Rögzítsünk okosan!
„Ha egy könyv érdekel minket, valósággal faljuk a betűket, és cseppet sem okoz gondot, hogy megértsük és elraktározzuk, amit olvasunk. De mi van akkor, ha kicsit sem köt le bennünket, amit meg kell tanulni? Akkor egész egyszerűen nem ér bennünket elég impulzus, és a gondolataink elkalandoznak. Ilyenkor kell bevetnünk különböző módszereket, ahelyett, hogy újra és újra elolvassuk, és megpróbáljuk gondolatban elismételni az anyagot. Ezek
a módszerek bármely korosztálynak segítenek, így a gyermekünknek is megtaníthatjuk” – mondta Nagy Margó tanulási tréner.
Cselekedjünk!
„Ha tanulás közben cselekszünk, akkor már le tudjuk kötni a figyelmünket. Ilyenkor nem a tananyag válik hirtelen érdekessé, hanem maga a tanulás. Kutatások kimutatták, hogy ha csak olvasunk valamit, annak 10%-át jegyezzük meg, ha csak hallunk valamit, annak a 20%-át, annak, amit csak látunk a 30%-át, ha halljuk, látjuk is, és olvassuk is, akkor 50%-át, ha halljuk, látjuk, olvassuk és elmondjuk, akkor 70%-át, és
ha halljuk, látjuk, elmondjuk és csináljuk is, akkor 90%-át. Ezért eredményesek azok a tanítási módszerek, amelyek során drámajátékokat kapcsolnak a tananyaghoz.”
Kérdezz! Felelek!
„A kérdezz-felelek egy olyan ősi módszer a tanulásra, amelyet sajnos nem használunk, csak számonkérésre. Pedig ez a játék minden korosztály tanulását hatékonyabbá teszi, ugyanis felidézésre, gondolkodásra ösztönöz bennünket. Ez maga a tesztelés, amellyel olyan motivációt iktatunk be, ami leköti a figyelmünket. A tanulás egyszerre olyan lesz, mintha egy keresztrejtvényt próbálnánk megfejteni. Van egy kérdés, és arra kell megtalálni a helyes válasz.”
Tegyük fel magunknak a kérdést!
„Növelhetjük a teszteléses módszer hatékonyságát, ha a kérdéseket mi magunk állítjuk össze. Egy felmérés kimutatta, hogy ilyenkor 75%-ban ugyanazokat a kérdéseket találjuk ki, amit a tanár tesz fel a vizsgán vagy dolgozatban.”
Segíthet az elmetérkép is!
„Egy üres lapon, középre írjuk fel az anyag címét. Ebből a pontból sugarasan elhelyezkedve kapcsolódnak a legfontosabb tartalmi tudnivalók, a főbb kulcsszavak, majd ebből kapcsolódnak a részletesebb információkhoz tartozó szavak, esetleg rajzok, jelek vagy ábrák. Vizsgánál, feleletnél beugrik majd ez a kép, amiről leolvashatjuk az információt.”
A hatékony tanulás 5 pontja
1 „Először olvassuk el az anyag címét! Gondolkodjunk el, hogy mi jut erről eszünkben. Felidézhetünk akár vicces emlékeket is, a lényeg, hogy valamit kapcsolni tudjunk a címhez. Ha semmi nem jut róla eszünkbe, akkor tippeljük meg, hogy vajon miről szólhat ez a lecke.
2 Olvassuk el a közcímeket, nézegessük a képeket, illusztrációkat és a képek alatt található mondatokat. (Amikor később próbáljuk felidézni az anyagot, akkor nagy eséllyel ezek a képek fognak beugrani elsőként.)
3 Amit nem értünk, arra keressünk rá a neten, vagy nézzük meg értelmező kéziszótárban. Ez nagyon fontos, ugyanis ha csak egyetlen szó van, amit nem értünk, akkor elmegy a kedvünk az egész tanulástól. Nem biztos, hogy csak idegen szavak jelentenek problémát, lehet az egy olyan kifejezés is, amit ritkán használunk, így nem ismerjük. Az iskolai tankönyvekben ráadásul sok olyan kifejezés van, amit a diákok nem értenek, és amit bizony sokkal egyszerűbben is meg lehet fogalmazni.
4 Olvassuk el az első bekezdést, majd írjunk fel legalább egy kérdést abból a részből. Ez ne eldöntendő legyen, tehát ne igennel vagy nemmel kelljen rá válaszolni.
5 Csukjuk be a könyvet, vegyük elő az általunk összeírt kérdéseket, és próbáljuk megválaszolni. Ha nem tudjuk, akkor sincs katasztrófa, hiszen még nem a tanár kéri számon, csak mi teszteljük a saját tudásunkat. Ilyenkor nyugodtan nyissuk ki a könyvet, keressük meg a választ, majd folytassuk a következő kérdéssel.”
Tudta?
„Tanulás közben nagy jelentősége van
minden apróságnak, ami körülvesz bennünket. Ez azonban egyénenként változik, tehát nem
érdemes a gyerekünkre erőltetni azokat a dolgokat, amik nekünk beváltak. Attól, hogy mi csak teljes díszkivilágításban tudunk tanulni, lehet, hogy a gyerek egy asztali lámpa fényénél a leghatékonyabb. Ugyanez a helyzet a rágcsálással. Általában serkenti az agyműködést, de van, akinek elvonja a figyelmét. Van olyan, aki csak úgy tud tanulni, ha közben fel-alá járkált, másnak pedig fejen állva megy a legjobban. Ezek a dolgok ösztönösek, ezért csak figyeljük a gyereket, és hagyjuk, hogy maga jöjjön rá, neki
mi válik be” – mondta Nagy Margó.
Fotó: fotolia
