Lélek

Mardossa a bűntudat? Segítünk enyhíteni a „rosszat tettem” érzésen

Kiment a fejéből egy fontos találkozó? Nem fizette be a számlákat, és emiatt megbüntették? Minden ok nélkül ráripakodott a gyerekre? Önmarcangolás helyett, olvasson tovább!

Gyakran érzünk lelkiismeret-furdalást, miután hibáztunk valamiben, vagy megbántottunk valakit. Ilyenkor leginkább szomorúak, bánatosak, esetleg dühösek vagyunk magunkra, de előfordulhat, hogy a lelki vívódás fizikai fájdalmakkal is jár: például nehézlégzéssel, gyomorgörccsel és/vagy mellkasnyomással. Egy idő után azonban igyekszünk túllépni ezen a marcangoló érzésen, ami azért is fontos, mert a krónikus vagy túlzott bűntudat az egész életünk­re negatívan hathat. A kutatások szerint a fokozott bűntudat mentális problémákat is okozhat, sőt 2015-ben megállapították, hogy az óvodáskori depresszió szorosan összefügg a lelkiismeret-furdalással – ezért is fontos a gyerekekben is oldani, hiszen ők még nem tudnak ezzel egyedül megküzdeni.

Ha a saját esetünkben sem foglal­kozunk ezzel a problémával, és inkább a szőnyeg alá söpörjük az egészet, nagy esély van arra, hogy értéktelennek, szomorúnak érezzük magunkat, és nem vesszük észre az élet szépségeit. Ezért is fontos foglalkozni ezzel a kérdéssel, amit a következő tanácsok segítségével még egyszerűebben és könnyebben tehetünk meg.

Durva vagy túlérzékeny?

„A bűntudat érzése néha segít, néha viszont hátráltat – kezdi Anda Csilla pszichológus. – Nem könnyű feladat sem az érzelmek azonosítása, sem az objektív rálátás, ráadásul ezek össze is függhetnek. A saját emócióinkat néha csak akkor tudjuk megnevezni, ha már őszintén, önmagunkat nem mindenáron védve nézünk rá a helyzetre.” Előtte ugyanis rendszerint másokban keressük a hibát, magunkat pedig felmentjük, és azt mondjuk, nem mi voltunk bántóak, nyersek, csupán a másik fél a túlérzékeny. A pszichológus azt mondja, hogy a lelkiismeret-furdalás arra késztet, hogy vizsgáljuk meg a helyzetet, és így könnyen kiderülhet, hogy esetleg valóban mi fogalmaztunk túl erősen, sértően. Ezután érdemes megkeresni azt az embert, akivel mindez történt, és elmondani neki, hogy rájöttünk, hol hibáztunk. Az őszinte kommunikáció ebben a helyzetben is előrevisz, bármennyire is nehéz megtenni az első lépéseket efelé” – mondja a pszichológus.

Közös cipőben

Javasolt továbbá egy számunkra kedves emberrel megosztani a problémánkat, beszélgetni a kialakult helyzetről. Például, ha elfoglalt szülőként lelkiismeret-furdalásunk van, mert elfejtettük a gyerek iskolai fellépését, esetleg azért, mert két napja fagyasztott, gyorsétel kerül az asztalra, az ismerős megerősíthet abban, hogy ettől még nem vagyunk rossz anyukák, apukák. „Gyakran elég, ha csak beszélünk az érzéseinkről. Ennek következményeként hamar kiderülhet, hogy nem vagyunk egyedül a problémával, más is érzett már így, találta magát hasonló szituációban. „Ilyenkor persze nem a családtagunk, barátunk konkrét megoldása lesz a lényeg – bár akár az is adhat ötletet, kiindulást a saját megoldás megtalálásához –, ennek inkább az a lényege, hogy attól, hogy más is járt már így, már nem lesznek olyan erősek a szorongató gondolatok” – fűzi hozzá a szakértő. A lényeg, hogy a „velem valami nincs rendben” és a „rosszat tettem” érzés, mondat veszít a súlyából.

Bocsánat, hibáztam!

És igen, fogadjuk el, hogy nemcsak más, de mi is hibázhatunk, és ha lehet, tanuljunk ezekből az esetekből, hiszen így magunkat is megkíméljük a további rossz élményektől – legalábbis csökkenthetjük a negatív érzést, több esélyt adva magunknak a nyugodt, boldog pillanatokra. Anda Csilla azt mondja, hogy a hibák tudomásulvétele elvezethet a lelkiismeret-furdalás csökkenéséhez.

El kell fogadnunk, hogy senki sem tökéletes, és ha erre törekszünk, vagy ezt várjuk el a környezetünktől, folyamatosan csalódni fogunk. Az élet ennél sokkal bonyolultabb, és mindig hozhat meglepetéseket, akár a kapcsolataink terén is. A fontos az, hogy ezeket felismerjük, és lépéseket tegyünk a megoldás irányába, majd búcsúzzunk el a bűntudattól.

Mondjunk igent a nemre!

Nem maradhat el az sem, hogy megbocsájtsunk magunknak, ugyanis anélkül nagyon nehéz túllépni. A pszichológus szerint ebben a folyamatban is segíthet, ha beszélünk a nehézségekről. Fontos az is, hogy lássuk egymás szempontjait. Lehet, hogy egy helyzet első pillantásra önzőnek tűnik, de ha több oldalról megnézzük, láthatóvá válhatnak az általános nyereségek is. Ilyen például a nemet mondás: könnyen járhat bűntudat érzésével az, ha hirtelen, a megszokottól eltérően valaki a saját igényei­re (is) kezd odafigyelni, pedig hosszú távon ebből csak nyerhetünk, a családi vagy egyéb kapcsolatokban is.

A megbocsátásban is segít

Azzal, hogy mindezt az utat végigjárjuk, és dolgozunk magunkon, a problémánkon, segíthet abban is, hogy másoknak is könnyebben megbocsássunk. Lehet, hogy hónapok, évek óta haragszunk valakire, és ezt az érzést úgy cipeljük magunkkal, mint egy kővel megrakott zsákot – ez pedig a mi életünket is megkeseríti. Tegyük hát le!

Kiemelt kép: Adobestock

Szöveg: Sinkó Edit