Az emberek már évszázadok óta használják a vajat. Már az ókori rómaiaknál is ismert volt – igaz, nem főzéshez vagy sütéshez, hanem gyógyászati célokra. Akkoriban is értékes élelmiszernek számított, hiszen előállítása fáradságos folyamat volt.
Hogyan készül a vaj?
A vaj tejszínből (a tej zsíros részéből) készül. A tejszínt addig köpülik, amíg a zsírgolyócskák burka fel nem reped, és a tejzsír vajszemcsékké nem áll össze. Régen ez a legnehezebb kézi munka volt: a tejszínt vajköpülőkben hosszú ideig verték. Ma már persze gépi úton állítják elő:
- Először centrifugálással elválasztják a tejszínt, majd pasztörizálják.
- Ezután hét–tizenöt órát érlelik. Savanyú vaj esetén ehhez tejsavbaktériumokat adnak.
- Az érlelés után a tejszín a vajkészítő gépbe kerül, ahol forgó dobban addig köpülik, amíg a zsír elválik a folyadéktól. A vajszemcséket addig dagasztják, míg az utolsó csepp folyadék is távozik belőlük.
- Az így kapott termék maga a vaj. Melléktermékként pedig író keletkezik.
Ez is érdekelhet
Mi az a márkázott vaj?
A boltok polcain többféle vaj kapható, amelyeket pH-érték, küllem, illat, íz, állag és kenhetőség alapján különböztetnek meg:
- Márkázott vaj: a legjobb minőség, kizárólag pasztörizált tehéntejszínből készülhet.
- Tejipari vaj: a második legmagasabb minőségi osztály, kötelezően tejüzemben kell előállítani.
Előírás szerint a vaj legalább 82% tejzsírt kell tartalmazzon, és legfeljebb 16% vizet. A sózott vaj legalább 80% zsírtartalmú lehet.
A vaj tápanytartalma
A vaj körülbelül 80%-ban zsírból áll, főként telített zsírsavakból. Ezek fontos szerepet játszanak idegrendszerünk működésében, de egészségtelen zsíroknak számítanak, és az ajánlás szerint a napi energiabevitel legfeljebb 10%-át tehetik ki.
100 gramm vaj körülbelül 741 kcal energiát tartalmaz, vagyis igen kalóriadús. Ugyanakkor értékes mikrotápanyagokat is biztosít, például káliumot, kalciumot, foszfort, valamint A-, D-, E- és K-vitamint. Ez különösen igaz a legelőn friss füvet fogyasztó tehenek tejéből készült vajra.
Minden nap vajat enni: milyen hatásai vannak?
Előnyök:
- Fontos vitaminokat biztosít (A-, D-, E-, K-vitamin).
- Elősegíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását.
- Ásványi anyagokat tartalmaz (kálium, kalcium, foszfor).
Mindezek ellenére a legtöbb tápanyag más, egészségesebb forrásból is bevihető – így a rendszeres vajfogyasztás ellen több érv szól, mint mellette.
Hátrányok és kockázatok:
- Növeli a halálozási kockázatot: egy 2025-ös tanulmány szerint a napi 2–3 teáskanál vajtól a résztvevők 15%-kal nagyobb eséllyel haltak meg idő előtt.
- Magas telített zsírsavtartalom: túlzott fogyasztás esetén emeli a koleszterinszintet, ami anyagcserezavarokhoz és szív-érrendszeri betegségekhez vezethet.
- Kalóriadús: könnyen hozzájárulhat a túlsúlyhoz.
- Koleszterint tartalmaz: bár a hatás vitatott, a szív egészsége szempontjából inkább a növényi zsírok előnyösebbek.
- Ásványolaj-maradványokat tartalmazhat: tesztek szerint sok vajtermékben kimutathatók, hatásuk még nem tisztázott.
Mennyi vajat ajánlott fogyasztani?
Például Németországban az egy főre jutó vajfogyasztás 2023-ban körülbelül 5,6 kg volt. Ez meghaladja a Német Táplálkozástudományi Társaság ajánlását, amely szerint naponta körülbelül 10 g vaj vagy margarin elegendő.
- A margarin előnyösebb, mert több telítetlen zsírsavat tartalmaz, koleszterinmentes, és összetétele kedvezőbb a szív- és érrendszer számára.
- A vaj is belefér, de mértékkel: napi körülbelül 1 evőkanálnyi az ajánlott mennyiség.
Mikor ne egyél vajat?
-
Magas koleszterinszint esetén érdemes inkább növényi olajból készült margarint választani (például repce-, napraforgó- vagy olívaolajból). Ezek kedvezően hatnak a vérnyomásra és a szív egészségére.
Tipp: a vaj értékes élelmiszer, de nem érdemes minden nap fogyasztani. Egészséged és a környezet érdekében inkább bio minőségű, legeltetett tehenektől származó vajat válassz, és csak mértékkel fogyaszd.
Forrás: utopia
Fotó: archív
