Szerencsére a tudósok nemcsak a problémát azonosítják, hanem konkrét tippeket is adnak arra, hogyan csökkenthetjük a mikroműanyag bevitelét a mindennapokban – egyszerű, hétköznapi trükkökkel, amelyekkel már ma elkezdhetjük védeni magunkat.
Tanulmány: apró műanyag részecskék az agyban
Egy kutatócsoport nemrég elhunytak máj- és agymintáiban jóval több apró műanyag részecskét talált, mint korábban. Az agyban a koncentráció ráadásul sokkal magasabb volt, mint a májban vagy a vesékben.
„A műanyagkoncentráció drámai növekedése mindössze nyolc év alatt rendkívül aggasztó” – mondta Nicholas Fabiano, az Ottawai Egyetem kutatója.
Mikroplasztiknak vagy mikroműanyagnak számítanak az 1 mikrométer (0,001 mm) és 5 milliméter közötti részecskék. A nanoplasztik ennél még kisebb.
Az agyban különösen apró, 0,2 mikrométernél kisebb részecskéket találtak, főként polietilénből, amely számos hétköznapi tárgyban megtalálható. Kis méretük miatt át tudják lépni az úgynevezett vér-agy gátat. Hatásuk még nem ismert.
Ez is érdekelhet
Mikroműanyag kiszűrése a vízből
A kutatók szerint bárki csökkentheti a nano- és mikroműanyag bevitelét.
„Ha valaki például csak műanyag palackból iszik vizet, akár 20-szor több részecskét juttathat a szervezetébe, mint aki csak csapvizet fogyaszt. Még az üvegből származó palackozott víz is több műanyag részecskét tartalmaz, mint a csapvíz, ami részben a palackozási folyamatoknak köszönhető” – mondják egyhangúan a kutatók korábbi tanulmányokra hivatkozva.
Műanyag teafilterek kerülése
További mikro- és nanoműanyag-forrást jelenthetnek az életedben a műanyag teafilterek. Egy 95°C-on áztatott műanyag teafilter jelentős mennyiségű részecskét engedhet át. Érdemes tehát kerülni az ilyen teafilterek használatát.
Tipp: A biotermékekhez általában műanyagmentes, lebomló filtereket használnak. Még jobb megoldás a fém teatojások vagy teaszűrők használata, amelyekbe teafüvet tehetünk.
Műanyag ételtárolók
Ha nem használsz műanyag élelmiszertárolókat, szintén kevesebb mikroműanyag jut majd a szervezetedbe.
„Ha az ételeket műanyag tárolókban melegítjük, pláne, ha mikrohullámú sütőben, akkor nagy mennyiségű mikro- és nanoműanyag kerül az ételbe” – figyelmeztetett Brandon Luu, a Torontói Egyetem kutatója.
Ha hosszú távon szobahőmérsékleten vagy hűtőben ételeket tárolsz ezekben a műanyag csetreszekben, az is jelentős részecskekibocsátást eredményezhet, ami mind mind az ételedbe kerül.
„A műanyag helyett üveg- vagy rozsdamentes acél edények használata is kicsi, de jelentős lépés, illetve a kerámiaedények is jó alternatívát jelentenek.”
Vegyi anyagok a konzervdobozokban
A konzervdobozokban található ételek is tartalmazhatnak műanyag eredetű anyagokat, például Bisphenol-A-t (BPA). Egy vizsgálatban az alanyok öt napon keresztül kaptak konzervleveseket, ami után vizeletük BPA-szintje többszörösére nőtt.
Egy másik amerikai tanulmány kimutatta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek sokkal több mikroműanyagot tartalmaznak, mint a minimálisan feldolgozottak. A jó hír viszont az, hogy a szervezet idővel verejtékkel, vizelettel és széklettel részben ki tudja üríteni ezeket a részecskéket.
A mikroműanyagok hatása a szervezetre
„Sejt- és állatkísérletek szerint a műanyag részecskék gyulladást, immunzavarokat, anyagcsere-változásokat, rendellenes szervfejlődést, sőt akár rákot is okozhatnak” – írják a tanulmányok szerzői.
A bizonyítékok azonban még hiányosak. Nagyszabású emberi vizsgálatok szükségesek a mikroműanyagok egészségügyi kockázatainak pontos meghatározásához.
Az agyban a mikroplasztik hatásairól eddig csak kevés tanulmány készült, az egyik csapat azonban 12 demenciával diagnosztizált ember agymintáiban is fokozott koncentrációt talált. Hangsúlyozzák viszont, hogy a vizsgálat nem bizonyít közvetlen okozati összefüggést a betegség kialakulasa és a mikroműanyagok között.
„Lehetséges, hogy a demencia gyengíti a vér-agy gátat, így több mikroplasztik juthat be.”
Forrás: utopia
Fotó: archív
