Van az a film, amit az ember nem „csak” megnéz, hanem újra és újra látni akarja. Amikor felhangzik a zene, amikor a kosztümök között megvillan egy tekintet, és amikor a történet egyszerre romantikus, nagyvonalú és kegyetlenül emberi, akkor hirtelen megértjük, miért ragaszkodunk hozzá évtizedek óta.
Az Egy magyar nábob pont ilyen: Jókai Mór világából nőtt ki, Várkonyi Zoltán pedig olyan lendülettel vitte vászonra, hogy a film ma is rabul ejt, akár először találkozunk vele, akár sokadszor.
Egy magyar nábob (1966) – a magyar filmklasszikus alapadatai
A film 1966-ban készült, rendezője Várkonyi Zoltán, az alapmű Jókai Mór azonos című regénye, a forgatókönyvet Erdődy János írta.
A látványt nagyban meghatározza, hogy 2,35:1-es szélesvásznú képarányban forgatták, az operatőr Hildebrand István volt, a zenét Farkas Ferenc szerezte.
Miért szeretjük ma is: mert nagy történetet mesél, de emberi marad
Az Egy magyar nábob egyik trükkje, hogy a „nagy” díszletek és a „nagy” érzelmek mögött mindig felismerjük a nagyon is hétköznapi mozgatórugókat: hiúságot, sértettséget, mohóságot, dacot, hűséget.
A történet tengelye a dúsgazdag, különc Kárpáthy János és az örökségére pályázó Kárpáthy Abellino feszültsége, amelyből nemcsak családi dráma, hanem korrajz is lesz.
És talán ezért érezzük azt, hogy ez a film „rólunk is szól”, miközben látványosan, romantikusan, reformkori díszben mesél. A Jókai-féle alapanyag eleve erre épít: adomákra, túlzásokra, színes figurákra, majd egyfajta megtisztulásra, jellemfordulatra.
Összeszedtük, mi az a 12 érdekesség és titok, ami miatt ez a nagy magyar klasszikus ma is újranézhető és szerethető.
-
Ki az a nábob? A cím szava nem is magyar eredetű
A „nábob” ma régiesnek hat, a jelentése viszont egyszerű: „dúsgazdag ember”. A szó különlegessége, hogy nemzetközi vándorszó: a hindusztáni navváb („helytartó”) nyomán, az arab náib többes alakjához kapcsolódva terjedt, és az angol nabob közvetítésével jutott el
Európába, magyarul pedig valószínűleg német közvetítéssel honosodott meg.
-
Ikermozik: egyszerre forgott az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán
A filmnek van egy különleges párja: a Kárpáthy Zoltán. A két Jókai-adaptációt egy időben forgatták, és ugyanabban az évben, 1966. december 22-én mutatták be őket, a magyar filmgyártás akkori „nagy dobásaként”.
A folytatás történetileg is továbbgördíti a konfliktust: a Kárpáthy-vagyon körüli harc a következő nemzedékre is átterjed.
-
A „szuperprodukció” nem túlzás: szélesvászon, tömeg, jelmez, helyszínek
A korszakban ritkaságnak számított a szélesvásznú formátum, és a produkció tényleg nagy léptékben gondolkodott: sok statiszta, sok helyszín, aprólékos kosztümök, nagyszabású tömegjelenetek.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet ismertetője is a film „parádés szereposztását” és a reformkori világ színdramaturgiáját emeli ki, vagyis azt, amit mi nézőként is érzünk: itt minden képkockát az alaposnál is alaposabban megkomponáltak.
Medveczky Ilona és Tordai Teri pikáns jelenetei
A film nem csak a magyar történelem egy szeletének megidézése és a remek színészek miatt lett hamar népszerű. Hamar híre ment, hogy a csárdában mezítláb táncoló lányok között felbukkanó Medveczky Ilona egy pillanatra a felsőjét is ledobja.
A párizsi szórakozóhelyen a keleti táncosnőt alakító Tordai Teri mutat be egy minden tekintetben tüzes számot – a színésznő aztán Nyugat-Németországban több erotikus filmet is készített. Az efféle pikáns epizódok egy szélesebb tömegek számára készített filmben ritkaságnak számítottak akkoriban – idézte fel a port.hu.
-
A szereposztás: ezért nem öregszik az Egy magyar nábob
Ha csak egyetlen okot kellene mondani, miért nézhető újra és újra, akkor a válasz sokszor ennyi: Bessenyei, Darvas, Latinovits, Ruttkai.
