A nemspecifikus gyógyítással kapcsolatban jó néhány kutatást végeztek az elmúlt években. Az egyik ilyen eredménye szerint más vérnyomásértéknél kezdődik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata a nőknél, mint a férfiaknál. De a Covid–19-cel kapcsolatos vizsgálatok is bizonyítják a nemek szerinti eltéréseket: a betegségben több férfi halt meg, ugyanakkor a nők fogékonyabbak a Covid szövődményeinek hosszú távú kialakulására.
Egy 2024-es amerikai–izraeli kutatás szerint a nők között gyakoribb az autoimmun-megbetegedés, a szervezetük másként reagál az infarktusra, és gyakrabban szenvednek a gyógyszerek mellékhatásaitól, mint a férfiak. Sőt, a vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a hölgyek kevesebb fájdalomcsillapítót kapnak, és többet várakoznak a rendelőben, mint a férfiak.
A betegségek felderítésében is találtak eltéréseket: míg a nőknél később diagnosztizálják a szívinfarktust, addig a férfiaknál a depressziót és a pánikrohamot állapítják meg ritkábban. Prof. dr. Alexandra Kautzky-Willer, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemek közötti különbségeket a megfelelő terápia kiválasztásához.
Csak a vizsgálatok 28%-a elemez nemek szerint
Dr. Kautzky-Willer szerint a tudományos vizsgálatokban a mai napig kevesebb a nő, sőt az 1990-es évek elejéig ki is zárták őket a kutatásokból. Ennek oka, hogy kezdetben azt gondolták, a súlyon, magasságon és a nemi szerveken kívül nincs eltérés a férfiak és a nők között.
Az amerikai National Institutes of Health (Nemzeti Egészségügyi Intézet) 1993-ban hozott egy olyan szabályt, hogy a klinikai vizsgálatokba be kell vonni a nőket is. Ám annak ellenére, hogy például a szív- és érrendszeri betegségek a nők körében a vezető halálozási okok közé tartoznak, az ezzel kapcsolatos vizsgálatokban résztvevőknek kb. csupán az egyharmada nő. És általában a klinikai vizsgálatoknak csak 28%-a elemzi az adatokat a nemek szerint.
Prof. dr. Alexandra Kautzky-Willer szerint a tudósok sokáig attól tartottak, hogy a menstruációs ciklus és ezzel a hormonális változások megnehezítik az adatok kiértékelését. Az osztrák szakértő szerint ez a félelem nem alaptalan, hiszen a nemek mellett a páciens kora és a menopauza is befolyásolja például a gyógyszerek hatását, ám pont emiatt lenne szükség minél több vizsgálatra.
A mai orvosi protokollokra a 90-es évek előtti vizsgálatok, kutatások kihatnak, ezeket már nem lehet megváltoztatni, és a létjogosultságukat sem szabad kétségbevonni, de dr. Kautzky-Willer szerint fontos lenne, hogy a jövőbeli vizsgálatokba már a nőket is jobban bevonják, és figyelembe vegyék a betegségek, kezelések tekintetében a nemek közti különbségeket.
A professzor szerint a kromoszómák, a hormonrendszer közötti eltérés jelentősen befolyásolja az egyes szervek működését. Így másként működik a szív, a vérkeringés, az agy és az immunrendszer. Emellett pedig az életmód, a szociális státusz és a kulturális hatások közötti különbséget is figyelembe kell venni a gyógyítás, a terápia meghatározása során.
Hasonló eredményre jutott a korábban már említett, 2024-ben publikált kutatás, melyet Amerikában és Izraelben végeztek öt éven keresztül. Az eredmény szerint bizonyos környezeti hatásokra, eseményekre másként reagál a női és a férfi szervezet, akár már magzati korban is.
Az egyes betegségek kialakulásánál is látványos a különbség:
- A csontritkulásban szenvedők 80%-a nő.
- Az Alzheimer-kórban szenvedők kétharmada nő.
- Az alvási apnoéban szenvedő nők 90%-át nem diagnosztizálják.
Ez is érdekelhet
Miért kapnak a nők késleltetten ellátást?
A vizsgálat során kiderült, hogy a nőknek kevesebb fájdalomcsillapítót írtak fel, és átlagosan 30 perccel később kaptak ellátást. A nők arányaiban gyakrabban halnak meg szívinfarktusban, mint a férfiak. Alexandra Kautzky-Willer szerinte ennek egyik oka, hogy bár például egy infarktusnál minden perc számít, a nők akár egy-két órával is később kaphatják meg a kezelést. A késleltetett ellátásnak, kezelésnek az oka nem az, hogy a nők kevésbé lennének fontosak az orvosok számára, hanem az, hogy más – sokszor kevésbé specifikus – tüneteket produkálnak.
A hölgyeknél a szívprobléma sokszor kellemetlen érzéssel indul a gyomorban, nyak-, hát- vagy állkapocsfájdalommal és fáradtsággal, hányingerrel, éjszakai izzadással járhat. Ezek a tünetek pedig sok más betegségre is utalhatnak, míg a férfiaknál a mellkasfájdalom, a légszomj, a szédülés sokkal specifikusabb. Megdöbbentő: a 90-es évek óta vonják be az orvosi kutatásokba egyáltalán mindkét nemet.
Több mellékhatástól szenvedünk
A tanulmány kitért arra is, hogy egyes gyógyszerek hatóanyaga a nők szervezetében hosszabb ideig megmarad, mint a férfiakéban. A hölgyek emiatt gyakrabban szenvednek a tabletták mellékhatásaitól, mégis ugyanolyan dózisban írják fel számukra. Ha nem is készül a jövőben külön orvosság, az adagolás tekintetében – tudományos kutatások, vizsgálatok után – fontos lenne a megkülönböztetés.
További érdekes megállapítások
Az Arizonai Egyetem tudósai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a nők és a férfiak miként reagálnak a fájdalomra. A vizsgálat során funkcionális nemi különbségeket azonosítottak a fájdalmat termelő speciális idegsejtekben. Ez pedig arra utal, hogy a férfiak és a nők másképp élik meg a fájdalmat.
A Torontói Egyetem kutatói hét évvel ezelőtt arra a megállapításra jutottak egy több évig tartó vizsgálat során, hogy a férfiak és a nők depresszióját eltérően kell kezelni. A kutatás szerint a nőknél háromszor gyakoribb az atípusos depresszió, melyet aluszékonyság és elhízás jellemez. Míg a depresszióban szenvedő férfiakban és nőkben nem azonosak a kísérőbetegségek sem: a nőknél gyakoribbak a szorongásos tünetek, míg a férfiak inkább nyúlnak drogokhoz.
Fotó: Adobe Stock
