Egyre többet hallunk manapság a demenciáról, az Alzheimer-kórról, de vajon mi ennek az oka? „Amikor 1901-ben Alois Alzheimer német pszichiáter és neurológus leírta a később róla elnevezett betegséget, még jóval kevesebb ember érte meg az időskort, mint manapság. Ez az oka annak, hogy úgy tűnik, több a beteg, mint régen. Eegyszerűen többen érik el a magas életkort” – mondja dr. Egervári Ágnes neurológus, a biatorbágyi Gizella Otthon intézményvezetője.
Bár a születéskor várható élettartam az utóbbi évtizedekben emelkedett, sajnos nem az egészségben megélt éveink száma nő. Pedig nagyon nem mindegy, milyen életminőségben töltjük el ezt az egy-két évtizedet. Az életmódunk jelentősen hozzájárul az időskori kilátásainkhoz.
Egy jó szemüvegtől is kinyílhat a világ
„A demencia kialakulása több tényezőn múlik – folytatja a doktornő. – Ebből az életkorunkat vagy a genetikai hátterünket nem tudjuk befolyásolni. Azt azonban részben igen, hogy az örökölt gének aktiválódnak-e. Sőt, számos egyéb tényezőre is befolyással lehetünk. A Lancet című neves tudományos folyóiratban sorra jelennek meg a kutatások arról, hogyan segíthet az életmód megelőzni, vagy a kialakult betegség esetén lelassítani a szellemi hanyatlást.”
Szakértőnk arra is kitér: nem kell semmilyen különleges dologra gondolni. Viszont minden apróságnak jelentősége lehet! Kimutatták például, hogy a magas cukorfogyasztás 30 százalékkal is növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
„Az erek pedig az egész testünket, így az agyunkat is behálózzák. Ha ezen a területen csökken a véráramlás, megnő a veszélye annak, hogy kognitív problémák alakuljanak ki” – magyarázza dr. Egervári Ágnes. De ugyanilyen szerepet játszhatnak az időskorban természetesnek tekintett funkcióvesztések is. Amilyen például a hallás- vagy a látásromlás, esetleg a bizonytalanná váló mozgás.
Ha valamilyen okból a beteg nem törődik ezekkel, nem visel hallókészüléket, megfelelő szemüveget, nem próbálja meg egyszerű gyakorlatokkal fejleszteni a mozgását, akkor máris elkezd beszűkülni körülötte a világ.
Nem szívesen megy társaságba, hiszen nem lát jól, vagy nem hallja a beszélgetést, így nem is tud abban érdemben részt venni. Elmagányosodik, az értékes kapcsolatok hiánya pedig megint csak növeli a szellemi hanyatlás veszélyét.
„Kutatások szerint az olyan tényezők, mint a magas koleszterinszint és vérnyomás, a hallás- vagy látáskárosodás, az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a magas cukortartalmú étrend egyenként is akár 7 százalékkal növelheti a demencia kialakulásának kockázatát” – teszi hozzá a doktornő.
Ez is érdekelhet: Sokkot kapsz, ha megtudod: ez a testünk legkoszosabb része, mégis alig néhányan mossák meg
Riasztó diagnózissal a kezünkben
Mindez azért is lényeges, mert a demenciával járó betegségek ugyan nem gyógyíthatók, ám megfelelő segítséggel és életmóddal lassítható a lefolyásuk. Ezért is fontos, hogy ne legyintsünk, ha elfelejtünk egy nevet, a lakáskulcsunk rejtekhelyét vagy egy találkozót. Persze nem kell pánikba esni, ha ez csak időnként fordul elő, akkor mindennapi memóriazavarral lehet dolgunk. Ha azonban egyre gyakoribbá válik, sürgető lehet a kivizsgálás.
Aki időben felkeresi a neurológust, a pszichiátert, és a betegség nyomára vezető képalkotó vizsgálatokra is elmegy, még pozitív diagnózis esetén is sokat tett azért, hogy ne a vészes hanyatlás legyen az előtte álló egyetlen út.
„Számos elérhető gyógyszer létezik, amelyik segít lassítani a betegség előrehaladását. Ráadásul a korábban említett életmódi tényezők még ebben a helyzetben is komoly szerepet játszanak. Vagyis minden életkorban, még esetleg egy riasztó diagnózissal a kezünkben sem késő egészségesen étkezni, mozogni és persze ragaszkodni a kapcsolatainkhoz és a mindennapi agytornához” – mondja a doktornő, aki azt is hozzáteszi: ilyen jellegű, agyfrissítő feladatokat a kognitivtesztek.hu oldalon is találunk, de az olvasás, a nyelvtanulás, a rejtvényfejtés is sokat segíthet.
Egyszerű, mégis hatásos
Dr. Egervári Ágnes a világ úgynevezett kék zónáinak példáját hozza fel: ezeken a területeken, a szardíniai Ogliastra régióban, a görög Ikaria szigetén, a japán Okinawán, a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten, illetve az Egyesült Államokban, a Loma Linda-i hetednapi adventista közösségben kiemelkedő a századik életévüket jó egészségben megérők száma. A falusias életvitel, a változatos, sok zöldséget tartalmazó táplálkozás, a kerti, mezei munkával járó rendszeres mozgás és a közösségi összetartás mindegyik régióban megfigyelhető.
Ezt pedig akár mi is azonnal utánuk csinálhatjuk: elég, ha többet kertészkedünk, sétálunk, több zöldséget teszünk a tányérunkra, eleget pihenünk, rendszeres rejtvényfejtéssel, olvasással, tanulással tartjuk frissen az agyunkat, és megkeressük azokat a közösségeket, ahol szeretettnek érezhetjük magunkat. És persze hasznos, ha közben az orvosi szűrővizsgálatokat sem hagyjuk ki. Amennyiben pedig az orvos valamilyen gyógyszer, segédeszköz használatát javasolja, akkor hallgatunk az ajánlására.
Sorstársak között
A Memória Café egy önszerveződő, szakemberek által támogatott sorstársi közösség a demenciával élőknek és hozzátartozóiknak. Az ország 60 pontján működnek ilyen csoportok, rendszeres programjaik között szerepelnek a találkozók és az ismeretterjesztő előadások. A legközelebbi szerveződések programjáról a Memória vagy Alzheimer Café nevet az internetes keresőbe beírva tudunk tájékozódni, de az előadások egy része a Youtube-on is visszanézhető.
Ez is érdekelhet:
Fotó: Adobestock
