A mai gyerekek – akiknek az életük szerves része az internet – egész fiatal korban találkozhatnak a vegetáriánus étrend fogalmával. Ha pedig valamelyik kedvenc médiasztárjuk, influenszerük népszerűsíti ezt az életmódot, hajlamosak ők is ragaszkodni a húsmentes ételekhez, sőt azt is érezhetik – akár a TikTok-videók hatására –, hogy undorodnak az állati eredetű ételektől. A kérdés az, hogy egy fejlődésben lévő szervezetnek jót tesz-e ez a fajta táplálkozás. Mivel teszünk jobbat, ha engedjük neki, vagy ha tiltjuk? Sándor-Szilágyi Dorinát, az Országos Mentőszolgálat dietetikusát kérdeztük.
Nem mindegy, hogy mit
„Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy különbséget teszünk a vegán és a vegetáriánus táplálkozás között. A vegetáriánus életmódot folytatók húst nem, de bizonyos állati eredetű termékeket esznek. A teljességhez hozzátartozik, hogy itt is több csoportot különböztetünk meg, annak alapján, hogy fogyasztanak-e halat, tengergyümölcseit, esznek-e tejterméket vagy tojást. A teljesség igénye nélkül: peszketáriánus, lakto/ovo/lakto-ovovegetáriánust stb. Ezzel szemben a vegán életmódot követők kizárólag növényi eredetű élelmiszereket fogyasztanak” – magyarázza a dietetikus.
A kulcs a megfelelően összeállított menü
Számos nemzetközi szervezet és dietetikai szervezet álláspontja alapján a megfelelően összeállított növényi alapú étrend minden korosztály számára biztonságos és tápláló lehet. Ezt a véleményt megannyi kutatás is alátámasztotta már. A növényi alapú étrendek a kamaszkori hormonális változások során is biztosítani tudják a kívánt energia-, makro-mikro-tápanyagigényt. A hangsúly azonban a szakértőnk szerint a megfelelően összeállított kifejezésen kell, hogy legyen.
„A személyes véleményem és tapasztalataim alapján mindenkinek azt javasolnám, hogy a növényi alapú vagy vegetáriánus táplálkozás bevezetése csak akkor történjen meg egészen fiatal korban, ha nem ütközünk akadályokba, és valóban hozzáértéssel állítjuk össze a gyerek menüjét.
A nem megfelelő mennyiségben és minőségben összeállított étrend ugyanis sajnos könnyen okozhat vas-, B12-vitamin-hiányt és egyéb hiányállapotokat, illetve azokból kialakuló hiánybetegségeket.
Csecsemő- és kisgyermekkorban fontos a megfelelő fehérje-, vas-, cink-, kalcium-, B12-, omega-3-bevitel, amelyek hozzáférhetősége nehezebben biztosított növényi alapú étrend mellett, pláne, ha hátráltató tényezőkről is beszélhetünk” – magyarázza Sándor-Szilágyi Dorina.
Akadály lehet a magasabb ár és a válogatás
Mit is jelentenek a Dorina által emlegetett hátráltató tényezők? Bizonyos évszakokban nehezebb a pótlás? Esetleg földrajzi régió vagy éppen az anyagi helyzetünk befolyásolja ezt?
Ma már egész évben, az ország bármely pontján, esetleg egy picit több utazással, de hozzáférhetők a legkülönlegesebb ételek is. Tény azonban, hogy sokszor magasabb áron. Így leginkább talán a pénztárcánk szab határt a bevásárlásnak.
„Az első és leggyakoribb nehézség, ha válogatós a gyermek, vagy nem eszik eleget, és alacsony a kalóriabevitele. De ide sorolhatnám az eleven lurkókat is, akik sokat mozognak és »nem jut« idejük az evésre. Hátráltató tényező még, ha a gyerek könnyen kizökkenthető, nem tud koncentrálni az evésre” – sorolja a szakértő.
Kamaszkorban, illetve, ha kifejezetten a gyermek dönti el, hogy az említett életmódot szeretné folytatni, sokkal könnyebb a helyzetünk.
Mielőtt belevágnánk, vizsgáltassuk ki!
Ahhoz, hogy növényi alapú étrendet kövessünk, a megfelelő aminosav-arányhoz bizonyos alapanyagokat kombinálni kell, ezért fontos a dietetikus bevonása is. Mielőtt belekezdünk a húsmentes táplálkozásba, mindenképpen végeztessünk el néhány vizsgálatot. Nézzünk labort, járjunk utána, van-e meglévő alapbetegség, allergia, hiányállapot. Majd az étrend kialakításához konzultáljunk egy dietetikussal. Nélkülözhetetlen a szakmai (orvos, dietetikus által) utánkövetés és természetesen a szülői támogatás.
„Fontos megjegyezni, hogy hiányállapot egy húst is fogyasztó gyermeknél is felléphet. Így nemcsak egy vegán, vegetáriánus gyerek esetében szükséges a folyamatos monitorozás, hanem, mondjuk, egy válogatós, »rosszevőnek« titulált gyerkőc esetében is – figyelmeztet Dorina. – Hivatalos kutatások nem támasztották alá, hogy a húst vagy húskészítményeket nem fogyasztó gyermekeknél visszafordíthatatlan vagy súlyos állapot alakult volna ki. Mindez persze megfelelően összeállított és kontrollált étrend mellett igaz.”
Mire érdemes figyelni?
B12-vitamin-pótlás növényi alapú étrend esetében mindig táplálékkiegészítővel történik.
A gyermek étkezésének alapjait képezzék a teljesértékű gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, diófélék, zöldségek és gyümölcsök.
A vashiány elkerülése érdekében fontos, hogy a növényi vas felszívódását elősegítsük, pl. C-vitaminnal vagy folsavval. Erre jó módszer, ha a vastartalmú ételt, pl. a spenótot citromlé hozzáadásával készítjük el.
A kicsiknél nagyobb a félrenyelés lehetősége, így olajos magvak helyett válasszuk a magvajakat, krémeket, például mogyoróvajat, pisztáciavajat, mandulavajat.
Olajosmag-allergia esetén tökmag, chiamag, kendermag lehet a helyettesítő.
Rendszeresen konzultáljunk a gyermek állapotáról, étvágyáról dietetikussal és a gyermekorvosunkkal. Ne titkoljuk az életmódunkat.
A cikk nem helyettesíti az orvossal, dietetikussal való konzultációt, csupán ismeretterjesztő jellegű.
Fotó: Adobestock
