Előrelátás
Havi kétszázezer mínusz. Így indul immár harmadik éve az egyik baranyai kis falu iskolaigazgatójának és feleségének minden hónapja. A „mínuszos gazdálkodást” annak ellenére szégyellik, hogy nem ők tehetnek a helyzetükről. A feleség húsz évi gyakorlat után is alig keres valamivel többet 100 ezer forintnál, férje is csupán 160 ezer forintot, erre jön a családi pótlék. Három gyereket nevelnek, a negyedik már diplomás, a két középső egyetemista, a kicsi általános iskolás. Akárhogy igyekeznek beosztani a háztartási pénzt, fizetés előtt már szinte csak tejet, vajat és kenyeret vesznek. Amikor hónap elején megérkezik a fizetésük, a pénzintézet automatikusan leemeli a közüzemi díjakat, hiteltörlesztést, egyéb adósságokat, s máris mínuszba fordulnak. Abban bíznak, ha a két középső fiú is „kirepül”, s diplomát szerez, a legkisebbről már tudnak gondoskodni a pedagógusfizetésből is. Nem kell senkinek pénzügyi szakértőnek lennie ahhoz, hogy megállapítsa, akkor tud félretenni, azaz tartalékot képezni, ha kevesebbet költ, mint amennyi bevétele van. Vannak évek, amikor a családi költségvetésen tényleg lehetetlen vágni. Szerencsére jönnek könnyebb időszakok, amikor viszont érdemes előrelátónak lenni!
Házi költségvetés
Reálisabban látjuk anyagi helyzetünket, ha házi költségvetést készítünk. Írjuk össze havi bevételeinket és kiadásainkat!
- Bevételek: rendszeres munka végzésből származó munkabér, társadalmi juttatások (pl. családi pótlék, szociális segély, egyéb jövedelmek (pl. különmunka, kamat, prémium, osztalék)
- Kiadások: rendszeres költségek, amelyekkel minden hónapban számolni kell (pl. rezsi, biztosítás) megélhetési költségek és egyéb kiadások (pl. étkezés, ruházkodás, sport, szórakozás)
- Vessük össze a két tételt, s máris megvan az egyenleg!
Bankbetét vagy befektetés?
Mindkét befektetési formát felelősen ajánljuk és kínáljuk az ügyfeleknek, akiket jellemzően befektetési tanácsadók szolgálnak ki – mondta a Meglepetésnek Mészáros Tibor, a K&H Bank igazgatója. A régi ügyfeleket a meglévő kockázati besorolás alapján kalauzolják az ajánlott megtakarítási és befektetési termékek között. Míg az újonnan betérő ügyfeleket pénzügyi igényfelmérő kérdések révén mérik fel, s tájékoztatják őket a hozam és a kockázat viszonyáról. A fiataloknak takarékosságra ösztönző program lehet a megoldás, míg az érettebb korosztály a tartós megtakarítási, illetve befektetési számlában láthat fantáziát. A befektetések mellett a kamatadó optimalizálása is lehet cél. Mindenki számára ajánlott a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), amelynek egyik nagy előnye, hogy az éves befizetések összege után személyi jövedelemadó- jóváírás igényelhető. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e mindent egy lapra feltenni, azaz egész megtakarításunkat egyetlen befektetési formába helyezni, az igazgató válasza határozott nem. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy „ne tegyünk minden tojást egy kosárba!” Hiszen, ha a kosár leesik, akkor minden tojás összetörik!
Hogyan lesz havi 13 ezerből 1 millió?
Már egy alacsonyabb összeg rendszeres megtakarítása és befektetése is néhány éven belül milliós nagyságrendet elérő anyagi tartalékot biztosíthat. Ha valaki 6 éven keresztül minden hónapban 13 ezer forintot helyez el megtakarítási számlán, a hatodik év végére – a hozamokkal együtt – több mint egymillió forinttal lesz gazdagabb. Feltételezzük, hogy a betéti kamat a piacon várható betéti kamatszinthez igazodva alakul, az egyes évek átlagában: 6,5 százalék, 5,5 százalék, 5 százalék, 4,5 százalék, 4,0 százalék, 3,5 százalék.
1. év – 161 ezer forint
2. év – 330 ezer forint
3. év – 507 ezer forint
4. év – 689 ezer forint
5. év – 876 ezer forint
6. év – 1,065 millió forint
A pénzintézetek inkább fokozatos portfolió-építést ajánlanak. Nincs egységes recept, minden esetben érdemes a banki tanácsadókkal konzultálni a végleges döntés meghozatala előtt. Bizonyos időszakonként pedig a portfolió felülvizsgálatára is sort kell keríteni, hogy lássuk döntéseink helyességét. Fontos, hogy be tudjunk avatkozni a portfolió összetételébe, s képesek legyünk reagálni a megváltozott piaci körülményekre.
Mikor mit válasszunk?
- 14–18 év: középiskolások juniorszámla
- 18–22 év: főiskolások, egyetemisták, pályakezdők – betétlekötés, megtakarítási betétszámla, rövidebb lejáratú állampapírok
- 22–25 év: fiatal felnőttek, friss diplomások, készülődés a családalapításra – nem bankszámla alapú megtakarítási lehetőségek, befektetési alap, részvény, kötvény
- 25–35 év: családalapítás évei – önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár-befektetéssel kombinált biztosítások
- 35–45 év: életpálya csúcsa – befektetéssel kombinált biztosítások
- 45–62 év: készülés a nyugdíjra, a nyugdíj előtakarékosság évei – speciális nyugdíj-előtakarékossági termékek
- 62 + év: nyugdíjasévek – megtakarítások, bankbetét, állampapír
Fotó: pexels
