Nőknél gyakoribb
„A pánikbetegség szorongással, gyakran fóbiákkal társul. Bár egyre több embert érint, sokan mégsem veszik komolyan ezt a kórt, úgy vélik: csupán képzelt betegségről van szó. Pedig az erős halálfélelem, a kínzó, valós tünetek rettenetesen meg tudják keseríteni az ember életét. Az első rosszullétkor szinte mindenki valamilyen szervi betegségre gyanakszik, hiszen tipikus szív-érrendszeri, gyomor, illetve neurológiai tüneteket produkál ez a betegség” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Ördögi kör
„A pánikbetegség kialakulásának számos oka lehet. Kiválthatja egy agyi vegyület túlzott jelenléte, de lehet genetikai oka is. Ám a szakemberek szerint a pánikbetegség kialakulásában a legnagyobb szerepet maga a szorongás játssza. Bármi, ami nyomasztja az embert, kiválthatja. Egy múltbéli megoldatlan konfliktust, elnyomott érzést, vágyat jelez, amely szeretne felszínre kerülni, de az ember védekezik ellene. Később a beteg már attól is fél, hogy újabb roham jelentkezik, így ez ördögi kör, amiből addig nem lehet kiszabadulni, amíg a beteg el nem fogadja, hogy a bajok hátterében pszichés problémák állnak.”
A pánikroham tünetei
A tünetek igen változatosak lehetnek, de ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük, hogy pánikbetegről beszélünk, legalább 4 tünetnek jelentkeznie kell.
● Fulladás vagy légszomj
● Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
● Erős szívdobogásérzés vagy igen gyors szívdobogás
● Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
● Reszketés, remegés
● Kipirulás vagy hidegrázás
● Izzadás
● Émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
● Zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon
● A test idegenként való megélése
● Sírás, rémület, kilátástalanság érzése, halálfélelem
● A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
Egy roham nem betegség!
„A pánikszerű rosszullét még önmagában nem pánikbetegség. Akkor beszélünk csak betegségről, ha egy hónap alatt legalább négy roham jelentkezik. Ahhoz, hogy pontos diagnózist felállítson a szakember, először ki kell zárni minden szervi elváltozás lehetőségét. A roham egyik jellegzetessége, hogy maximum fél óráig tart, és utána nyoma sincs az ijesztő tüneteknek. Előfordulhat, hogy egyik nap csak két tünet jelentkezik, azonban másnap azok többszöröse.”
Tabu a tömeg
„Gyakran a tömeg kiváltója tud lenni egy rohamnak, azonban ez nem mindenkinél van így. Az is gyakori, hogy a beteg retteg attól a helytől vagy helyzettől, ahol először volt rohama. Vannak, akik nem tudnak zsúfolt helyen sokáig időzni, de még egy bolti sorban várakozni sem. Ezek fóbiás tünetek, vagyis a pánikroham, megmagyarázhatatlan módon kibővülhet újabb tünetekkel.”
Vegyük komolyan!
„A pánikbetegség mielőbbi kezelés nélkül súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat, például a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így kialakulhat magasvérnyomás-betegség, de gyakori a depresszió, a szenvedélybetegség kialakulása, és magasabb az öngyilkossági arány.”
Van megoldás!
„A pánikbetegség sajnos egy kis életmódváltással nem szűnik meg. Orvosi segítségre, kezelésre van szükség. Erre két nagy gyógyszercsoportot, az antidepresszánsokat és a benzodiazepineket használják. Az antidepresszánsok a szedés elkezdése után csak 3-4 héttel fejtik ki hatásukat, és csak akkor nyújtanak segítséget, ha a beteg rendszeresen szedi az előírt mennyiséget. Az újabb típusú benzodiazepinek azonnal hatnak a szorongásra, és képesek magát a rohamot is megszüntetni. A gyógyszer mellett feltétlen szükséges a pszichoterápia, amely során a beteg megtanulja kezelni a szorongást, átértékelni a kiváltó élethelyzeteket, ezzel kiküszöbölve az újabb rohamot. Emellett hasznos lehet a naplóvezetés, ami segít a betegnek önmagával tisztázni és feldolgozni az érzéseit, gondolatait, de nagyon hatásosak a különböző légzőgyakorlatok és a mozgás is.”
Segítsünk az orvosnak!
A diagnózis felállításához rendkívül fontos, hogy az orvos pontosan ismerje a rosszullét körülményeit, tüneteit, hiszen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy szervi problémát pániknak diagnosztizálnak.
Segítség!
A környezet segítségére is feltétlen szükség van. A legjobb, ha ilyenkor a beteg rengeteg szeretetet, figyelmet kap, de semmiképpen nem sajnálatot, szánalmat.
Fotó: fotolia
