Csak a cserepet kell lecserélni
Tóth Miklós 2007-ben jegyeztette be szabadalmát, az általa tervezett napelemes tetőcserepet, amelyre 2009-ben az EU Géniusz Európa Nagydíját is megkapta. E speciális cserepeknek az az óriási előnye, hogy felszerelésükhöz nem szükséges átalakítani a ház tetőszerkezetét, egyszerűen csak erre kell cserélni a hagyományos cserepet.
– Lassabban találtam befektetőt, mint gondoltam – tudtuk meg a feltalálótól. – Az biztos, hogy a hagyományos napelemtábláknál hatékonyabb – hangsúlyozza. – Amíg egy négyzetméternyi napelem 160 watt energiát ad le, addig az általam fejlesztett cserép ugyanekkora felületen 200–220 wattot. Ennek ellenére biztosan állíthatom, hogy alacsonyabb lesz az ára a cserépnek.
Mi a különbség?
Napelem: áramot állít elő.
Napkollektor: fagyálló folyadékot keringtet, melyet a napfény melegít fel, majd ezzel fűthetjük a fürdővizet.
Infrapanel: ezeket kifejezetten fűtésre fejlesztették ki.
Társasházaknak is megéri számolni
A tetőn rendelkezésre álló hely függvénye, hogy a ház energiaigényének mekkora hányadát tudják napenergiából fedezni. Az épület fekvéséből ki tudják számolni, melyik az ideális szög ahhoz, hogy a napsugarak energiája a leghatékonyabban felhasználható legyen. Társasházaknak is érdemes tehát legalább felméretni, hogy milyen adottságú e téren az épületük.
Húsz négyzetméter kell egy családi házra
Egy átlagos hazai család átlagos méretű (60–100 nm) családi házának áramellátását egy 15–20 négyzetméteres napelemfelület hatékonyan biztosítja. Ezt hozzávetőleg 2–3 millió forintért lehet üzembe helyezni. Túl sok helyet a lakásban sem foglalnak a rendszerhez tartozó elemek: lényegében a villanyóraszekrényben elfér az egész beltéri egység.
Ha jó sokat fúj a szél…
Hazánk éghajlata a szélenergia felhasználásának is kedvez.
✻ A kis teljesítményű (1 kilowattig), családi igényeket kiszolgáló szerkezetekhez nem kellenek hatósági engedélyek.
✻ A kisebb szerkezetek már 130–140 ezer forintos áron megkaphatók – a telepítés és az üzembe helyezés költsége 40–50 ezer Ft-ot kóstál.
✻ Ezek a szerkezetek már nagyon csendesek, vagyis az udvaron – társasházak esetén
az épület környékén – nincs fülsiketítő zaj.
A kicsi, 40–45 kilogrammos és a nagyobb, akár 200 kilós szélgenerátorok is könnyű alumíniumötvözetből készülnek, s még a legerősebb szélben is alig van hangjuk.
Jó tudni
Felszerelésükhöz engedélyek szükségesek: a helyileg illetékes áramszolgáltatótól kell igazolást kérni arról, hogy szakmailag mindent kifogástalanul szereltek-e fel.
Fotó: pexels
