Szerte a fővárosban óriásplakátok hirdetik: Janikovszky Éva idén lenne százéves. A gyermekirodalom ikonikus alakjáról fia, Janikovszky János egy egész éven át tartó jubileumi programsorozattal emlékszik meg. Ennek nyitánya egy bensőséges beszélgetés volt, amit János a BEST magazin egyik újságírójával folytatott az újság saját podcast műsorában.
Egy békés gyerekkor története

Janikovszky János szerint édesanyja nemcsak kivételes író volt, hanem mosolygós, humoros és végtelenül kötelességtudó ember. Évának ugyanis három szerelme volt: a férjét, a fiát és persze a Móra Kiadó.
„Huszonkét éve, hogy elment, de akárhányszor rágondolok vagy beszélek róla, elérzékenyülök. Nagyon hiányzik. A mai napig nem tud-
tam igazán elengedni” – meséli az írónő fia.
„Nálunk otthon soha nem volt veszekedés”
„Mindig béke és szeretet vett körül. Pedig amit megéltek, az aligha nevezhető derűsnek. A családunktól mindent elvettek: a nyomdát, a papírboltot, a házat, amiben a nagyszüleim és dédszüleim laktak. Az államosítástól a deportálásig mindent átéltek. Engem azonban mindettől megkíméltek, meghagyták a békés gyerekkoromat” – tette hozzá büszkén.
„Anyu világgá ment”

A család életének egyik fájdalmas pontja az édesapa halála és az azt követő időszak volt. Janikovszky Évát ugyanis nyugdíjazta 55 évesene a Móra Kiadó, ahol korábban évtizedekig főszerkesztőként dolgozott. Fia szerint ez mély igazságtalanság volt, ami nagyon megviselte az írónőt.
„Amikor meghalt apu – huszonöt évig voltak házasok – akkor anyu világgá ment. Megkereste a Kanadában és Amerikában élő barátnőit, és hónapokra elutazott hozzájuk. Aztán újabb csapás érte: 55 évesen nyugdíjba küldték a Móra Kiadótól, ahol főszerkesztő volt” – mondta.
Kórházról kórzázra
A lelki megrázkodtatások elképezlhető, hogy hozzájárultak Janikovszky Éva egyre romló fizikai állapotához is:
„Először mellrákot diagnosztizáltak nála”
„Szerencsére csak egy kisebb műtétre volt szükség. Aztán jött a bőrrák. Ezekből felállt, de élete utolsó három éve már rettenetes volt, folyamatos küzdelem, műtétek, egyik kórházból a másikba” – mesélte a BEST magazinnak János.
Végül 2003. júluis 14. napján az írónő örökre elaludt.
Emlékház Janikovszky Éva emlékére
A Bajza utcai lakás ma is érintetlen: ott áll a Mercedes írógép, ott vannak a bútorok, a könyvek és egyéb a személyes tárgyak. Janikovszky János azt tervezi, hogy emlékházat alakít ki édesanyja tiszteletére, ahol a rajongók kicsit közelebb kerülhetnek az írónő személyéhez. A századik évfordulós programsorozat tehát nemcsak egy ünnep, hanem egyfajta főajtás is az alkotó előtt, aki generációknak tanította meg, hogyan lehet mosolyogva nézni a világra.
Ezeket olvastad már?
Fotó: Fortepan/Hunyady József, Wikipédia


