Az Európai Unió folyamatosan vizsgálja és szükség esetén korlátozza vagy betiltja azokat, amelyekről kiderül, hogy hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthetnek – írta a Pénzcentrum.
Az elmúlt években több adalékanyag is reflektorfénybe került:
- egyes színezékekről kimutatták, hogy befolyásolhatják a gyermekek figyelmét és viselkedését,
- míg a korábban széles körben használt titán-dioxidot (E171) teljesen kivonták az európai élelmiszeriparból.
Az E-számok világában azonban még mindig akadnak kérdőjelek. Valóban volt idő, amikor emberi hajból nyertek ki adalékanyagokat? Hol találkozhatunk még ma is olyan összetevőkkel, amelyeket már sok országban betiltottak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a Pénzcentrum a választ a Nébih segítségével.
Az élelmiszerek összetevőit böngészve szinte minden terméken találkozunk az úgynevezett E-számokkal. Ezek az élelmiszer-adalékanyagokat jelölik, amelyek különböző technológiai célokat szolgálnak. Egyesek az állagmegőrzést, mások a színezést vagy az ízjavítást segítik. Míg vannak olyanok is, amelyek az eltarthatóságot növelik.
Ugyanakkor az egyes adalékanyagok hatása nem minden esetben egyforma: míg egyesek a lakosság többsége számára veszélytelenek, bizonyos csoportok – például allergiások, gyermekek vagy érzékeny szervezettel rendelkezők – esetében már kisebb mennyiségben is problémát okozhatnak.
Minek bele ennyi adalék?
De mi most ide soroltuk az E920-at is, ami más néven L-cisztein, ami igazából az egészségre teljesen ártalmatlan aminósav, viszont a legendák szerint korábban emberi hajból kinyert változatát is használták az élelmiszeriparban. Sőt, valahol még most is használhatják. Mindezek fényében nem nagy meglepetés, hogy ez a cikk olyan adalékanyagokkal foglalkozik, amik minimum problémásak, tiltottak vagy inkább csak egyes fajtáik undort kelthetnek.
A gyerekek figyelme a tét – bajos cukrok, csokik a boltok polcain?
Az élelmiszerekben található adalékanyagok – így a színezékek is – szigorú szabályozás mellett kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban, Magyarországon pedig kötelező feltüntetni őket az összetevők listáján. Érdemes tudni, hogy az élelmiszerek színezésére gyakran alkalmaznak úgynevezett azoszínezékeket, amelyek közül néhány – például a Narancssárga S (E110), Kinolinsárga (E104), Azorubin (E122), Alluravörös (E129) és Tartrazin (E102) – bizonyítottan hatással lehet a gyermekek figyelmére és aktivitására.
Az ilyen színezékeket tartalmazó termékeken ezért kötelező feltüntetni a következő figyelmeztetést:
„A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat.”
Ez a kiegészítő jelölés különösen fontos, mert egyes érzékenyebb gyermekek esetében a túlzott bevitel figyelemzavart, hiperaktivitást vagy egyéb viselkedésbeli változásokat okozhat.
Ez is érdekelhet: Két terméket hívott vissza a Lidl: ne egyél belőle, ha megvetted!
Fagyi, üdítőital, édesség – a legveszélyesebbek
Az ilyen színezékek leggyakrabban a gyermekek körében népszerű termékekben fordulnak elő, például fagylaltokban, üdítőitalokban, édességekben, desszertekben, színes cukordekorációkban vagy extrudált snackekben. Bár a hatásuk egyénenként eltérő lehet – nem minden gyermeknél okoznak tüneteket –, a szülőknek érdemes figyelniük arra, hogy ha gyermeküknél hiperaktivitás vagy koncentrációs problémák jelentkeznek, akkor célszerű elkerülni az ilyen színezékeket tartalmazó termékeket.
Bár a Nébih jelenleg nem rendelkezik konkrét felméréssel arról, hogy ezek a színezékek milyen arányban fordulnak elő a magyar fogyasztók asztalára kerülő élelmiszerekben, a hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az adalékanyagokra vonatkozó szakmai és szabályozási kérdéseket – írták meg a Pénzcentrumnak.
L-cisztein: a hajból kivont gusztustalan adalék?
Az E920, vagyis az L-cisztein egy olyan aminosav, amelyet leggyakrabban sütőipari termékekben használnak. Segít javítani a tészta rugalmasságát és sütési tulajdonságait. Bár elsőre egy egyszerű élelmiszer-adaléknak tűnik, korábban komoly viták övezték, ugyanis egyes források szerint régebben emberi hajból is előállították.
A Nébih megerősítette, hogy az Európai Unióban ez ma már nem megengedett, és az E920 csak olyan forrásból származhat, amely megfelel az uniós rendeletekben előírt specifikációknak. Emberi haj mint alapanyag nem használható az előállításához. Azt azonban nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy korábban – amikor a szabályozások még nem voltak ennyire szigorúak – nem került ilyen formában magyarországi élelmiszerekbe. Legalábbis a Nébih erre nem tért ki a válaszában.
Ma az L-ciszteint olyan alapanyagokból nyerik ki, mint az állatszőr vagy állati toll. Leggyakrabban sütőipari termékekben, lisztekben fordul elő. Az adalékanyag egyébként széles körben elterjedt a magyar élelmiszeriparban, főként kenyerek, péksütemények és egyéb tészták esetében.
Potenciálisan érintett termékkategóriák, ahol a cimkéket érdemes jól megnézni
- Rágógumik: Egyes rágógumik tartalmazhatnak E171 (titán-dioxid) adalékanyagot, amelyet fehér színezékként használnak.
- Színes cukorkák és édességek: Az olyan színezékek, mint az E102 (tartrazin), E104 (kinolinsárga), E110 (narancssárga S), E122 (azorubin) és E129 (alluravörös AC) gyakran megtalálhatók színes cukorkákban és édességekben.
- Üdítőitalok: Bizonyos szénsavas üdítők és gyümölcsitalok tartalmazhatnak mesterséges színezékeket, például E110-et vagy E129-et.
- Instant levesek és szószok: Ezekben a termékekben előfordulhat E171 (titán-dioxid) a kívánt szín elérése érdekében.
- Pékáruk: Egyes pékárukban, különösen a feldolgozott termékekben, használhatnak E920 (L-cisztein) adalékanyagot a tészta javítására.
- Desszertek és pudingok: A színes desszertekben és pudingokban előfordulhatnak az említett azoszínezékek.
- Fagylaltok: Néhány fagylaltféleség tartalmazhat mesterséges színezékeket, mint például E102 vagy E122.
- Színes gabonapelyhek: Egyes reggelizőpelyhekben találhatók mesterséges színezékek a vonzóbb megjelenés érdekében.
- Salátaöntetek: Bizonyos előre csomagolt salátaöntetek tartalmazhatnak E171-et a fehér szín biztosítására.
- Rágcsálnivalók: Színes snackek és chipsek esetében is előfordulhatnak az említett színezékek.
Forrás: Pénzcentrum
Fotó: gettyimages
