Saját térképünk van
A kutatók még ma is igen kevés ismerettel rendelkeznek az agy működéséről, az azonban bizonyos, hogy kapacitásának mindössze töredékét használjuk. A szakemberek igyekeznek olyan technikákat találni, amelyek segítenek a hatékonyabb információtárolásban, az ismeretek rendszerezésében és a problémamegoldásban. Tony Buzan, angol író és tanulásszakértő kidolgozott egy módszert, amit gondolattérképnek nevezett el. Ezen tulajdonképpen gondolatainkat – saját ötleteinket vagy egy könyvben olvasottakat – vetjük papírra, persze meghatározott lépések szerint, ezzel könnyítve a megértést.
„Nem csak azok tudják használni, akik tanulnak, hiszen rengeteg élethelyzetben segíthet. Készíthetünk ilyen térképet, ha egy napunkat szeretnénk megtervezni, ha sok információt kell feldolgoznunk, vagy egy megoldandó problémán őrlődünk. Nagyon egyszerű, bárki megtanulhatja” – állítja dr. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus.
Mindenki tud tanulni!
Amikor egy nagyobb anyagmennyiség memorizálása után néhány nappal szinte mindent elfelejtünk, könnyen elkeseredünk. Azt gondoljuk, nincs érzékünk a tanuláshoz, pedig nem így van. Ha egy hosszú tanulmányt olvasunk, és elveszünk a részletekben, természetes, hogy a végére nem tudjuk visszaidézni, miről is szólt pontosan a szöveg. „Ennek oka, hogy az új ismereteket nem tudjuk mihez kötni. Amikor valamilyen új dolgot kell elraktározni, a legjobb, ha azt egy, már ismert fogalomhoz kötjük. Ebben is segít a gondolattérkép”– tanácsolja Dr. Gyarmathy Éva.
Hétvégi program vagy verstanulás
„A gondolattérképet úgy képzeljük el, mint egy képekből és szavakból álló, szerteágazó pókhálót. Egyetlen központi gondolatból indulunk ki, mely további ötletekre, információkra ágazik, a gyerekek ezért nevezték el pókábrának. Segíthetjük a tanulást, a leckeírást, ha megtanítjuk nekik a technikát”– tanácsolja a szakértő. Akár egy vers memorizálásánál is segítségül hívhatjuk. Fektessünk el egy A4-es papírt, így elég helyünk lesz oldalra terjeszkedni az ábrával. Ha például a gyereknek Petőfi Sándor, „Anyám tyúkja” című versét kell bemagolnia, középre írjuk fel a költőt és a címet. Ebből húzzunk annyi vonalat, ahány verszakból ál a mű, vagyis hatot. (Legfeljebb nyolc ágra osszunk egy-egy gondolatot, hogy átlátható maradjon az ábra.) Majd minden versszakhoz írjunk egy-egy hívó szót: szoba, láda, tojás, galamb, Morzsa kutya. Ezekből aztán egyenként újabb ágakat húzhatunk, amikről felidézi a vers további részleteit. Segít, ha szavak helyett képeket ragasztunk az ábrára, vagy rajzolunk. De a hétköznapokon magunknak is készíthetünk ilyen térképet! Ha a család például Egerbe látogat két napra, legyen a központi gondolat „hétvégi kirándulás”.
Az innen kiinduló ágak, helyszínek, ahol szeretnénk majd megállni (pl. Gödöllő, Bag, Eger, Egerszalók). Ezekből újabb ágakat húzhatunk, amelyeken pontosítjuk a programot. Újabb ágakon pedig azt is összegyűjthetjük, mit kell magunkkal vinnünk.
Mire használhatjuk?
✔ Egy program kidolgozására (pl. központi gondolat: hétvégi kirándulás, ágak: helyszínek, további ágak: programok bizonyos helyszíneken).
✔ Egy terv részleteinek vázolására (pl. egy vállalkozás megteremtéséhez milyen papírok, intéznivalók szükségesek, ezek milyen hivatalokhoz kötődnek, és mit kell vinnünk az ügyintézéshez).
✔ Egy előrelépés megvalósítására (pl. egy magasabb pozícióhoz milyen tulajdonságokra van szükség, ezeket milyen tevékenységek során tudjuk fejleszteni).
✔ Ötletelésre (lista helyett eleve egymásból elágazó buborékokba írjuk gondolatainkat, így logikai rendszerbe foglalva azokat).
✔ Tanulásra (pl. ha a gyereknek az állatokat kell törzs, faj, osztály szerint csoportosítania, vagy egy történelmi olvasmány főbb eseményeit és az azokhoz kapcsolódó személyeket, dátumokat, csatákat, szövetségeseket kell összegyűjteni).
5+ 1 hasznos tipp a gondolattérképhez
1. A papírt mindig fektetve használjuk.
2. A fő téma mindig egy központi kép vagy hívó szó legyen. Erre fixál automatikusan a szemünk. A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak, és a nagyobb témákat jelzik.
3. Mindig csak egy kulcsszó kerüljön egy ágba! Így nem folyik össze a sok szó.
4. Nyomtatott betűket, rövid szavakat használjunk, mert azok képként tárolódnak az agyban.
5. Rajzoljunk minél többször, szavak leírása helyett.
+1. Építsünk fel hierarchikus sorrendet a fő gondolatból távolodó gondolatok között. Ezeket az ábrázolásban is erősíthetjük (pl. nagyobb, vastagabb, színesebb… stb.)
Tanulási zavarokra is
- Diszlexiára: A gyerek ilyenkor a betű-hang megfeleltetést nem tudja leképezni, óriási segítség, ha kulcsszavak helyett ábrákkal, képekkel tanulhat.
- Diszkalkuliára: Lehetséges, hogy a számfogalom ugyan kialakul, az irányok, összefüggések átlátása nehézkes, az egymásból kiinduló, majd szerteágazó ágak ábrázolása ebben segít.
- Figyelemzavarokra, hiperaktivitásra: A gyerekek a pókábra megrajzolása közben tovább képesek koncentrálni, mintha egy szöveget kellene hallgatniuk. Miközben színezik, díszítik az ábrákat, játékosan elsajátítják az anyag nagy részét.
Fotó: shutterstock
