Mindenki tudja, hogy egy jó barát sokat ér. Sőt, az ausztrál Flinders Egyetem Öregségkutató Központjának egy korábbi felmérése szerint a barátok meghosszabbítják az életet. Tudjuk azonban, hogy minél idősebb valaki, annál nehezebben talál barátokat.
Új élet a gyász után
Márta és Gábor 39 évet éltek együtt boldogan. A közel négy évtized alatt mindent közösen csináltak, még a barátaik is ugyanazok voltak. Tavaly novemberben a férfi elhunyt, Márta pedig ott maradt a családi házukban, egyedül.
„A gyerekeink felnőttek, önálló életet élnek – mondja. – Vannak unokáim, akiket nagyon szeretek, de nem akarok rátelepedni a fiatalokra. Kezdetben persze nem is esett jól sehová menni, nem szerettem volna mások előtt sírni, nem vágytam arra, hogy Gáborról, a betegségéről kérdezgessenek, sőt a barátait sem nagyon akartam látni. Ám, ha nem vigyáz az ember, könnyen elhatalmasodhat rajta a gyász, a magány. A mai napig sokat gondolok Gáborra, de a gyerekek unszolására rávettem magam, hogy kimozduljak otthonról. Van a lakóhelyemen egy szuper egyesület, ahol jó kis programokat szerveznek. Sok érdekes, hasonló érdeklődési körű embert ismertem meg. Van egy nagyon kedves asszony, akinek pár éve halt meg a férje. Minden reggel együtt sétálunk ki a temetőbe, közösen megyünk az egyesületi gyűlésekre, és egyre többet beszélgetünk privát is. Recepteket cserélünk, és nemrégiben megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt egy koncertre. Nagyon jót tett nekem, hogy kimozdultam, és bár nem hittem benne, de bizony hatvanévesen új barátra leltem.”
3 x 30 napos szabály
Természetes, hogy egy válás, vagy egy haláleset után szeretne egyedül lenni az ember. Nem árt azonban odafigyelni arra, hogy ez a bezárkózás ne húzódjon el nagyon sokáig. Érdemes „határidőt” szabni magunknak.
„Pszichológusként ilyen esetben én az úgynevezett 3 x 30 napos szabályt ajánlom – mondja Gabriella. – Az első 30 nap értelemszerűen a könnyeké, a szomorúságé. A második 30 napot azonban már szánjuk a világ újrafelfedezésére. Lássuk meg azt, hogy az élet nem állt meg. A harmadik 30 napot pedig úgy nevezem: a nyitás időszaka. Ekkor új célokat, az élet új értelmét kell megkeresni, meg kell találnunk a belső motivációinkat, amiért érdemes küzdeni. Ebben pedig a barátok – akár az újak is – sokat segíthetnek.
Kikopnak az ismerősök
Márta esete nem egyedi, ám abban mindenképpen példaértékű, hogy sikerült kimozdulnia a komfortzónájából és másokat is beengedni az életébe. Sokan azonban nem mernek belevágni az ismerkedésbe – még akkor sem, ha nem új társról, szerelemről beszélünk – és inkább a magányt választják.
„Életünk során, az emberek jönnek-mennek az életünkben. Sajnos, a barátaink egy része is »kikopik« mellőlünk – mondja Arany Gabriella pszichológus. – Amikor az ember párkapcsolatban él, valahol természetes, hogy a szerelem, később a család elsőbbséget élvez a barátokkal szemben. A pároknak sokszor lesznek közös barátaik is, ami nem baj. Ám nem árt észben tartani, hogy saját barátra is szükségünk lehet, és nem csak azért, mert ha egy párkapcsolat bármilyen oknál fogva véget ér, a közös barátok eltűnnek. Amennyiben minden percünket megosztjuk a párunkkal, akkor nagyon nehezen tudjuk majd feldolgozni, hogy egyedül maradunk. Még ha van is családunk, akik mellettünk állnak, egy idő után megjelenik, az a gondolat, hogy „nem szeretnénk terhet jelenteni senkinek”, ezért bezárkózunk – folytatja a szakember.
Az öreg fát már nem könnyű átültetni: mégis milyen az élet egy hazai idősotthonban?
Mire van szükségünk?
Ha összeszedtük a bátorságunkat, akkor érdemes átgondolni, hogy mire is van szükségünk. Nem akarunk teljesen egyedül lenni? Beszélgetésre vágyunk? Vagy a hobbinkat szeretnénk megosztani valakivel? Esetleg sorstársakra van szükségünk, akik megértik az érzéseinket? Ha ez megvan, meg lehet tenni az első lépéseket.
„A felnőttkori barátságok már nem lesznek olyanok, mint a gyermekkori vagy a kamaszkori kapcsolatok, de nem is kell olyannak lenniük, mert már más az igényünk. Azt is megkockáztatom, hogy bizonyos szempontból idősebb korban könnyebb igaz barátokra lelni, hiszen már nagyobb tapasztalattal rendelkezünk, jobb emberismerők vagyunk, sőt, saját magunkat is jobban ismerjük, tudjuk, mi érdekel minket és képesek vagyunk magunkon is nevetni, amely tulajdonságok mind megkönnyítik az ismerkedést – állítja a pszichológus.
Így lesz könnyebb!
Gabriella segítségével összeszedtünk néhány hasznos tanácsot, tippet, ami segíthet.
- Legyünk bátrak, kezdeményezzünk, hiszen valószínű senki nem fog csak úgy becsengetni az ajtónkon.
- Érdemes átgondolnunk, hogy milyen dolgok érdekelnek minket, az már lehet egy jó kiindulási alap a barátok szerzésére.
Használjuk ki az internetes lehetőségeinket. A közösségi oldalakon keresztül feleleveníthetjük a régi barátságainkat, megkereshetjük az egykori osztálytársakat, de akár új ismerősöket is szerezhetünk. Nagyon sok tematikus témájú csoport működik a világhálón, jelentkezzünk bátran! - Ne féljünk az elutasítástól! Ha a másik ember számára nem vagyunk elég érdekesek, mi a legrosszabb, ami történhet? Legfeljebb nem találkozunk vele többet, de legalább megpróbáltuk.
- Mindegy, hogy húsz-, vagy hatvanévesek vagyunk, barátot vagy párt, szerelmet keresünk, a legfontosabb, ami segíthet elmélyíteni egy kapcsolatot, ha valóban érdeklődünk a másik iránt. Őszintén figyeljünk oda arra, amit mond, mesél, hallgassuk meg a problémáit, osztozzunk az örömében.
- Ha nem érezzük elég erősnek magunkat, hogy nyissunk a világ felé, vagy bármiben nehézséget tapasztalunk, és nem tudunk túljutni rajta, érdemes szakemberhez fordulni, aki segít a helyes út megtalálásában.
Kiemelt kép: Adobestock
Szöveg: Kovács Vera