A főszerepekben Bessenyei Ferenc (Kárpáthy János), Darvas Iván (Kárpáthy Abellino) és Latinovits Zoltán (Szentirmay Rudolf) látható, mellettük Ruttkai Éva is meghatározó.
Ez nem puszta „névsor”, hanem egy korszak lenyomata: olyan színészi jelenlét, ami ma is érezhetően átjön a képernyőn.
Még több igazi magyar hírességről olvasnál?
-
Várkonyi Zoltán cameoja: a rendező beállt a játszani is
Várkonyi Zoltán nemcsak rendezte a filmet, hanem szerepel is benne: ő játssza Maszlaczky ügyvédet.
A gesztus, hogy a rendező megjelenik a történetben, valahogy még közelebb hozza a nézőhöz a filmet, mintha egy apró aláírás lenne a vászon sarkában.
-
Jókai „valóság-ihlete”: tényleg létezhetett a „magyar nábob” mint figura
Jókai maga is utal rá, hogy a történet adomákból építkezik, és a „különc, tékozló mágnás” alakja nem a semmiből született. A regény egyik fontos motívuma az idős főnemes és a fiatal polgárlány házassága, amely egyszerre botrány, taktika és sorsfordító döntés.
-
Wenckheim József Antal neve: egy lehetséges mintakép
A korabeli történetek között gyakran felmerül Wenckheim József Antal gróf alakja mint lehetséges ihletforrás. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. összefoglalója szerint több elem „ráolvasható” a valóságra: az örökség körüli feszültség, a fiatal feleség, és a legendává lett, szimbolikus „koporsóküldés” története is.
Ez nem jelenti azt, hogy Jókai „életrajzot” írt, inkább azt, hogy a regény olyan világot teremtett, amely nagyon is valós világot mutatott be.
-
A nyitójelenet legendája: egy négy napos sárban utazás adta az ötletet
Egy különösen filmszerű háttértörténet szerint Jókai a regény bevezető jelenetéhez ötletet egy olyan anekdotából kapott, amelyet felesége mesélt neki egy Szolnok és Nagyvárad közötti, elhúzódó, nehéz utazás kapcsán.
Akárhogy is, a regény indítása tényleg olyan, mint egy kész jelenet: sötét, sáros, viharos, és már az első percekben felállítja a két világot, amely aztán egymásnak feszül.
-
Széchenyi és Wesselényi „jelenléte”: a reformkor nagy alakjai a háttérben
A történet nemcsak magánéleti játszma, hanem reformkori tablók sora is. A regényben Jókai tiszteletből még csak utalásszerűen nevezi meg a korszak két meghatározó alakját, a film viszont már bátrabban dolgozik a reformkor ismert figuráival, köztük Wesselényi Miklóssal is, aki a filmes szereplőlistában is megjelenik.
-
A pünkösdi forgatag: az a bizonyos vágtajelenet
A filmnek vannak olyan pillanatai, amelyekre szinte mindenki emlékszik, még az is, aki csak egyszer, vagy nagyon régen látta.
Ilyen a pünkösdi forgatag és a lendületes vágtázás, amelyet a források ma is a film emlékezetes akciómomentumai között említenek.
-
Családi konfliktusból országos ügy
A folytatás egyik nagy témája az „évszázad pere”, vagyis az, hogyan próbálják a vagyonért folyó harcban bemocskolni a másik fél becsületét. A sztori már nemcsak családi, hanem társadalmi léptékű, és a cselekményben az 1838-as pesti árvíz is szerepet kap.
A filmadatlapok szerint ugyanaz a rendezői és operatőri világ tartja egyben: Várkonyi és Hildebrand, ugyanazzal a szélesvásznú látvánnyal.
-
Innen vezetett út az Egri csillagokig – a nagy történelmi mozik lendülete
Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán sikere után Várkonyi neve összeforrt a nagyszabású irodalmi adaptációk világával, és pár évvel később jött az Egri csillagok (1968).
A film 1968. december 19-i bemutatóval, Várkonyi rendezésében készült, és a korszak egyik nagy vállalkozása lett.
A „nagy” Várkonyi-filmrecept tehát már a Jókai-adaptációkban is ott van: szélesvászon, tömegjelenetek, ismert arcok, erős alapmű, és az a bizonyos, közös élmény, amit egy ország sokszor ugyanott tanul meg.
