Egészség

Ennek nem fognak örülni a sushi-rajongók: népszerű halak kerültek tiltólistára a szupermarketben is

Ha hal kerül a sushi falatkákba, az gyakran olyan állományokból származik, amelyeket túlhalásznak, sőt akár kihalás fenyegeti. A WWF (World Wildlife Fund) útmutatója megmutatja, mely fajtákat érdemes kerülni – és melyek jelenthetnek fenntartható választást.
Sushi

Melyik sushi maradhat az étlapon?

A természetvédelmi szervezet egy sushi-útmutatót készített, amely segíthet a szupermarketben való vásárlásnál vagy az éttermi rendelésnél. Egy színkódos (zöld-sárga-piros) rendszerben értékeltek 13 tipikus sushi-alapanyagot, megmutatva, melyeket érdemes kerülni, és melyek fenntarthatóbbak. A WWF 13 népszerű sushi-alapanyagot vizsgált meg.

Ezeket jobb elkerülni (piros kategória):

  • Angolna – minden formában, vadon fogott és tenyésztett egyaránt
  • Tengeri keszeg – minden formában
  • Sárgaúszójú tonhal – ha gyűrűs kerítőhálóval vagy hosszú horogsoros módszerrel fogták
  • Bonitó tonhal – ha a Csendes-óceánból hosszú horogsoros módszerrel, vagy az Indiai-óceánból gyűrűs kerítőhálóval és eresztőhálóval fogták
  • Kékúszójú tonhal – ha halgazdaságból vagy hosszú horogsoros módszerrel fogták
  • Lazac – ha Chiléből származik, vagy ha atlanti lazac hagyományos halgazdaságból
  • Garnéla – vadon fogva vagy nem fenntartható tenyészetből, néhány kivételtől eltekintve
  • Surimi – ha nem derül ki a hal fajtája vagy származási helye
  • Sárgaúszójú és borostyánmakréla – ha tenyésztett változat
  • Kalmár, szépia, polip – ha fenékhálóval fogták
Sushi
Nem mindegy, milyen hal van a sushiban

Ezek a fenntarthatóbb alternatívák (zöld kategória):

  • Sárgaúszójú tonhal – ha a nyugati és középső Csendes-óceánból, kézi horoggal fogták
  • Bonitó tonhal – ha a Csendes- és Atlanti-óceánból, kézi horoggal fogták
  • Kékúszójú tonhal – ha a Földközi-tengerből, csapdás vagy kézi horogsoros módszerrel fogták
  • Lazac – ha Alaszkából vagy vadon fogott a Csendes-óceánból, illetve ha európai akvakultúrából származik
  • Trópusi garnéla – ha például bio minősítésű és európai akvakultúrából származik
  • Sárgaúszójú és borostyánmakréla – ha az Azori-szigetekről vagy Dél-Afrikából származik, és kézi horoggal fogták
  • Kalmár és szépia – ha az Északkeleti-Atlanti-óceánból, kézi horoggal fogták
  • Jakabkagyló – ha az Északkeleti-Atlanti-óceánból származik és kézzel gyűjtötték, vagy világszerte akvakultúrából származik

Ez is érdekelhet: Mire jó az alga? Pajzsmirigyeseknek kötelező, ezen betegeknek viszont tilos szedni

Hogyan válasszunk fenntarthatóbb halakat?

A WWF arra bátorítja a fogyasztókat, hogy az éttermekben érdeklődjenek a hal eredetéről és a halászati módszerekről. Ha nemcsak a sushihoz használt halakat szeretnéd megismerni, hanem általánosságban is tudni szeretnéd, mely fajokat érdemes kerülni, nézd meg a “Jó hal” listát, amely részletes információkat tartalmaz az egyes halfajok túlhalászatáról és az ökológiai hatásokról.

Jó hír a sushi-rajongóknak: A nori-algák, amelyeket maki és nigiri készítéséhez használnak, teljesen környezetbarátak a WWF szerint. Ha pedig zöldséges sushi-változatokat választunk, például uborkával, avokádóval, tökkel vagy céklával, biztosan nem hozunk rossz döntést.

Forrás: Utopia

Fotó: pexels