Amikor az ember, valamikor az ősidőkben, két lábra állt, ezzel egyszersmind instabillá is tette a testét: a magasságunkhoz, szélességünkhöz képest ugyanis a lábaink viszonylag kis területen támasztanak alá, ráadásul járás közben az egyiket időről időre el is emeljük a talajtól. A szem, a belső fül, az izmok, az ízületek által küldött rengeteg információt a központi és a perifériás idegrendszer, valamint a kisagy dolgozza fel. És segít abban, hogy ne essünk el. Időskorban épp ezért lényeges az egyensúlyérzék megőrzése, hiszen így az eséssel, csonttöréssel járó balesetek egy része kivédhető.
Ez is érdekelhet: Ez a legjobb tea 50 év felett: javítja a memóriát és jobban is alszol tőle
Mit sugall az agynak?
„Az egyensúlyi és egyéb koordinációs képességeink tanultak – mondja dr. Bajzik Éva rehabilitációs szakorvos. – Agyunk kisagyi része hangolja össze a látásból, a belső fül egyensúlyérzékelő szervéből és a helyzetértékelő receptorokból beérkező rengeteg ingert. És ez alapján koordinálja az izmok mozgását. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha egyensúly terén bizonytalannak érezzük magunkat, az azt sugallja az agyunknak, hogy nem szeretünk felállni, járni. Ilyenkor figyelhető meg, hogy az egyre inkább elbizonytalanodó idős ember már az utcára sem szívesen lép ki. Inkább egész nap otthon ül, és a mozgástere szó szerint egyre inkább beszűkül.
Tudni kell viszont, hogy az egyensúlyérzék nagyon egyszerű gyakorlatokkal fejleszthető.”
Ez is érdekelhet: Jobb, mint a zöld tea, de alig ismerik: tíz évvel tovább él, aki iszik a „halhatatlanság növényéből”
Statikus és dinamikus stabilitás
A fittségi állapotunknak a szakértő szerint több összetevője van. A kondicionális képességek (erő, állóképesség, gyorsaság) és a hajlékonyság-lazaság mellett nagyon fontosak a koordinációs képességek, ezen belül az egyensúly is. Mégpedig annak mind statikus, mind pedig dinamikus típusa.
„A statikus stabilitás nem jelent mást, mint hogy képesek vagyunk-e fix pozícióban egyensúlyi állapotot tartani – magyarázza dr. Bajzik Éva. – Például meg tudunk-e állni szorosan zárt lábbal vagy akár egy lábon. Esetleg fel tudjuk-e emelni négykézláb állásban az egyik kezünket és az ellentétes oldali lábunkat a talajról. A dinamikus egyensúly pedig akkor jut szerephez, amikor nem fix helyzetben ér minket az egyensúlyi inger. Például járás közben az egyik lábunk felemelkedik a talajtól, miközben a súlypontunk már előremozdul.”
A stressz is befolyásolja
Érdekes megfigyelés egyébként, hogy az egyensúlyérzékünket a mentális állapotunk is befolyásolja. Amikor idegesek, stresszesek, fáradtak vagyunk, még akkor is nehezebb megtartani az egyensúlyunkat, ha egyébként jól állunk e téren.
„Ha viszont a fizikai alapjaink nincsenek meg, akkor nem érdemes a stresszre fogni az egyensúlyérzékünk romlását – figyelmeztet az orvos. – Ezt a tényezőt csak akkor szabad figyelembe venni, ha egyébként az idő 80 százalékában nincs baj az egyensúlyunk megtartásával.”
Csak egy szék kell a fejlődéshez
Az egyensúlyunkat egy rendkívül egyszerű gyakorlattal is elkezdhetjük helyreállítani.
A doktornő a következő mozdulatot javasolja: álljunk meg egy stabil szék támlája mögött, nyitott szemmel úgy, hogy a kezünkkel épphogy csak érintjük a támlát. Emeljük el a talajtól egy picit az egyik lábunkat, és igyekezzünk ezt a helyzetet 30 másodpercig tartani. Természetesen a gyakorlatot a másik oldalra is ismételjük meg.
Ha a harminc másodperc már jól megy, próbáljuk meg a kezünkkel teljesen elengedni a széktámlát. Ha már ez is több napon keresztül hibátlanul megy, 10 másodperccel növelhetjük az időtartamot, egészen addig, amíg már másfél percet is tudunk fél lábon állni. Persze nem árt, ha van a közelünkben valami, amiben szükség esetén meg tudunk kapaszkodni.
Minden mozgás számít
A mozgás is nagyon sokat tesz hozzá az egyensúlyi állapot javításához. Kezdetnek – akár egy okosóra vagy telefonos applikáció segítségével – nézzük meg, hány lépést teszünk meg egy nap, és ezt próbáljuk meg időről időre 15-20 százalékkal növelni.
„A sokat emlegetett 10 ezer lépés nagyon jó végcél lehet, de ha a megszokott lépésszámunkat rendszeresen megnöveljük egy kicsivel, akkor is sokat teszünk magunkért, ha nem érjük el ezt az értéket” – mondja dr. Bajzik Éva.
Akinek van lehetősége sportolni, az jól teszi, ha kipróbálja a pilatest, a jógát, vagy akár a sok helyen szerveződő senior tornát, asszonytornát. Az úszás is remekül fejleszti az egyensúlyérzéket, és az ízületeket is kíméli. A biciklizéssel, amely sok helyen alapvető közlekedési mód, viszont érdemes vigyázni, hiszen, ha épp nem vagyunk egyensúlyérzék területén formában, abból akár baleset is lehet. „
Aki biciklivel közlekedik, annak még fontosabb, hogy rendszeresen végezze az egyensúlyérzék fejlesztését célzó gyakorlatokat” – figyelmeztet a rehabilitációs szakorvos.
Fotó: AdobeStock
