A gyerekek – akár kisebbek, akár nagyobbak – állandóan feszegetik a határaikat, igyekeznek felderíteni a testüket, a környezetüket. Jó játék kipróbálni, vajon hány lépcsőfokot tudnak egyszerre átugrani, milyen magas fára tudnak felmászni, vagy milyen gyorsan érnek fel a csúszdára, esetleg ki tud előbb beérni az osztályba az udvarról. A szórakozás azonban csak addig vicces és izgalmas, amíg nem esik el, nem üti meg magát, nem ficamodik ki a bokája, ne adj isten, nem töri el a csontját.
Attól még, hogy tudja mozgatni, lehet baj
„Vannak olyan sérülések, amelyek főként a gyerekekre jellemzőek a fizikai adottságaik miatt. Más izomzattal, izomrendszerrel, csontozattal rendelkeznek, mint a felnőttek – kezdi dr. Kőnig Róbert gyermektraumatológus, gyermeksebész.
– A gyerekeknek másképp törnek a csontjaik, mert nekik sokkal hajlékonyabbak, mint a felnőtteké. Inkább elhajlanak, mint egy zöld gally – ezt nevezzük zöldgally-törésnek. Gyakran említik ilyenkor a szülők, hogy szerintük nincs eltörve a csont, mert tudja mozgatni a gyermek, rá tud lépni az alsó végtagjára. Ha azonban például a csuklónkra esünk, akkor a csontjaink csak összenyomódhatnak. Ezek a zömítéses törések, ezeket lehet mozgatni. Természetesen ezenkívül is léteznek még törésfajták, a gyerekek sok mindent átélnek” – magyarázza a szakember.
Ezért fontos, hogy bármilyen kétség, nem múló fájdalom, nagyobb esés után a biztonság kedvéért forduljunk szakemberhez.
Veszélyes a gyors elektromos roller, az otthoni trambulin
A baj bármikor megtörténhet, de vannak kiemelt időszakok, amikor gyakoribbak a sérülések.
„A tapasztalataim alapján két olyan időszak van az évben, amikor a gyermektraumatológia forgalma a kétszeresére nő, és komolyabb sérülésekkel hoznak be hozzánk betegeket. Az egyik a szeptemberi iskolakezdés, a másik pedig a tavasz kezdete – mondja dr. Kőnig Róbert. – Ennek oka, hogy a gyerkőcöknek ilyenkor újra kell tanulniuk a szabályokat: például a nyári szünet után bele kell jönniük, hogyan viselkedjenek, ha többen vannak egy helyen. Tehát újra meg kell tanulniuk a társas együttlét szabályait.
Az örökmozgók a napi többórás iskolai ülést, figyelmet extrém mozgással kompenzálják. Azok pedig, akik egész nyáron a szobában ültek, számítógéppel, telefonnal játszottak, nehezen rázódnak vissza a napi testnevelésórákba.
A másik veszélyesebb időszak a tavasz, amikor a gyerekek újra kiszabadulnak a természetbe, a hosszú, sötét, hideg napok után előkerülnek a biciklik, rollerek, a szülők a kertben felállítják a trambulint, ilyenkor ebbe kell visszaszokni.
„A trambulint teljes mértékben ellenzem – nem a játszótéri ugrálóra gondolok, vagy a fejlesztő pedagógusok által használt eszközre, hanem a nagy, 4-5 gyereket is elbíró kerti játékra –, mert veszélyes és súlyos sérüléseket okozhat. De a gyors elektromos rollerek sem a kicsiknek valók” – figyelmeztet a szakember.
Ez is érdekelhet: Miről árulkodik a betegségem? 16+2 panasz és testi-lelki okaik
Ha megtörtént a baj…
A legnagyobb odafigyelés mellett is előfordul, hogy a gyereket kórházba kell vinni. Ilyenkor az idegeskedés mellett egy plusz stresszforrás, hogy a kis sérült nem tudja, mire számítson, mi vár rá. Vajon milyen belülről egy váróterem vagy egy fekvőbetegosztály? Mi történik a mentőautóban és a rendelőben vagy épp a műtőben? A szülők stressze átragad a gyerekre, akit így sokkal nehezebb megvizsgálni, gyógyítani. A Kőnig doki bemutatja – Ilyen egy kórház című könyvben dr. Kőnig Róbert játékosan és sok humorral ismertet meg a kórház nyüzsgő és izgalmas világával.
Figyelmetlenségből, fáradtságból is adódhat
A balesetek egyik leggyakoribb oka a fáradtság. A gyerekek túlterheltek: iskola, tanulás, különórák, edzések stb., és ez az izomtónusukban is meglátszik. A tavaszi fáradtság őket is megviseli, a fizikai enerváltságon túl mentálisan is elfáradhatnak, tompulnak a reakcióidők, az agyuk kevésbé tud az izmok mozgására koncentrálni. Ezért ilyenkor még óvatosabbnak kell lenni. A figyelmen kívül egyéb módon is tehetünk azért, hogy minimalizáljuk a csonttörések kockázatát.
„A mozgásszegény életmód nagymértékben hozzájárulhat a komoly sérülésekhez. Nem könnyű rábírni a gyereket, hogy felálljon a laptop, telefon mellől, de ha jó példával járunk elől, akkor sikerülhet. Ha a szülő is elmegy sportolni, vagy sétálva jár bevásárolni, akkor a gyereknek is ez lesz a természetes. És ugyanez vonatkozik az ételekre: tudom, hogy a reklámok nagyon vagánnyá tették az ultrafeldolgozott, ízfokozókkal teli ételeket, mégis más alternatívát is mutatni kell a gyereknek” – mondja Kőnig doktor.
A kellően színes, szezonális zöldségekből, gyümölcsökből álló étrend nagyon fontos egy fejlődésben lévő szervezet számára. Amennyiben kiegyensúlyozott az étrendjük, nincs szükség elektrolit- és vitaminpótlásra
„Télen, kora tavasszal a D-vitamint és a folsavat ajánlott pótolni, de egyéb táplálékkiegészítőket nem kell vennünk, ha sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyest, tejterméket fogyasztunk.”
Fotó: Adobestock, Getty images
