Az emberek mindig is szerették volna úgy érezni, hogy beleláthatnak a jövőjükbe. Kíváncsiak voltak
a csaták kimenetelére, hogy milyen termésre számíthatnak, és melyik irányból jön a kérő a házhoz.
A kínaiak és a maják az égbolt csillagaiból olvasták ki, hogy mi vár rájuk a jövőben, vagy emlékezzünk csak József történetére a Bibliából, aki megfejti a fáraó jövendőmondó álmát.
Az afrikai törzseknél jellemző, hogy csontokból jósolnak, északon a rúna-kövek súgták meg a jövőt. A kártyából való jóslás is több ezer éves, és keletről terjedt el, de különleges módon a Távol-Keleten volt népszerű kagylókból kiolvasni a jövőt. Szintén Kínából származik a mai napig használt Ji King, azaz a Válaszok könyve. Akik gyakran alkalmazzák, úgy tartják, nem is a jövőt mondja el, sokkal inkább irányt mutat, tanácsot ad, mint egy jó barát.
Hogy megtudjuk a Ji King üzenetét, három darab pénzérmére van szükségünk, melynek fejrésze hármat, írás része kettőt ér. Hat véletlenszerű dobásból alakulnak ki a jósló ábrák (összesen 64 lehet), a hozzájuk fűzött magyarázatot kell a saját problémánkra értelmezni.
Delphoi jósda
Történelmi tanulmányainkból is emlékezhetünk a delphoi jósdákra, ahol államférfiak, de az egyszerű polgár is jóslatot kérhetett a püthiától, azaz a jósnőtől. A jövendőmondást komoly rituálé előzte meg, ami alól még az egyiptomi fáraó sem lehetett kivétel. Miután a kérdező – aki kizárólag férfi lehetett –, megfürdött forrásvízben, egy kecskét kellett feláldoznia, majd azt követően, hogy megfizette a megszabott díjat, benyújthatta egy táblácskán a kérdését, amire a jósnő válaszolt. A korabeli beszámolók szerint ezek a jóslatok gyakran igen homályosak és kétértelműek voltak, így szinte a jósoltatóra volt bízva, hogyan értelmezi azt.
A középkor jósnői az életükkel játszottak, hiszen ha valakit boszorkánynak bélyegeztek – márpedig ezt
a vádat akár egy füvesasszony is megkaphatta –, könnyen máglyán végezhette. Ennek ellenére a csillagászok többsége foglalkozott asztrológiával is, közülük a leghíresebb Nostradamus volt.
De nem kellett ahhoz a csillagok titkát ismerni, hogy az emberek jósolni tudjanak. Számtalan titkos módszer keringett a magyar falvakban is, amelyekből következtetni lehetett az időjárásra, a termés nagyságára, de megjósolták a lányok leendő kérőjük nevét is. Általában ezek a jövendölések egy-egy különleges naphoz kötődtek, például András- vagy Luca-naphoz, esetleg szilveszterhez.
A jóslás sztárjai
Minden kornak megvoltak a maga sztár-jósai, akiket koronás fők, államférfiak, ismert emberek faggattak a jövőjükről. Jóslataikért cserébe hol gazdagság és megbecsülés, máskor száműzetés lett a jutalmuk.
Titus Vestricius Spurinna
A római történelem egyik sorsfordulatát, Julius Caesar meggyilkolását is jóslat előzte meg. Titus Vestricius Spurinna, az etruszk jós előre figyelmeztette a császárt, hogy óvakodjon március idusától.
Lenormand kisasszony
Anna-Marie Lenormand húszéves volt, amikor megtanulta egy vándor jövendőmondótól a kártyaolvasás tudományát, és híre onnantól szájról szájra járt. Szalonja mentes volt a hívságoktól, és vendégeitől – éppen a diszkréció okán – nem kérdezett soha többet, mint a születési dátumukat, és nevük kezdőbetűjét. Ez már elégnek is bizonyult ahhoz, hogy belelessen a jövőbe. Leghíresebb jóslata Josephinehez, Napóleon későbbi feleségéhez kötődik.
Az asszony inkognitóban ment el Madame Lenormand-hoz, és kérte, adjon tanácsot; férjhez menjen-e egy nála jóval fiatalabb korzikai férfihez. A madame kiterítette kártyáit, és azt javasolta, mondjon igent a kis korzikainak, mert így császárnői korona kerül majd a fejére. Így Josephine hozzáment a későbbi császárhoz, Napóleonhoz, és maga az uralkodó is gyakran kikérte Lenormand asszony tanácsát egy-egy fontos döntése előtt.
A jósnő például óva intette, hogy Oroszország ellen induljon harcba, ám a hadvezér nem hallgatott rá, és súlyos vereséget szenvedett. Később Lenormand a császár bukását is megjósolta, ám ekkor kegyvesztetté vált, és külföldre száműzték. A jósnő I. Sándor cárnak előre megmondta, hogy merénylet áldozata lesz, és bizony saját halálát és temetését is pontosan leírta. Tudta, hogy száz siratóasszony kíséri majd utolsó útjára.
A tibeti állami jós
A Nechung jósda, azaz a tibeti állami jósda évezredes hagyományokra tekint vissza. A kiválasztott jövendőmondónak beleszólása van a fontosabb döntésekbe. A tibeti asztrológia igen híres, ám nemcsak a bolygóállásokat alkalmazták a jóslásnál, hanem az úgynevezett jóskockát, amelynek hat oldalára mantrákat festettek, és a kivetés alapján fejtették meg a jövő titkait.
Nostradamus
Az 1500-as években élt Michel de Ndameostre, vagy ahogyan az egész világ ismeri, Nostradamus pestisorvosként szerzett hírnevet a korabeli Franciaországban, ám nem ez, hanem versekbe szedett jövendölései miatt maradt fent a köztudatban. Ma már úgy gondolják – bár nagyapjától megtanulta a bolygóállások titkait –, valójában nem számításai, hanem látomásai voltak azok, amelyeket papírra vetett.
Jóstehetségének híre egészen a királyi palotáig jutott, így II. Henrik magához hívatta Nostradamust, és hamarosan a királyné, Medici Katalin támogatását is elnyerte. Az első bekövetkezett jóslatnak egyébként éppen azt tartják, amelyben a király halálának körülményeit írja le. Az utókor szerint a jós előre leírta Hitler, Napóleon térnyerését, a világháborúkat, a 2011-es terrortámadásokat, de a Challenger katasztrófáját és Diana hercegnő halálát is.
Ő maga 62 évet élt. A legenda szerint, annak, akivel utoljára beszélt, azt mondta „hajnalban már nem talál életben”. És valóban, reggel már nem volt a híres jós az élők sorában.
Fotó: pexels
