyetlen félreértés mindent megváltoztatott.
Egy tiszt elvárta, hogy páholyba juttassa a Nemzetibe. Ő nemet mondott. A következmény: elhurcolták.
A fronton nem harcolt, de ahogy a szovjetek bevonultak, őt is vagonokba terelték. A ferencvárosi pályaudvaron napokig veszteglő marhavagonok tele voltak reménnyel és félelemmel. Barátai megpróbálták kimenteni: a színház igazgatójának egyetlen telefonja kellett volna.
De az a hívás soha nem érkezett meg. Így indult el egy fagyos útra, amely négy év szovjet hadifogságot jelentett. A túlélés naponta csak egy hajszálon múlt.
Minden a nulláról újra
Hazatérve egy szerelmes asszony várta, aki később két lányt szült neki: Zsuzsát és Esztert. De a szakmai élet nem volt kegyes. A nagy színházak lassan engedték vissza soraikba. Minden apró szerepért meg kellett dolgoznia, de a múltját sosem tagadta meg.
Közben játszott a gondolattal, hogy visszatér a futball világába. Játékvezető lett, ám egy durva beszólás egy részeg szurkolótól végleg eltávolította a pályától. A színház viszont maradt az otthona.
A siker és a kulisszák mögötti történetek
Az ötvenes évek végére már egyre jobban keresett. Egy újság még a „pénzes listát” is közölte: Básti Lajos és Gobbi Hilda kapták a legtöbbet — havi ötezer forintot. Csákányi 3800 forinttal követte őket, ami akkoriban már kimondottan jónak számított.
Rendszeresen vendégeskedett Honthy Hanna elegáns villájában Feleki Kamillal. A díva köztudottan a tisztaság megszállottja volt, és idővel annyira fokozódott nála ez a mániája, hogy a fizetését csak akkor vette át, ha a pénzjegynyomdából frissen hozott bankókat kapott. Csákányi ezt mindig nevetve mesélte.
Karakterek, amelyek örökre velünk maradnak
A mikrofon mögött találta meg igazán önmagát. Humora, egyedi rekedtes tónusa, karakterformáló képessége szinkronlegenda lett.
Ő tette halhatatlanná többek között:
- Foxi Maxit
- Frédit
- Karakot a Vukból
- Gombóc Artúrt
- a Süsü öreg királyát
A sok állat szinkronhang miatt egyszer még tréfálkozva megjegyezte: „Engem filmfesztivál helyett kutyakiállításra kellene küldeni.”
A közönség nagyon szerette – mégis felfoghatatlan, hogy életében sosem kapta meg a Kossuth-díjat.
A legenda végül csendben távozott
A felesége halála lelkileg megtörte. A család volt számára a biztos pont, és amikor ez megingott, valami végleg eltört benne. Még játszott, még dolgozott, de a régi fény lassan elhalványult.
1992-ben, 71 éves korában hunyt el ― egy olyan művész, aki sokkal többet adott nekünk, mint azt talán valaha fel tudjuk idézni.
Fotó: Fortepan / Hunyady József
