A legtöbb gondot általában az okozza, hogy egyszerű, hétköznapi eladóként nem vagyunk tisztában – persze ez nem is elvárható – a jogszabályokkal. Nem tudjuk, meddig terjed az ingatlanközvetítő jogköre, és mikor van szükségünk ügyvédre. Dr. Egyed Zoltán ingatlanjoggal és ingatlanközvetítéssel foglalkozó ügyvéd segít nekünk tisztán látni.
Egyértelmű különbségek
„Az ingatlanos tevékenysége és az ügyvédek munkája összeér. Ám sajnos vannak rossz tapasztalataink. Ennek oka talán, hogy egyre több az ingatlanos, akiknek egy része (és itt hangsúlyozom, vannak megbízható szakemberek szép számmal) képzettség, szaktudás nélkül a haszon érdekében olyan dolgokat is elvállal, amelyekre nincs kompetenciája” – magyarázza az ügyvéd.
Veszélyes a fogyasztóra
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy úgy gondolják, az ingatlanosnak van joga pénzletét kezelésére vagy okiratszerkesztésre.
„Ilyen az, amikor például vételi ajánlathoz kapcsolódóan úgynevezett ajánlati biztosítékot kérnek a vevőtől. A hatályos szabályok értelmében az ingatlanosok nem fogadhatnak el letétként pénzt, sem foglaló, sem előleg, sem bármilyen más jogcímen. Nincs rá sem felhatalmazásuk, sem képzettségük, sem szabályozott anyagi felelősségük, biztosításuk. Ezzel szemben az ingatlanjog területén otthonosan eljáró ügyvéd az egész folyamatot átlátja, tudja azt is, mire figyeljen a későbbi jogviták elkerülése érdekében. Az ügyvéd úgy felel az egész folyamatért, hogy annak hibáiért anyagi felelősséggel és a saját vagyonával is tartozik, felelősségbiztosítása, külön letéti számlája van” – magyarázza a szakember. Így pénz teljesítéséhez vagy letét kezelésére ügyvédet érdemes megbízni.
Kizárólagos szerződés
Ezenkívül az ingatlanközvetítők a felek közötti kötelezettséget létrehozó okiratot (vételi ajánlat, elfogadó nyilatkozat, adásvételi előszerződéseket) sem készíthetnek, arra csak az ügyvédeknek és a közjegyzőknek van joguk. Természetesen az ingatlanosok a saját megbízási szerződésüket elkészíthetik, de ott sem árt az óvatosság.
„Sokan azt gondolják, hogy a legfőbb probléma az, ha úgynevezett kizárólagos szerződést íratnak alá velük, vagyis, hogy például csak az ingatlanos vihet vevőt az ingatlanra. Ez azonban a megfelelő feltételek mellett lehet teljesen jogszerű” – mondja dr. Egyed Zoltán.
Vagyis dönthetünk úgy, hogy teljes felhatalmazást adunk az ingatlanosnak. De ez abban az esetben jogszerű, ha az önkorlátozásunkat ellensúlyozza a kedvezményes szolgáltatási díj, a szolgáltatások mennyisége, magas színvonala, és ha mindkét fél tisztában van a feltételekkel, mindkét félnek előnye származik belőle.
„Nem lehet azonban eredménytelen közvetítés esetén a vételár százalékában meghatározott megbízási díjat kikötni, ez csak a kifejtett tevékenységgel arányos összeg lehet. Ezenkívül nem szabad megtiltani a szerződés – megbízó általi – felmondását. A fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződést a fogyasztó bármikor felmondhatja, ha nem elégedett a másik munkájával, vagy épp meggondolta magát” – magyarázza az ügyvéd. Vagyis félkizárólagos és általános szerződés esetén, ha a megbízó (eladó) saját maga talál vevőt az ingatlanra, akkor nem jár a jutalék a közvetítőnek.
Fotó: adobestock
