A tavalyi, Európa-szerte riadalmat okozó ágyipoloska-invázió után ismét egyre több helyen bukkan fel a vérszívó rovar. Sajnos villámgyorsan elszaporodik, hiszen napi 2-3, egész élettartama során pedig akár 200-400 petét is lerakhat, amelyekből a hőmérséklettől függően 7-28 nap alatt kelnek ki a lárvák.
Az állat éjszaka jön elő a rejtekhelyéről, és csíp meg, ennek helyén egyéni érzékenységtől függően alakulhat ki viszkető, gyulladt folt. Nemcsak az ágy környékén él, a lakás bármelyik zugában elbújhat – kedvence például a falvédő mögötti terület, a villanykapcsolók melletti hézag, a könyvek közötti rés.
A legtisztább lakásokban is előfordulhat, és bárhonnan hazahozhatjuk: érkezhet egy kölcsönkért vagy használtan vásárolt tárggyal, kirándulás szálláshelyéről vagy akár a tömegközlekedésről, a ruhánkba kapaszkodva.
Épp ezért nem érdemes szégyellni, ha megtelepedett nálunk. Már csak azért sem, mert a házilagos módszerek ritkán válnak be ellene. Az irtásához hivatásos kártevőirtó segítségét kell kérnünk. És nem csak nekünk. Hiszen a társasházakban az egyik lakásból könnyedén átvándorol a másikba a villany- és vízvezetékek mentén. Ha felbukkan, az egész ház területén el kell végezni a szakszerű irtást.
Kirándulás, nyaralás után a ruháinkat és a használati tárgyainkat elővigyázatosságból mossuk át 60 fokon, és jó, ha a lakásba érkező tárgyakat is gőzzel fertőtlenítjük. A fertőzött matractól a legbiztonságosabb dolog megválni, mielőtt azonban kitennénk, tegyük használhatatlanná, például vagdossuk fel a huzatát, nehogy valaki hazavigye.
Az ágyi poloska a nyugvó embert keresi
Vérszívása szinte észrevétlen, csípése nem mindig jár tünetekkel. A csípés megjelenése, kinézete, s ennek megfelelően kezelése egyénenként változik.
„Azok a szerencsések, akiknél gyorsan kialakul bőrtünet, mivel így kiderül a fertőzés ténye” – mondja a szakértő
„Fontos, hogy változzon a közgondolkodás, amely az ágyi poloska fertőzést higiéniai problémaként azonosítja. A fertőzött személyek ugyanis gyakran titkolják a problémát. Nem értesítik a lakókat vagy az üzemeltetőt” – hívja fel a figyelmet Paulovkin András.
Legeredményesebben a rovarirtó-szerek pusztítják el az ágyi poloskát. A vegyszeres kezelés mellett hatékony lehet a gőzölés.
A magas hőmérséklet ugyanis a rovar valamennyi alakját, a petéket is elpusztítja ellentétben a vegyszerekkel, melyek többsége érintőméreg, s így nem jut át a peték kemény falán.
A szakemberek által beltérben használt irtószerek általában nem jelentenek veszélyt az egészségre. Hatásuk körülbelül három hónap elteltével csökken. Ezért szálláshelyeken az évi két alkalommal előírt vegyszeres irtás sem nyújt feltétlen védelmet a poloskák ellen.
Az elmúlt években a rovarirtó-szereket érintő szabályozás változása a hatóanyagok beszűkülését eredményezte. Ez akkor jelent problémát, ha az ágyi poloskák túlélik a kezelést. Az adott vegyszerrel szemben ellenálló egyedek szaporodnak. Ezek továbbörökíthetik ezt a képességüket a következő generációkra, ami végeredményben az adott vegyszerek hatékonyságának csökkenéséhez vezet, magyarázza Paulovkin András.
Fotó: adobestock
