Későn jövök, sokáig dolgozom… Meg tudom magyarázni… Anyámnál voltam… Klasszikus alibiszövegek. Amikor ilyesmivel kábít bennünket a párunk, legalábbis éljünk a gyanúval, hogy szavainak az igazsághoz nem sok köze lehet. Az apró füllentésekre érdemes nagyvonalúan legyintenünk, ám ha állandósul a becsapottságérzés, lépni kell.
Már az anyaméhben trükköznek
Faragó Melinda pszichológus szerint sokat segíthet a csip-csup összezördülések kezelésében, ha belegondolunk egy különös elméletbe. Eszerint a „becsaptál-hazudtál” férfi-női játszma már a fogantatás pillanatában elkezdődik.
„Ahhoz, hogy a kívülről érkező spermium át tudjon hatolni a petesejt sejthártyáján, el kell hitetnie vele, hogy ő nem idegen test. Hogy ez a trükköcske sikerüljön, a hímivarsejt álcázza magát, így felvértezve viszont gond nélkül nyer befogadást a petesejtbe. A természet ősi rendjéhez tartozik tehát, hogy a férfi már a kezdetek kezdetén becsapja a nőt. Később az otthoni neveltetés, majd a kamaszkori környezet még formál ezen az alapon, de totális, mindenre kiterjedő őszinteség végső soron egyetlen férfitól sem várható el. Az a nő, aki partneréből mégis ezt akarja kierőszakolni, magát csapja be.”
A vallatás nem hoz eredményt
A tódításra, mellébeszélésre, füllentésre való hajlam tehát adott, de szakértőnk állítja, hogy sokszor mi, nők teremtünk olyan helyzetet, amelyben a férfi egyszerűen nem mondhat igazat.
„Mit is lehet felelni például az »ugye nem túl nagy a fenekem?« típusú kérdésekre?” – mutat rá az egyik nem túl szerencsés női fordulatra. Persze az igazán mély konfliktusokat inkább a párkapcsolatot veszélyeztető témakörök okozzák. S a nők kiváló érzékkel ugranak minden gyanús jelre, rögtön tudni szeretnék
a hátteret, kérdeznek.
„Elég egy megérzés, egy feltételezés, hogy párunknak esetleg valami takargatnivalója van, mi, nők azonnal tudni akarjuk az igazat. Ha a férfi kerüli a válaszadást, akkor addig bombázzuk kérdéseinkkel, míg a végén valami csak bebizonyosodik, ha más nem, legalább az, hogy nem őszinte. De a számonkérés ilyenkor a legrosszabb, hisz az eleve olyan lelki körítéssel jár, melyben a férfi úgysem azt mondja el, ami a lényeg. A vallatásnak csak egy eredménye lehet, mégpedig az, hogy használható információ ott és akkor egyáltalán ne hangozzon el. Szintén nagy hiba példabeszédet tartani, magyarázni, kioktatni, aki így jár el, szinte arra kötelezi párját, hogy hazudjon.”
Ha erősödik a bizalom
Általában jellemző, hogy a párkapcsolat épülgetése során kialakulnak az erőterek, de egy jól működő szerelemben tudják a felek, hol a határ.
„Amennyiben a férfi folyamatosan hazudik, azzal álmatlan éjszakákat, szívfájdalmat, egyszóval kárt okoz a nőnek. Ha valaki ennyire érzéketlen, az csak jellemhibával magyarázható, márpedig véleményem szerint tartós párkapcsolat ilyen feltételek mellett nem működhet hosszasan. Legjobb, ha ilyenkor a nő erős akarattal kilép a kapcsolatból. Amennyiben csak rossz passzról van szó, márpedig hullámvölgyek mindenki életében akadnak, hagyni kell a kényes témát pihenni. Vissza lehet rá térni, amikor lenyugszanak a kedélyek. De végső soron nekünk kell megteremtenünk azt a környezetet, amiben a férfi a lehető legőszintébb lehet. Sok múlik a reakcióinkon is: ha uralni tudjuk indulatainkat, ha nem hisztizünk, és nem vágunk a szavába, nagyobb az esélyünk arra, hogy párunk közelebb enged magához, többet mutat ügyeiből. A bizalom erősödését pedig őszinteségként értékeljük majd. Tudni kell ugyanakkor, hogy mindenkinek szüksége van privát szférára. A legveszélyesebb, ha kíváncsiságunkkal azt is be akarjuk kebelezni. Akkor tényleg olyan fájdalmas dolgokat tudhatunk meg, amelyek szétrombolják a kapcsolatot.”
Tippek
✔ Ne szorítsunk sarokba férfit, ilyen helyzetben úgysem árul el semmit.
✔ Ne faggatózzunk, ne kutassunk, hisz párunknak is éreznie kell a bizalmat ahhoz, hogy megnyíljon.
✔ Önuralom! A hiszti és a számonkérés a szakítás irányába viszi az eseményeket.
Fotó: profimedia
