Nme volt könnyű gyerekkora
Páger Antal hétgyermekes csizmadia-mester családjában született Makón, 1899-ben. Nem volt könnyű gyerekkora, hét testvére közül négy fiatalon meghalt. Páger először festő, majd muzsikus szeretett volna lenni, de miután édesapja a makói pénzügyi igazgatóság hivatalában kezdett dolgozni, a kollégái nem nézték jó szemmel a fiatal fiú rajongását a művészet iránt.
„A festői tehetség már kicsi koromban megnyilatkozott bennem. Anyám és a nővérem az összespórolt pénzükön vettek nekem festéket. A pénzügyi palota udvarán festegettem, de apám felettesei nem nézték jó szemmel, hogy a hivatalszolgának különb kölke van, mint nekik. Folyton heccelték: Sándor, miért hagyja a fiát festeni? Nem neki való az! Apám megijedt, hogy veszélyben az állása. Összetörte a festékeimet, széttaposott mindent. Megölték bennem a festőt” – olvasható a kultura.hu-n megjelent cikkben.
Páger és a hegedűje ugyanígy járt. A család szegény volt, Páger gyerekként mindenféle kétkezi munkát elvállalt, szerelt, lakatossegédként dolgozott, búzás zsákokat cipelt, de sosem bánta meg, munkára, tisztességre nevelte őt. A fordulatot az hozta el, amikor édesanyja, aki jegyszedőként dogozott a makói Hollósy Kornélia Színháznál, esténként magával vitte fiát az előadásokra.
Páger megismerkedett a kulisszák mögötti színházi világgal, érdeklődve figyelte a próbákat, sőt, az összes operettet kívülről fújta. Érettségi után – mert az orvosi karon nem volt már hely – a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára jelentkezett. Az évkezdésig azonban csupán kedvtelésből többször színpadra állt Makón, többször fel is keresték, hogy álljon be valaki helyett valamelyik szerepre.
Soha nem tanulta, mégis színész lett
Az I. világháború alatt messzire került a színpadtól, az olasz fronton szolgált, ahonnan szerencsésen hazatért. Mivel a színpad mindig jobban vonzotta, mint a jogi pálya, 1919-ben mindenféle képzettség vagy tanulmány nélkül újra színpadra lépett Makón. Szinte pillanatok alatt keresett, népszerű színész lett. Az egyik előadás után felkereste a székesfehérvári színház titkára, és szerződést kínált neki, akkor sztárgázsinak számító kétezer koronáért.
„Hangom is volt, táncolni is tudtam, tánctudásomat gyarapítottam, úgyhogy a végén én lettem a darabok koreográfusa is, sőt a kedvence a színháznak, a közönségnek, a gázsim pedig emelkedett állandóan” – mondta egyszer a színész.
És minden alapja megvolt ehhez a magabiztossághoz. Olyan sztár lett, akiért versengtek a társulatok. Páger játszott Kecskeméten, Pécsett, Nagyváradon, Szegeden, ahol annyira megbecsülték és megfizették, hogy a Tisza Szállóban lakott, miközben vett magának egy autót és élvezte az életét. 1930-ban költözött Budapestre, ahol a Belvárosi Színházban, a Magyar Színházban, majd a Vígszínházban játszott.
Kezdetben operettekben: Leányvásár, Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Mágnás Miska. Amikor pedig elkezdődött a hangosfilm térhódítása, a vásznon is főszerepeket kapott. Igazi sztár volt, volt olyan film, amiért 25 ezer pengőt kapott! Mindene megvolt, pénz, siker, közönségszeretet, a történelem mégis közbeszólt.
Dél-Amerikában kezdett új életet
A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepelt, és bár egyik pártba sem lépett be, hírneve a botlásait is erőteljesen felnagyította. Sokan egyenesen gyűlölték. 1945-ben belügyminiszteri rendelettel a filmjeinek további forgalmazását megtiltották, a budai Orbán-hegyi Páger-villát is elvették tőle. Bár soha senkinek nem ártott, mégis menekülnie kellett.
Második feleségével – korábban Gere Lola opera-énekesnő férje volt – Komár Juliska színésznővel, akivel 1933-ban kötött házasságot, valamint lányaival, Judittal és Júliával elhagyta az országot. Ausztria és Franciaország után Dél-Amerikában kezdett új életet.
Argentínában híres festő lett, volt önálló kiállítása Venezuelában, Brazíliában, egy Sao Paolo-i biennálén összesen 45 képpel szerepelt. De a színészettől sem szakadt el, Buenos Airesben, Montevideóban és Caracasban is fellépett. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot, az ottani Magyar Színjátszó Társaság vezetője lett, 1954-ben pedig a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésében, díszlettervezésével és főszereplésével mutatták be Curt Goetz A montevideói ház című színdarabját.
Hazahúzta a szíve
Páger elképesztően sikeres lett egy idegen földrészen is mégsem talált igazán otthonra. 1956 augusztusában a kormány engedélyével, és különrepülőgéppel visszatérhetett. Újra az övé lett a Páger-villa, amelynek romjaiból 3 év alatt sikerült újra otthont varázsolnia. Ez idő alatt a Gellért-szállóban élt a családjával. A közönség tárt karokkal várta, nem felejtette el az alakításait.
Több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben haláláig a Vígszínházban dolgozott. Olyan filmek játszott, mint a Fűre lépni szabad, a Kőszívű ember fiai, a Húsz óra, a Hattyúdal, amelyért 1964-ben a Cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek díjat is elnyerte. Közben újra megnősült, harmadik felesége Szilágyi Bea színművésznő lett. Őt hívta, mikor 1986-ban, az esti szerepére készülve rosszul lett.
Belázasodott, a mentő a Kútvölgyi kórházba szállította, ahol egy óra múlva, 88 évesen meghalt.
Ez is érdekelhet
Ez a mondat többet árul el a személyiségedről, mint gondolnád: az intelligens emberek használják
Ünnepi ajtódíszek mikulásvirággal: 4 könnyen elkészíthető meseszép karácsonyi dekoráció
Forrás: ujsagmuzeum.hu
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán/Hunyady József
