Nem árt az óvatosság, ugyanis a darazsak fészküket gyakran az ereszcsatorna alatt, az erkélyen vagy ezekhez hasonló védett helyeken építik. Gyakran repülnek be a lakásba is, ami különösen akkor jelenthet problémát, ha allergiásak vagyunk a csípésükre, de az is nagy veszélyforrás, ha a padlásunkba fészkelik be magukat. Gyanútlanul azt gondolhatjuk, biztos „csak” beázott a plafon, miközben egy több száz fős darázskolónia költözött be hozzánk.
Szakértőnkkel, Paulovkin Andrással, a darázsmester.hu tulajdonosával jártuk körbe a kérdést.
Nem mindegy, hogy melyik fajról van szó!
„Első lépésként fontos meghatározni, melyik darázsfajjal van dolgunk, ugyanis a társas redősszárnyú darazsaknak két nagy csoportja van: ha azt látjuk, hogy a fészeknek nincs burka, és az egyetlen sorba rendeződött hatszögletű sejtjei jól láthatóak, papírdarazsakról van szó. Ebben az esetben jellemzően néhány tucat darázs tartozhat az adott fészekhez, így saját kezűleg is megoldhatjuk a problémát. Fontos azonban, hogy legyünk óvatosak és körültekintőek, vegyünk fel védőruhát, majd alkonyat után az üzletekben kapható darázsirtó aeroszollal kezeljük a fészket a darazsakkal együtt.”
A másik darázscsoport esetén már nincs ilyen könnyű dolgunk. „Az idetartozó fajok, mint például a lódarázs, a németdarázs, a kecskedarázs és a szászdarázs fészke onnan ismerhető fel, hogy több sorba rendeződő, hatszögletű sejtekből álló fészküket egy többrétegű levegős burok veszi körül. Egy-egy ilyen fészekhez több ezer dolgozó tartozhat, amely komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ráadásul a buroknak köszönhetően a spray gyakran nem jut be olyan hatékonysággal, hogy maradéktalanul elpusztítsa a kolóniát. Csak felhergeljük az életben maradt dolgozókat, ezért ajánlott szakember segítségét kérni” – mondja Paulovkin András.
Mik a jelei, hogy beköltöztek hozzánk?
Nem csak a folyamatos zümmögés jelezheti a rovarkolóniát. „A jól látható fészkek mellett rejtett fészekkel is lehet dolgunk, ilyenkor a röpnyílások árulkodók lehetnek. Érdemes körbejárni az épületet, és kívülről megfigyelni a darazsak mozgását. Ha azt látjuk, hogy egy meghatározott helyen, résen, repedésen keresztül ki-bemászkálnak, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a rés mögött, valahol a ház szerkezeti elemei között fészket építenek és a nyílásokon keresztül táplálékot, és a fészek építéséhez szükséges farostot visznek be. A plafonon megjelenő beázásnak látszó vizesedés is fészekre utalhat, amire szintén érdemes odafigyelni. Minden biológiai folyamat páralecsapódással jár – így a fészekben élő darazsak életfolyamatai is –, amelynek következtében előfordulhat, hogy az átázott gipszkarton annyira meggyengül, hogy nem bírja el a fészek súlyát, ezért beszakadhat – figyelmeztet Paulovkin András. – Ha a ház szerkezeti elemei között elfogy a hely, a darazsak berághatják magukat a lakótérbe, így ha nem vesszük észre őket időben, nagy bajt okozhatnak. A burkos darazsaknál nincs előre meghatározott felső határérték, mekkorára nőhet a fészek.”
Előzzük meg a fészek építését!
„A darazsakat onnantól kezdve, hogy kiépült a fészek, nem lehet távoltartani. Február és május közepe között érdemes darázscsapdákat kitenni, amikor még nincsenek dolgozók, és a darázsanya egyedül lát el minden feladatot. A hibernált állapotból felébredt anyák felélték a testükben felhalmozott tartalékaikat és mintegy ki vannak éhezve, így magas cukor- és energiatartalmú folyadékokkal lehet őket csapdába ejteni. Ha ez sikerül, a kolónia élete megpecsételődött, hiszen nem lesz, aki táplálja a lárvákat. A burkos darazsak előszeretettel fészkelik be magukat rágcsálójáratokba, bokrok- és fák gyökérzete közé, valamint olyan helyekre, amely emlékezteti őket a természetes élőhelyeikre. Így például a fafödémes épületekben az ásványgyapotszigetelés, vagy éppen az ereszcsatorna mögötti dobozolás, mind olyan helyek, ahol szívesen építkeznek, ezért a csapdákat érdemes a környékükre kihelyezni.”
Természetes darázsriasztók
Növényekkel és illóolajokkal is védekezhetünk a darazsak ellen. A különböző mentafajták, a kakukkfű, a citronella, az eukaliptusz és a fehér üröm természetes darázsriasztó. Ültessünk belőlük azokra a helyekre, ahol nem szeretnénk darazsakkal találkozni. A növények mellett bizonyos illóolajok is a segítségünkre lehetnek: a szegfűszeg-citromfű-muskátli olajkeveréke egy kis vízzel hígítva tökéletes keverék darazsak ellen, de a citronella és a teafaolaj is jó szolgálatot tehet, ha szeretnénk távol tartani a fullánkos rovarokat. Fújjuk be vele a potenciális helyeket, például a házfalain lévő repedéseket, az ereszcsatorna környékét és a párkány alatti területeket.
Egyszerű és olcsó trükk
Vágjunk ketté egy kétliteres flakont a tetejénél, majd az így kapott felső részt helyezzük rá megfordítva az alsóra. Öntsünk a palack aljára cukros vizet, amely odavonzza majd a darazsakat, akik könnyedén berepülnek a csapdába, de kijutni már nem tudnak.
Az ősz a királynőé
A darázstársadalom élén minden esetben egy termékeny nőstény, a királynő áll. Bár tavasszal van a darázsfészkek kiépülésének fő időszaka, az ősz a királynő megtermékenyítésének az ideje. Amint hidegebbre fordul az idő, a dolgozók és a királynő elpusztulnak, és a telet csak a megtermékenyített jövő évi anyák vészelik át. Miközben a darázskolónia kipusztul, ezek a megtermékenyült nőstények a megfelelő helyet keresik a téli hibernációra. Tavasszal a telelőhelyeiket elhagyva kezdik keresni a fészek kiépítésére szolgáló ideális környezetet, majd az épülő fészekben megkezdik a tojások lerakását. Minden tojásból meddő nőstény darázs, vagyis dolgozó születik, akiknek az etetését kezdetben a királynő végzi, de amint a dolgozók felnőtté váltak, a királynő többé nem hagyja el a fészket, és csak a tojások rakásával foglalkozik. A nyár végén lerakott tojásokból már termékeny hímek és termékeny nőstények is kikelnek, akiknek köszönhetően újraindul a körforgás: az alapító királynő és a kolónia dolgozói fokozatosan elpusztulnak, míg az újdonsült királynők a megtermékenyítést követően felkészülnek a télre.
Fotó: gettyimages
