Az életünknek körülbelül a harmadát töltjük ágyban, alvással vagy pihenéssel – szóval az ágyneműnk tisztításának legalább akkora hangsúlyt kellene kapnia, mint a ruháink mosásának. Ha megkérdeznénk az ismerőseinket, ki milyen gyakorisággal cseréli az ágyneműjét, rengetegféle választ kapnánk. Bár nincs erre egyetemes érvényű szabály, a leginkább jellemző a kéthetente történő ágyneműcsere, ami bizony gyakori ágyneműmosást is jelent. Ám nem mindegy, hogyan végezzük ezt, ha azt szeretnénk, hogy az ágynemű makulátlanul tiszta legyen.
1. Figyeljük a címkét!
A bevarrt címkén szereplő kezelési útmutató legyen az irányadó például a víz hőfokának megválasztásakor. Általában az ágyneműket nem készítik kényes anyagból, bírják a magas hőmérsékletet – épp azért, mert szükség van az ilyen típusú fertőtlenítésre –, de egyes különlegesebb, finomabb darabok esetén lehet erre vonatkozó korlátozás. A pamut és a vászon ágyneműkkel lesz a legkönnyebb dolgunk, míg a selyem, a szatén vagy a bambusz óvatosabb bánásmódot, alacsonyabb hőfokot vagy speciális mosószert igényel.
2. Kezeljük a foltot!
Ha folt került az ágyneműre, akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha azelőtt kezelésbe vesszük, mielőtt a mosógépbe tennénk. Használjuk a bevált foltkezelőnket, lehet ez speciális folttisztító gél, spray vagy por, marhaepe szappan – a megadott instrukciók szerint vigyük fel a textilre, és hagyjuk rajta a javasolt időpontig. Ezután alaposan öblítsük ki, és így tegyük a mosógépbe.
Amikor gyakrabban kell mosni
Az alábbi esetekben érdemes hetente vagy igény szerint még sűrűbben cserélni az ágyneműt:
✔ Betegséget követően (vagy betegség alatt).
✔ Ha nem este, hanem reggel zuhanyozunk.
✔ Ha nagyon izzadósak vagyunk, vagy hőhullámaink vannak.
✔ Ha a kisállatunk velünk alszik.
✔ Érzékeny a bőrünk.
✔ Asztmára, allergiára való hajlamunk van.
3. Óvatosan a mosószerrel!
Nincs szükség extra mennyiségű mosószerre, erős fertőtlenítő adalékra. Ez utóbbi jól jöhet, mondjuk, egy betegség után, de ekkor is csak mértékkel. Ha túlzásba esünk, és annyi vegyszert használunk, hogy a mosás során nem tud megfelelően kiöblítődni a textilből, azzal azt kockáztatjuk, hogy a szövet szálai között maradt mosószer vagy fertőtlenítő irritálja a bőrünket. Érdemes inkább az érzékeny bőrre kifejlesztett, kímélő termékek közül választani, és hosszabb mosási ciklust beállítani, hogy az öblítés biztosan megfelelő legyen.
4. Szükséges az öblítő?
A jó illatú ágynemű nagyon kellemes érzést nyújt, ám akinek érzékeny a bőre, annak nem biztos, hogy jót tesz, ha nagy mennyiségű öblítővel mos. A mai öblítők általában koncentrátumok, jóval kevesebb elég lenne belőlük, mint amennyit a legtöbben használunk. Bevonják a textil szálacskáit, ezzel puhábbá és illatosabbá teszik a szövetet, ám az érzékenyeknél bizony irritációt okozhatnak. Ha nem ragaszkodunk az illathoz, simán lecserélhetjük például ecetre: tisztább és puhább lesz tőle a textil, és a jellegzetes szag száradás után egyáltalán nem érződik. Aki mindenképp ragaszkodik az illathoz, természetes összetevőket tartalmazó mosóparfümmel próbálkozhat. Az öblítő elhagyása egyébként a mosógépünknek is jót tesz: figyeljük csak meg, hogy a penészedés vagy a lerakódások felhalmozódása a legtöbb esetben az öblítős rekesz környékén kezdődik.
5. Megfelelő hőfokon
A fertőtlenítő mosás általában 90 fokon történik – de ha gyakran cseréljük az ágyneműt, lefekvés előtt fürdünk, és nem vagyunk extrém módon izzadósak, akkor nem szükséges a legmagasabb hőfok. A 60 fok kímélőbb, energiatakarékosabb, és ha nem túl szennyezett az ágynemű, akkor tökéletesen elég ahhoz, hogy megtisztítsa extra mennyiségű mosószer vagy fertőtlenítő adalék nélkül is. Ha heti rendszerességgel cseréljük az ágyneműt, a 40 fok is elég lehet – különösen akkor, ha szárítógépben vagy napon szárad a textil.
6. Tökéletes száradás
Amennyire csak lehet, jól szellőző helyen szárítsuk az ágyneműt. Egy kicsi lakásban nehéz lehet megoldani, hogy ne összehajtva, hanem egy rétegben legyenek kiterítve, de törekedjünk erre. Fontos ugyanis, hogy minél könnyebben, gyorsabban tudjanak száradni, mert ha sokáig maradnak nedvesek, attól kellemetlen szaguk lehet, és nagyobb annak az esélye, hogy esetleg penész telepszik meg a szálak között.
7. A párna fontos
Akinek problémás, pattanásokra, mitesszerekre hajlamos vagy nagyon érzékeny a bőre, annak érdemes külön odafigyelnie a párna tisztítására. Ahogy akkor is szükség lehet erre, ha könnyen zsírosodik a hajunk, zsíros az arcbőrünk, vagy épp betegek vagyunk. Az arcról, hajról a párnára tapadó faggyú táptalaj a kórokozóknak, könnyen megtapadnak benne a szennyeződések, és eltömítheti a pórusokat, rontva ezzel a problémás bőr állapotát. Ilyen esetekben érdemes néhány naponta csak a párnahuzatot lecserélni – sokkal egyszerűbb, mint az egész ágyat áthuzatolni, és valójában elég is.
8. Amit sokan elfelejtenek
Allergiára hajlamosaknál különösen fontos, hogy ne csak a huzatokat, hanem magát az ágyneműt is mossuk ki rendszeresen. Természetesen erre nincs szükség hetente-kéthetente. Érdemes kitapasztalni, mi az a gyakoriság, ami szükséges és még könnyen megvalósítható. Aki nem allergiás, annak is fontos, hogy a párnák, paplanok, sőt a matracvédők és az ágytakarók is bekerüljenek a mosógépbe időről időre. Ehhez válasszunk olyan időszakot, amikor könnyen tudnak száradni a nagyobb darabok is, de ha szükséges, tisztítóba is vihetjük őket, vagy olyan mosodába, ahol nagyméretű, nehéz textilek mosása-szárítása is lehetséges.
Fotó: gettyimages